198210. lajstromszámú szabadalom • Optikailag aktív diazabicikloalkán származékokat antidotumként tartalmazó növényvédőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
3 HU 198210 B 4- piridinbázisok. A (II) általános képletü aminok átalakításához célszerűen 1-1,2 mái mennyiségű dihalogén-acet.il-kloridot használunk fel mólonként. Egy mól dihalogén-acetil-kloridra számítva 1-1,2 mól mennyiségben használunk fel sósavat megkötő anyagot. A diazabicikloalkán-származékokat elő lehet állítani a (II) általános képletü aminokból klorál-hidráttal is, valamilyen savmegkötőanyag és katalitikus mennyiségű cianid - például nátrium-cianid vagy aceton-ciánhidrin - jelenlétében (2 807 340. sz. NSZK-beli leírás). A' racemétok, illetve a (II) általános képletü aminok diasztereomerjeinek elegyei, amelyekben a hidfő szerepet betöltő szénatom mind R-, mind S-konfigurációjú lehet, részben ismeretesek az 1 802 468. sz. NSZK-beli leírásból. Ezeket a vegyületeket az ebben a leírásban ismertetett előállítási eljárásokkal lehet készíteni: gamma-oxo-karbonsavakból, illetve delta-oxo-karbonsavakból, illetve ezeknek a savaknak az észtereiből, alfa, omega-alkilén-diaminokkal. Elő lehet igy például állítani levulinsav-etil-észterből és propilén-diaminból a 6-metil-9-oxo-l,5-diazabiciklo(4.3.0)nonénnak a rac.emátját. A találmány szerinti eljáráshoz szükséges, optikailag aktiv, (II) általános képletü aminokat, amelyekben a hídfő szerepet játszó szénatom S-konfigurációjú, ezekből az említett racemátokból, illetve diasztereomer elegyekböl elő lehet állítani optikailag aktiv savakkal végrehajtott bontással. Optikailag aktiv savként célszerű a következőket alkalmazni:- királis szulfonsavakat, például kámforszulfonsavat vagy bróm-kámforszulfonsavat;- királis hidroxi-karbonsavakat vagy ezek származékait, például tejsavat, borkősavat, diacetil-borkősavat, dibenzoil-borkősavat, almasavat vagy mandulasavat. Különösen jó eredménnyel lehet alkalmazni az optikailag aktív hidroxi-karbonsavakat, kiváltképpen a tejsavat és a borkösavat, főképpen a D-(-)-tejsavat. Amikor ezekből a racém aminokból, illetve diasztereomer aminelegyekből, valamint királis savakból diasztereomer sókat állítunk elő, az amint és a savat (1 : 1)-(1 : 1,2) mólarányban - előnyösen 1 : 1 mólarányban - reagáltatjuk valamilyen megfelelő, inert oldószerben, {-20)-50 °C hőmérsékleten. A hőmérsékletet 5 órán keresztül célszerűen (-20)-30 °C értéken tartva, el lehet választani a kikristályosodott aminsót, amelynek az amin-komponensében a hídfő szerepet játszó szénatom S-konfigurációjú. Alkalmasak ehhez a művelethez a következő oldószerek:- alkoholok (Így metanol, etanol vagy izopropanol);- éterek (így 1,2-dimetoxi-etán, tercier-hntil-metil-éter, tetrahidrofurán vagy 1,4-dioxán); illetve- ezeknek az oldószereknek a vizes elegyei; egyebek között. Az elválasztott diasztereomer aminsót, amelyben az ainin-komponens az előbb említett konfigurációjú, az oldószerrel utánmossuk, majd végül felszabadítjuk belőle a kívánt amint. Ezt a szokásos módon hajtjuk végre: vizes oldathoz erős bázist adunk, például nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid vizes oldatát. Különösen jó eredményt érhetünk el, ha a diasztereomer aminsók vizes oldatéból a kívánt amint erősen bázikus anioncserélővei szabadítjuk fel. A (II) általános képletü aminokat rendszerint vizes oldatok formájában kapjuk meg, amelyekből tiszta formában úgy nyerjük ki az aminokat, hogy a vizet csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, majd ezt követően a megfelelő dihalogén-acetil-kloriddal közvetlenül konvertáljuk. Különösen előnyösen lehet alkalmazni ezt az eljárást a (IV) általános képletü diasztereomer laktátok előállítására és elválasztására. Meglepő, hogy azok az amin-komponensek, amelyek esetében a geminális aminokból aminalok keletkeznek, az említett reakciókörülmények között, vagyis a savas kezeléskor, semmilyen bomlási reakciót nem mutatnak, minthogy ismeretes, hogy az ilyen aminalokból savkatalizis mellett rendszerint könnyen keletkezik bomlást kővetően egy karbonil-vegyület és két amin-komponens (P.A.S. Smith, Open-Chain Nitrogen Compounds, 1. W. A. Benjamin Inc., New York, Amsterdam, 1965, 322. o.). A Trögerschen bázis esetében igy lép fel például a racemizálódási jelenség savas közegben (E.L. Eliel: Stereochemie der Kohlenstoffverbindungen, Verlag Chemie, Weinheim, 1965, 466. o.). A racemátok, illetve a diasztereomer elegyek megbontásánál az oldatban maradó aminsók, amelyekben olyan amin-komponensek vannak, amelyeknek a hídfő szerepét játszó szénatomjai nem megfelelő konfigurációjúak, racemizálással olyan elegyekké alakíthatók ismét, amelyekben a hidfő szerepét betöltő szénatom akár R-konfigurációjú, akár S-konfigurációjú. Ezeket az elegyeket ezt követően ismét alá lehet vetni a bontásnak recirkuláltatás után. A racemizálási reakció ugyancsak meglepően nagyon jó eredménnyel megy végbe tejsav esetében; igy műveleteket lehet megtakarítani. Ezenkívül azt az aminsót, amelynek az amin-komponense nem megfelelő konfigurációjú, vizes oldatban 70-105 °C hőmérsékletre melegítjük. Mintegy 3-9 óra eltelte után a racemizálódás befejeződik, és a mindenkori elegyet a viz elpárologtatósa után tiszta formában lehet megkapni. 5 io 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
