198135. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz részleges sótalanítására szolgáló berendezés kationcserélő töltetének környezetkímélő regenerálására

1 198 135 2 A találmány víz részleges sótalanítására szolgáló berendezés kationcserélő töltetének környezetkímélő regenerálására vonatkozik. A víz részleges sótalanítása során a változó és állandó keménységet okozó kalcium- és magnézium­­ionokat távolítják el kationcserélő gyanták segítségé vei. Az ismert sótalanító berendezésekben „H” alak­ban lévő kationcserélő gyantából és „Na” alakban lévő kationcseréiő gyantából álló töltetet alkalmaz­nak, ahol a „H” kationcserélő gyanta erősen savas — így VARION-KS — vagy gyengén savas — például VARION-KCO — lehet. At „Na” kationcserélő gyanta minden esetben erősen savas. „(Részletesebben lásd pl. Dr, Inczédy J.: Ioncserélők és alkalmazásuk, Műszaki Könyvkiadó, Budapest)”. A leírásban a kationcserélő gyantákat a sótalaní­­tásnál történő alkalmazás szempontjából nevezzük ,,H” kationcserélő gyantának, még akkor is, ha már kimerült, s nein „II”, iiletve „Na” alakban vannak jelen. Abban az esetben, ha erősen savas „H” kation­cserélő gyantából és erősen savas „Na” kationcserélő gyantából álló töltetekkel ellátott részleges sótalanító berendezést alkalmaznak, a „H” kationcseréiő hidro­génionra cseréli ki a váitozó keménységet okozó kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonátok, vala­mint az állandó keménységet okozó kalcium- és mag­néziumsók (például - kloridok, — szulfátok stb ) kalcium- és magnéziumionjait, valamint a nátrium­­sók nátriumionjait. Az ennek következtében erősen savassá váló víz hidrogénionjait az erősen savas „Na” kationcserélő nátriumionra cseréli ki. így a részlege­sen sótalanított víz a széndioxid és az oldott oxigén ismert módon, pl. gáztalanítással történő eltávolítása után gyakorlatilag csak nátriumsőkaí tartalmaz. A ki­merült ,JI” kationcserélő gyanta a hidrogénionok helyett kalcium-, magnéziumionokat és nátriumiono­kat, a kimerült „Na” kationcserélő gyanta pedig nát­riumionok helyett hidrogénionokat tartalmaz. Ha a részleges sótalanító berendezés „H” kation­cserélő töltete gyengén savas kationcserélő gyantából áll, az csak a hidrogénkarbonátok kationjait cserélile hidrogénionra. Ebben az esetben az állandó kemény­séget okozó kalcium- és magnéziumionok a „Na” kationcserélő gyantán cserélődnek ki nátriumionra. A részlegesen sótalanított víz a széndioxid és az oldott oxigén eltávolítása után lényegében ugyanolyan minő­ségű lesz, mint erősen savas „H” és „Na”' kation­cserélő gyanták alkalmazása esetén, azonban mind­két kimerült gyanta kalcium- és magnéziumiono­kat, a „H” kationcseréiő még nátriumionokat is tar­talmaz. A kimerült „H” kationcserélő gyanta regenerálása feleslegében vett 'ásványi sav vizes oldatával végzett kezeléssel történik mindkét gyantatípus esetén, majd a gyantáról távozó, regenerálás utáni vizes oldatot semlegesítés után a csatornába engedik A kimerült „Na” kationcserélő gyantát vizes nátriumklorid­­oldattal regenerálják. Ha a kimerült „Na” kation­cserélő gyanta hidrogénionokat tartalmaz, a regene­rálás során a hidrogénionok nátriumionokra cseré­lődnek ki, míg a regenerálás utáni, a gyantáról távozó oldat savas kémhatásává válik. Nátriumklorid- tart aim a csökken, azonban még mindig jelentős, mivel a regeneráláshoz többszörös feleslegben vett nátriumklorid-oldatra van szükség Abban az esetben, ha a kimerült „Na” kationcserélő gyanta kalcium- és inagnéziumiouokat tartalmaz, a regeneráló vizes nátriumklorid-oldat hatására ezek nátriumionokra cserélődnek ki, £ regenerálás utáni oldat pedig kalciusnkloridot, magnéziumkloridot és nátriumkloridot tartalmaz. így az elhasznált regeneráló oldat mindkét esetben környezetvédelmi problémát okoz, elsősorban a nát­­riumklorid-íartaloin következtében. A savas oldat ugyanis viszonylag egyszerűen semlegesíthető, u nát­riumklorid gazdaságos eltávolítására azonban meg­oldatlan a kérdés. Jelenleg tehát nincs mód a rész­leges sótalanító berendezések kationcserélő töltetei­nek környezetkímélő regenerálására. Ismeretesek a megoldások a kationcseréiő oszlopok alkalmazására épülő vízlágyító berendezések regene­ráló oldatainak zárt ciklusú hasznosítására is. Ilyet ír le pl. az 1 047 831 sz. szovjet szerzői tanúsítvány. E meg­oldás szerint a sótalanítandó vizet előbb erősen savas „Na”, majd ugyancsak erősen savas „H” oszlopokon kell átengedni. Az „Na” kationcserélőn lezajlik a Ca- és Mg-ionok Na-ionokra történő cseréje, a „H”kation­­cserélőn pedig az. Na-ionok azon részének megkötése, amelyek a vízben szénsavas sók formájában találhatók. A „H” oszlop regenerálása sztöchiometrikus mennyiségű kénsavval történik, és az így képződő nátriumszulfátoí tartalmazó eluátumot meszezés és sűrítés után szóda helyett használja az „Na” kation­cserélő oszlop eludtumból a Ca-ionok ülepításére. Ily módon az eluátumok kezeléséhez szükséges szóda mennyisége csökkenthető. Ezen megoldásnál többféle eluátum képződik, min­denek előtt a nátriumszulfát, amelyet meszezni és sűríteni kell, hogy egy másik eluátum, az „Na” cseré­lőbői származó Ca és Mg tartalmú eluátum kezelésére alkalmazzon, E kezelés során azután káldumszulfat és magnéziumhidroxid képződik, amelyek eltávolítandók. A találmány célja a fentiekkel szemben olyan el­járás kidolgozása volt, amellyel környezetkímélő módon regenerálhatok a részleges sótalanítandó be­rendezések kationcserélő töltetei, és amelyeknél környezetet szennyező eluátum nincs, vagy gyakor­latilag elhanyagolható mennyiségű. Cél volt ezen túlmenően az alkalmazandó semlegesítő vegyszerek minimálisra való csökkentése. Azt találtuk, hogy a fenti célok úgy érhetők el, ha a vizel előbb az erősen vagy gyengén savas „H”, majd az erősen savas „Na” tölteteken engedjük át és a rege­nerálás során az „Ma” töltet nűtriumkioridos kezelés­nél visszamaradó nátriumklorid oldatot nátriumkar­bonáttal reagáltatjnk, és esetleges náíriumkloriddal történő dúsítás után az „Na” töltet ismételt regenerá­lásához használjuk fel. Továbbmenően, gyengén savas „H” kationcserélő töltet esetében az „Na” töltet náí­­jiumkloridos kezelőoldatának nátriumkarbonátos rea­­gáltatásánál kivált kalcium- és magnéziumkarbonátot, esetlegesen bázikus anyag (pl. mészíej vagy dolomit) hozzáadása után, a „H” kationcserélő töltet savas kezelése után visszamaradó savas oldat semlegesítésé­hez alkalmazhatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom