198206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzotriazin-dioxid származékok előállítására

5 HU 198206 B 6 amelyeknek ismert a hatása (piroxikám és ketoprofen). A találmány szerinti eljárással előállítható más oxikám-észter vegyúletek is hasonló eredményeket biztosítanak. A találmány szerinti eljárással előál­lítható oxikám-észtereket orálisan, párén­­terálisan vagy topikálisan adhatjuk be gyógyszerkészítmények alakjában. Ezeket a vegyületeket általában körülbelül 5.0 mg és körülbelül 1000 mg mennyiség között adjuk be a betegeknek gyógyszerkészítmények for­májában, de szükség esetén a mennyiség et­től eltérő lehet a kezelt beteg súlyétól és egészségi állapotától, valamint a beadás mód­jától függően. A leginkább alkalmazott ható­anyagmennyiség körülbelül 0,08 - 16 mg/kg testsúly naponta. Ezenkívül eltérések lehet­ségesek e mennyiségektől a kezelendő beteg­től és annak reakciójától a gyógyszerre, va­lamint a választott gyógyszerkészítmény for­májától és a beadás időközétől, illetve gyako­riságától függően. Bizonyos esetekben az adagolási szint nem éri el a fent megadott szintet, más esetekben az adagolási szint fölé is emelkedhet anélkül, hogy káros mellékha­tásokat okozna. Ilyen nagyobb adagokat né­hány kisebb adagra elosztva a nap folyamán adjuk be a betegnek. A találmány szerinti eljárással előállít­ható oxikóm-észterek általában valamely gyógyszerészetileg elfogadható vivöanyaggal készített gyógyszerként adhatók be az előző­ekben említett három úton. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó gyógyszer­készítményeket, ezeket az új gyógyászati szereket az adagolási formák széles vál­tozatában adhatjuk be a betegnek, igy pél­dául különböző gyógyszerészetileg elfogad­ható közömbös vivőanyagokkal kombinálva tabletták, kapszulák, pasztillák, pirulák, ke­mény cukorral bevont pirulák, porok, spray­­-k, krémek, kenőcsök, kúpok, gélek, paszták, öblítőszerek, balzsamok, vizes szuszpenziók, befecskendezhető oldatok, elixírek, szirupok és hasonlók alakjában. Ilyen vivőanyagok a szilárd hígitóanyagok vagy töltőanyagok, sterilis vizes közegek és különböző nem mér­gező szerves oldószerek és hasonlók. Ezenkí­vül az orális gyógyszerkészítményeket meg­felelő módon édesíthetjük és/vagy illatosít­hatjuk is. Általában a találmány szerinti eljá­rással előállítható gyógyászati hatóanyagok az ilyen adagolási formákban körülbelül 0,5 tömeg5í-tól körülbelül 90 tömeg?í-ig ter­jedő koncentrációkban lehetnek jelen. Orális beadásra készült tabletták, ame­lyek különböző tablettamasszákat tartal­maznak, igy mikrokristályos cellulózt, nát­­ríum-citrátot, kalcium-karbonátot, dikalcium­­-foszfátot és glicint foglalnak magukban, ke­verve lehetnek különböző szétesést elősegítő anyagokkal, igy keményítővel - előnyösen kukorica-, burgonya- vagy tapoikakeményi­­tővel, alginsavval és bizonyos komplex szili­­kátokkal, továbbá szemcse-kötőanyagokkal, igy polivinil-pirrolidonnal, szukrózzal, zsela­tinnal és arabgumival. Ezenkívül csúsztató­anyagokat, igy magnézium-sztearátot, nátri­­um-lauril-szulfátot és talkumot, nagyon gyakran használunk tablettázási célokra. Ha­sonló típusú szilárd készítményeket is hasz­nálhatunk zselatin-kapszulákban, " .előnyös anyagok a laktóz, tejcukor, valamint a nagy molekulasúlyú polietilén-glikolok. Abban az esetben, ha vizes szuBzpenziókra és/vagy elixírekre van szükség orális beadás céljából, akkor a hatóanyagot kombinálhatjuk külön­böző édesítő vagy illatosító anyagokkal, szí­nezőanyagokkal és kívánt esetben emulgeáló és/vagy szuszpendáló szerekkel, valamint hí­gítóanyagokkal, így vízzel, etanollal, propi­­lén-glikollal, glicerinnel és ezek különböző komb i nációival. Parenterális beadásra ezeknek az oxi­­kám-észtereknek szezámolajjal vagy földi­mogyoróolajjal vagy vizes propilén-glikollal készített oldatait használhatjuk. A vizes ol­datokat szükség esetén megfelelően puffé­ról juk (pH >8) és a folyékony higitóanyagot először izotóniássá tesszük. Ezek a vizes ol­datok alkalmasak . intravénás injekciók céljá­ra. Az olajos oldatok alkalmasak intraartiku­­láris (ízületbe adható), intramuszkuláris és szubkután befecskendezésre. Ezenkívül az (I) általános képletű oxikám-észtereket topi­­kális gyógyszerkészítmények alakjában is használhatjuk gyulladásos bőr- vagy szem­­betegségek kezelésére és ezeket a készítmé­nyeket krémek, kocsonyák, paszták, kenő­csök, oldatok és hasonlók alakjában visszük rá a felületre szabványos gyógyszerészeti módszerek szerint. A találmány szerinti eljárással előállít­ható (T) általános képletű vegyületek gyulla­­dásgátló hatását az előzőekben említett szab­ványos karragenin által okozott patkányláb­­-ödéira teszten mutatjuk be. Ennél a teszt­nél a gyulladásgátló hatást 150-190 gram sú­lyú hím albíno-patkányok hátulsó mancsában előidézett ödéma százalékos csökkentéseként határozzuk meg. A karragenint szubplantári­­san fecskendezzük be 0,05 ml 1%-os vizes szuszpenzió alakjában egy órával a ható­anyag orális beadását követően. A hatóanya­got rendszerint vizes oldat alakjában alkal­mazzuk. Az ödéma alakulását meghatározzuk oly módon, hogy mérjük a mancs térfogatát a karragenin befecskendezésekor és három órával a karragenin befecskendezése után. A térfogatnövekedés három órával a karragenin befecskendezése után jelzi az egyéni reak­ciót. A hatóanyagokat akkor tekintjük hatá­sosnak, ha a reakciókülönbség a hatóanyag­gal kezelt állatok (hat patkány/csoport) és a kontroli-csoport között, amely csak vivő­anyagot kapott, jelentős mértékű, összeha­sonlítva azokkal az eredményekkel, amelyeket valamely szabványos vegyület, igy fenil-bu­­tazon, ad 33 nig/kg mennyiség orális beadása esetén. 5 1° 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom