198135. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz részleges sótalanítására szolgáló berendezés kationcserélő töltetének környezetkímélő regenerálására
5 198 135 6 A táblázat folytatása ,A ?» „B > 7 ,3” és „Na” cserélő VARION KS gyantatöltettel „H” cserélő VARION KCA „Na” cserélő VARION KS gyantatöltettel Hagyományos Hagyományos találmány találmány szerinti szerinti Fajlagos sószükséglet 100% NaCl (kg/m3 kezelt víz) 0,85 0 0,7 0 Semlegesítő vegyszer pl. CaC03 (kg/m3 kezelt víz) 0,45 0,45 0,40 „0” Regeneráló sókoncentráció helyreállítására: Na2C03 (kg/m3 kezelt víz) „0” 0,30 „0” 0,28 Környezetet szennyező NaCl (kg/m3 kezelt víz) 0,51 0 0,42 0,1 A fenti táblázatból kitűnik, hogy az NaCl szükséglet mindkét változatban gyakorlatilag nulla, vagyis csakis a kezelésnél fellépő oldatveszteségeket kell pótolni, ami minimális mennyiség. Ugyanakkor nem keletkezik a környezetet szennyező NaCl cluáttim sem, illetve a ,,B” változat esetében keletkező ily eluátum minimális. Azt is mutatja e táblázat, hogy a „B” változat esetében a felhasználandó semlegesítő vegyszer mennyisége nulla. A táblázatban a gazdaságtalanabb és környezetet szennyező értékeket aláhúzással jelöltük. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelezésére szolgáljanak az alábbi példák: 1. példa ■ t Időnként célszerű a nátriumklorid oldat nátriumklorid tartalmát ellenőrizni és mihelyt az a 9 t.% alá menne, úgy friss nátriumkloriddal azt lö t.%-osra dúsítjuk fel. Ez általában 10—15 újrafelhasználás 5 után következik be. 2. példa 10 A víz részleges sótalanítására használt berendezés első oszlopában 150 1 térfogatú, „H” alakban lévő VARION-KCO, vagyis gyengén savas kationcserélő gyanta, második oszlopában 150 1 térfogatú, „Na” alakban lévő, VARION-KS, vagyis erősen savas kationcserélő gyanta helyezkedik el töltetként. Az ioncserélő gyanták kimerülése után az első oszlop töltetét 150 1 8—10 t.%-os vizes sósavoldat átvezetésével regeneráljuk. 2Q A második oszlop tetejére 300 1 10 t.%-cs nátriumklorid-oldatot vezetünk, az oszlopról lefolyó oldatot reaktorba vezetjük, majd porított nátriumkarbonátot adunk hozzá részletekben pH = 7 érték eléréséig. Amikor a semlegesítési reakció befejeződik, 2g a fejlődő C02 eltávozik és az oldat kitisztul, azt leszűrjük és a második oszlop töltetének következő regenerálásához használjuk fel. A szűrés során keletkező csapadék kalcium- és magnéziumkarbohát. Ezt a csapadékot az első töltet 30 sósavas kezelése után visszamaradó savas oldat semlegesítéséhez használjuk fel. A tapasztalat azt mutatja, hogy mennyisége általában elegendő a célra, ha azonban valamennyi hiány mutatkoznék, úgy mésztejet adagoltunk hozzá. 35 E semlegesítést más esetben úgy végeztük, hogy a visszamaradó savas oldatot e csapadékkal elkeverve egy dolomit szűrőágyon vezetjük át, amikor is maga e dolomit pótolta oldódása révén a semlegesítésnél esetlegesen hiányzó bázikus anyagot. 40 A nátriumklorid oldatot időszakonként, általában 10—15 újrafelhasználás után ellenőriztük és mihelyt nátriumklorid tartalma a 9 t.% alá ment, úgy friss nátriumkloriddal azt 10 t.%-ra dúsítottuk fel. 45 SZABADALMI IGÉNYPONTOK A víz részleges sótalanítására használt berendezés első oszlopában 150 1 térfogatú, „H” alakban lévő VARION—KS, vagyis erősen savas kationcserélő gyanta, második oszlopában 150 1 térfogatú, ,29a” alakban lévő ugyanilyen típusú, erősen savas kationcserélő gyanta helyezkedik el töltetként. Az ioncserélő gyanták kimerülése után az első oszlop töltetét 200 1 8—10 t.%-os vizes sósavoldata átvezetésével regeneráljuk. A második oszlop tetejére 300 1 10 t.%-os nátriumklorid oldatot vezetünk, az oszlopról lefolyó oldatot reaktorba vezetjük, majd 8—10 kg porított nátriumkarbonátot adunk hozzá részletekben pH = 7 érték eléréséig. Amikor a semlegesítési reakció befejeződik, és az oldat kitisztul, felhasználjuk a második oszlop töltetének következő regenerálásához. 1. Eljárás víz részleges sótalanítására szolgáló 50 berendezés erősen és/vagy gyengén savas kationcserélő töltetének oly környezetkímélő regenerálására, amelynél a sótalanítandó vizet előbb erősen vagy gyengén savas ,,H”, majd erősen savas „Na” töltétén engedjük át, éspedig a kimerült „H” kationcserélő töltet vizes ásványi savval, a kimerült „Na” kationcserélő töltet vizes nátriumklorid oldattal történő kezelése, majd a ,,H” kationcserélő töltet regenerálása után visszamaradó savas oldat semlegesítése után, azzal jellemezve, hogy a „Na” töltet nátriumkloridos kezelése során visszamaradó nátriumkloridoldatoí nátriumkarbonáttal való kezelés, a fejlődő C02 eltávozása ős adott esetben nátriumkloriddal való dúsítás után a „Na” töltet ismételt regenerá- 05 lásához használjuk fel, gyengén savas „H” kation4
