198242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés épület, különösen állattartó épület természetes szellőztetésére

nyílnak megfelelően a saját síkjában, vagyis függőleges síkban fel-le mozgatható, Így az egymással szemben levő 8a, 9a nyílás-párok által alkotott levegőbeáramlási keresztmetsze­tek az ápület belső légállapota, vagyis az épület légterének a jellemzői változtathatók. A . 2. ábrán látható helyzetben a 8a, 9a nyí­lás-párok teljes átfedésben vannak egymás­sal, vagyis a levegöbebocsátási összkereszt­­metszeti terület maximális. A 3 levegóbebocsátó szerkezet egy kivi­teli alakjának egy részlete nagyobb méret­arányban a 3. ábrán vázlatos oldalnézetben, a 4. ábrán pedig távlati képen látható. A 8a, 9a nyílások fekvő téglalap alakúak, hosszú­ságuk mintegy 2,5-szöröse a magasságuknak, és egy-egy lemezben a nyilasok összterülete a teljes lemezterület 50%-át nem haladja meg; ez a feltétele ugyanis egyrészt a maximális átáramlási keresztmetszet és a teljes lezárha­­tóság egyazon 3 levegóbebocsátó szerkezettel való biztosításának (egyébként bármilyen alakú nyílások, illetve nyilás-párok esetében ugyanezt a feltételt kell kielégíteni). Amint a 3. ábrán látható, a 9 külső le­vegóbebocsátó lemez 9a nyílásai a kerületük mentén húzódó, és ferdén kifelé nyúló, vagyis a b széliránnyal ellentétesen orientált rövid 12 peremmel rendelkeznek. A 12 pere­mek a lemez síkjára merőleges (szaggatott vonallal jelölt) síkkal bezárt oC szöge célsze­rűen legfeljebb 45 °, általában azonban ennél kisebb, sőt a 12 peremek a lemez síkjára akár merőlegesek is lehetnek (ebben az eset­ben oC = 0°), a peremek hossza pedig legfel­jebb néhány cm. A 2, 3. és 5. ábrákon egyébként a külső teret 10, a belső légteret pedig 11 hivatkozási számmal jelöltük. (A 4. ábrán a peremeket a jobb áttekinthetőség érdekében nem tüntettük fel.) A 12 peremek rendeltetése a légáramlási ellenállás növelése. A 6. és 7. ábra szerinti levegóbebocsátó szerkezeteket egy-egy 8’, illetve 9' lemez alkotja, amelyek 8a’, illetve 9a’ nyílásokkal vannak áttörve. A 8’ lemez 8a’ nyílásai mentén a 12 peremek kifelé, a b széliránnyal szembe nyúlnak. A szél hatására - amint a 6. ábrán látható - a 11 belső térben a 17 leve­gősugarak alakulnak ki. Az ábra jól érzékel­teti, hogy már egyetlen kifelé peremezett nyílásokkal rendelkező lemez is jelentősen megnöveli a légellenállást. Bár a 17 levegősu­garak kissé széttartanak, mindazonáltal a szerkezet vetőtávolsága - és ily módon a szellőzés hatékonysága - lényegesen na­gyobb, mintha a 8’ lemez peremezetlen nyí­lásokat tartalmazna. A 7. ábra szerinti megol­dásnál, ahol a 9a’ nyílások 12 peremei befe­lé, a 11 tér felé nyúlnak, a 18 légsugarak a 6. ábra szerinti 17 légsugarakhoz képest el­vékonyodnak, összetartóbbá és koncentrál­tabbá válnak. Így a 7. ábra szerinti szerke­zet vetőtávolsága a 6. ábra szerintit is meg­haladja, és a 11 tér átszellőzése még hatéko­nyabbá válik. Az 5. ábrán látható 3 levegóbebocsátó szerkezet a 3. ábra szerintitől abban tér el, hogy a 8 belső levegóbebocsátó szerkezet 8a nyílásainál is ki van a lemez peremezve. Ezek a 12 peremek befelé, az 1 épület 11 légtere felé nyúlnak, ferdeségük és hosszú­ságuk azonos a 9 lemez kifelé nyúló 12 pere­meinek a ferdeségével és hosszúságával. A befelé és kifelé irányuló peremezéssel a le­vegő áramlási ellenállása tovább növelhető, és jelentősen megnövekszik a kontrakcióé té­nyező, aminek eredményeként a levegő izo­termikus vetőtávolsága is lényegesen megnő. Ez utóbbinak köszönhetően az 5. ábra sze­rinti megoldással a 11 belső tér átszellőzése sokkal tökéletesebben bekövetkezik, mint bármely más jelenleg ismert hasonló célú szellőző-légtechnikai elem beépítése esetében. Az 5. ábrán egyébként nem teljesen nyitott állapotban tüntettük fel a 3 levegóbebocsátó szerkezetet, hanem részben zárt helyzetben; itt tehát az össz-átáramlási keresztmetszet azzal arányosan kisebb, ahogy ml értéke (3. ábra) m2-re (5. ábra) csökken. A 8. ábrával érzékeltettük az 5. ábra szerinti levegőbebo­­csátó szerkezet alkalmazása esetén a b nyíl irányából fújó szél hatására a 11 belső tér­ben kialakuló 16 levegósugarakat, és a meg­növelt kontrakciós tényező kedvező hatását, valamint azt a tényt, hogy a 8, 9 lemezek egymáshoz viszonyított kismértékű függőle­ges eltolásának, és a csökkentett m2 nyílás­­magasságnak, valamint a 8 külső lemez kifelé, és a 9 belső lemez befelé nyúló 12 nyiláspe­­remeinek az eredményeként a 16 levegósuga­­rak vető távolságát tovább növeli azoknak ferdén felfelé való eltérítése, orientálása. A felfelé való eltérítésnek a 16 levegősugarakra ugyanis olyan hatása van, hogy azok min­tegy .ballasztikus" pályán mozognak, ami a vetőtávolságot továbh növeli, és a 11 belső tér átszellőzését még hatékonyabbá teszi. Amennyiben a 3 levegóbebocsátó szerke­zet 8 és 9 lemezeit átlátszó vagy áttetsző anyagból, célszerűen műanyagból készítjük, az 1 épület belső légtere természetes megvi­lágítását is biztosíthatjuk. A találmány szerinti berendezés levegő­­bebocsátó lemezeinek a mozgatása a legegy­szerűbb esetben kézi mechanizmussal történ­het, de a nyitás-zárás mértéke vezérelhető a 2. ábra szerinti automatikával, elektromos úton is, tehát a belső légtér paramétereinek és/vagy a külső szélnyomásnak a felhaszná­lásával. Eszerint akár a 13 szélérzékeló mű­ködésbe hozhatja a 14 működtető mechaniz­must, akár a 15 hőmérséklet- és/vagy pára­­tartalomérzékeló. Ha például a szélerő bizo­nyos értékeket meghalad, a 9 külső levegó­bebocsátó lemezt a 2. és 3. ábra szerinti helyzetéhez képest lefelé vagy felfelé moz­gatja a 14 működtető mechanizmus, miáltal a 3 levegóbebocsátó szerkezet össz-átbocsátási keresztmetszete csökken. Másrészt ha például a páratartalom vagy/és a hőmérséklet bizo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom