198196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisos tioéter és sói előállítására IV.

3 HU 198196 B 4 ismertetnek. Megjegyezzük azonban, hogy az irodalmi D eljárás két lépésben is alkalmaz­nak fém-hidridet illetve komplex fém-hidri­­det, amelyek igen érzékeny, tűz- és robba­násveszélyes reagensek, igy az eljárás ipari szintű megvalósíthatósága igen kétséges. Az irodalmi E eljárás (506 422 sz. spa­nyol szabadalmi leírás) 1. lépése szerint 5- -(klór-metil)-furfurolt reagáltatnak hangya­savval és dimetil-formamiddal, s így mintegy 56X-os hozammal 5-(dimetil-amino-metil)-2- -klórmetil-f uránhoz jutnak. (E vegyületet azonban nem jellemzik). \ kapott terméket nátrium-etanolát jelenlétében ciszteaminnal kondenzálva jutnak az (I) képletű bázishoz. A második lépés hozama: 70,1%. (Az elsó és második lépés együttes hozama: 39,3%.) Meg­jegyezzük, hogy az eljárás kiindulási vegyü­­letéül szolgáló 5-(klór-metil)-furfurolt az iro­dalom szerint [Bér. 47, 874] nádcukorból mintegy 20%-os hozammal lehet előállítani egy igen kényes és gyors művelettel. A termék - ipari tételekben - kereskedelmi forgalomban nincs. A fentiek alapján az .irodalmi E eljá­rás’ sem tekinthető ipari eljárásnak. Mindezek alapján a találmány célja olyan, új eljárás biztosítása az (I) képletű ismert vegyület és/vagy savaddiciós sóinak előállítására, amely mentes a fentebb említett, a technikai jelenlegi állása szerint ismert el­járások hátrányaitól, s amellyel ipari méret­ben is jó hozamokkal és egyszerűen lehet az (I) általános képletű vegyületet és/vagy sav­addiciós sóit előállítani. Azt találtuk, hogy a (I) képletű vegyü­let a fent ismertetett módszereknél jóval elő­nyösebben állítható elő, ha a ciszteamin vala­mely savaddiciós sóját a (IV) képletű 5—(di— metil-amino-metil)-furfuril-alkoholból kitűnő hozammal kapható új, (III) képletű [5-{dime­­til-amino-metil)-furil-2-metil]-hidrogén-szul­­fát ikerionnal reagáltatjuk, továbbá azt talál­tuk, hogy az (I) képletű bázis ilyen módon új sóiból kívánt esetben könnyen és jó mi­nőségben nyerhető a ranitidin közvetlen elő­állítására alkalmas (I) képletű bázis, vagy annak kívánt savaddiciós sója. A fentiek alapján a találmány tárgya el­járás az (I) képletű 2-[(2-amino-etil)-tio-me­­til]-5-(dimetil-amino-metil)-furán azon vegyes savaddiciós sóinak előállítására amelyekben az egyik komponens az (I) képletű bázis mo­­no-hidrogén-szulfát sója, valamint kívánt esetben a kapott új vegyes sók bármelyiké­nek az (I) képletű ismert bázissá való alakí­tására, amely abban áll, hogy (III) képletű [ 5- (dimetil-amino-metil )-f uril-2-metil ]-hid ro­­gén-szulfát ikeriont ciszteamin valamely sav­addiciós sójával reagáltatunk, majd kívánt esetben az így nyert savaddiciós sót elkülö­nítjük és/vagy belőle az (I) képletű bázist felszabadítjuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kiviteli módja szerint úgy járunk el, hogy a (III) képletű ikeriont ciszteamin valamely 4 savaddiciós sójával (például hidrokloridjáv&l) 60 és 95 C° közötti hőmérsékleten, oldószer nélkül, nitrogénatmoszférában vagy vákuum alkalmazása mellett megórolesztjük. Az igy kapott ömledék - melynek összetétele megfe­lel az (I) képletű bázis monohidroklorid-mo­­no-hidrogén-szulfát vegyes sójának - vizes oldatát meglúgositva az (I) képletű bázis szerves oldószerrel extrahálható. A szerves kivonat lepárlási maradékaként kapott nyers, (I) képletű bázis, vagy az ebből desztilláció útján kapott tiszta bázis adott esetben, a megfelelő savkomponens hozzáadásával, az (I) képletű bázis kívánt savaddiciós sójává ala­kítható. Az (I) képletű bázis találmány sze­rinti eljárás során képződött sója azonban közvetlenül, a bázis felszabadítása nélkül is átalakítható az (I) képletű bázis egy másik savaddiciós sójává. A találmány szerinti eljárás előnyösen végrehajtható oldószerek jelenlétében is. Az (I) képletű bázis találmány szerinti eljárás Borán képződött savaddiciós sójának más savaddiciós sóvá alakítására példaként megemlítjük, hogy a dihidroklorid előállítása céljából előnyösen úgy járunk el, hogy előbb az (I) képletű bázist a fentebb említett mó­don feldolgozva elkülönítjük, majd valamely rövidszénláncú alkanollal, például etanollal készített oldatát a megfelelő, száraz sósav­gázt tartalmazó alkanollal megsavanyitjuk. igy az (I) képletű bázis dihidroklorid ját kristályos csapadék formájában kapjuk. A találmány szerinti eljárás egyik kiin­dulási anyaga a (III) képletű [5-(dimetil-ami­no-metil )-furil-2-metil]-hidrogénszulfát ikeri­on új vegyület, amelyet úgy állíthatunk elő, hogy a (IV) képletű 5-(dimetil-amino-metil)­­furfuril-alkoholt oldószer pl. dimetil-formamid vagy acetonitril jelenlétében kén-trioxiddal vagy valamely, a kéntrioxid bevitelére alkal­mas szerrel pl. a kéntrioxid dimetil-forma­middal, piridinnel vagy dioxánnal alkotott komplexével reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárás másik kiin­dulási vegyületéül szolgáló ciszteamin sók is­mert, részben kereskedelemből beszerezhető vegyületek. A találmány szerinti eljárás előnyeit az alábbiakban összegezzük. 1. Az irodalomból ismert legjobb eljárás­sal (A eljárás) szemben nem szükséges nagy mennyiségű tömény ásványi sav a reakcióhoz, s igy a korróziós veszély jelentős mértékben CBÖkken. 2. Jórészt az erős sav kiküszöbölésének tulajdonítható, hogy a reakció hőmér­séklete ezúttal, a kívánt termék minő­ségi károsodása nélkül, lényegesen (pél­dául 0 C°-ról 90 C°-ra) emelhető, s igy a reakció idő nagyon jelentősen (leg­alább egy nagyságrenddel) megrövidül. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy jó minő­ségű, kátránymentes célterméket kap­junk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom