198123. lajstromszámú szabadalom • Dezodoráló és baktériumellenes kozmetikai készítmény

5 198 123 6 formájában alkalmazhatunk. Igaz ugyan, hogy az etilénglikol-monofenü-éiev (2 451 149 számú, ameri­kai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) és a gli­cerin műiiOlaurát bizonyos antimikrőbás tulajdon' ságai ismertek, azonban a találmány szerinti kompo­zíció meglepő és előre nem látható módon, szignifi­kánsan hatékonyabbnak bizonyult annál, mint ahogy az az egyes komponensek hatásának összegeződéséből várható volt. Mikrobiológiai vizsgálatok során, a találmány sze­rinti kompozíció szinergetikus hatását több fontos kórokozóval szemben bizonyítottuk, amikor kimu­tattuk, hogy a találmány szerinti kompozíció hatásos mennyisége a 3 komponens kisebb mennyiségét tar­talmazza, mint a legkisebb gátló koncentráció alapján számított érték. Részletek erről az 3. táblázatban találhatók. A szinergetikus hatást, amint azt az 1. pél­dában részletesen ismertetjük, az úgynevezett. Toxi- Chrcmotest-vizsgálattal bizonyítottuk. Az itt tárgyaltaknak köszönhetően, a találmány szerinti dezodoráló és míkróbaelienes hatású kompo­zíciót kozmetikai vagy lokális készítményekben, az egyes komponensektől szükséges mennyiségűéi kisebb dózisban alkalmazva is kielégítő hatást érünk el. Megjegyezzük, hogy a 3 komponensből átló .kom­pozíció dezodoráló hatása az 1. igénypontban meg­adottól eltérő összetétel esetén is jórészt kimutatható. Mindazonáltal a megadottól eltérő összetételű kom­pozíció a gyakorlatban nem bizonyult megfelelőnek, mivel a komponensek nem elegyítheíőek korlátlanul, és így az egyes alkotórészek az összetétel megváltoz­tatásának következtében hajlamosak külön fázist alkotni, ami a szer lokális vagy-kozmetikai készítmé­nyekben történő felhasználása során nehézségeket okoz. Ez különösen akkor van így,ha a gücerin-mono­­laurát mennyiségét növeljük. Ezzel szemben, a találmány szerinti összetétel egy további előnnyel is rendelkezik, nevezetesen, hogy a legkülönbözőbb típusú kozmetikai készítmények, például golyós dezodor, rudacska, lemosó folyadék, permet vagy oldat előállításához is problémamentesen felhasználható. A találmány szerinti szinergetikus hatású kompo­zíció közvetlen kikészítése külsőleg használatos, illetve kozmetikai készítményekké azzal az előnnyel jár, hogy biztosítja a komponensek homogén elosz­lását, és így az egyes komponensek külön-külön tör­ténő hozzáadásának időigényes művelete kiiktatható. A találmány egy előnyös kiviteli formája, amikor a dezodoráló kozmetikai szer a szokásos alkotórészek mellett, hatóanyagként a találmány szerinti kompo­zíció hatékony mennyiségét tartalmazza. Különösen előnyösnek mutatkozott a találmány ilyen kiviteli formája abban az esetben, amikor a megfelelő dezo­doráló kozmetikai készítmények teljes mennyiségére vonatkoztatott hatóanyag-tartalom, vagyis a talál­mány szerinti dezodoráló és míkróbaelienes kompo­zíció relatív mennyisége, tömegszázalékban kifejezve 0,05 és 5,00, de kiváltképpen ha 0,1 és 0,9 közötti érték. A bőrfelület kemilumineszcenciás vizsgálata alapján nem kizárt, hogy a találmány szerinti kompozíció »hatékony dezodoráló képessége az antimikrőbás hatás mellett, a szer által kiváltott oxidációs reakcióknak is tulajdonítható. A találmány szerinti dezodoráló és mikróbaellenes hatású kompozíció egy további elő­nyös alkalmazási módja, amikor különböző kozmeti­kai vagy lokális készítmények stabilizálására, mint antimikrőbás hatóanyagot használjuk fel, hogy meg­akadályozzuk a mikroorganizmusok okozta lebomlást. A szükséges mikrobiológiai vizsgálatokat Heiss módszerével (kontakt szaporodási mutatószám), az alábbi baktériumfajtákon végeztük: Staphylococcus aureus ATCC 6538 P, Staphylococcus epidennidis ATCC 12228, £. coli ATCC 8739, Pseudomonas aeruginosa ATCC 9027 és Propionibacterium acnes ATCC 6917. Giicerin-monolauráí (G), farnezoi (F) és fenoxi-etanoi (P), valamint ezeknek a vegyületek­­nek különböző arányú keverékeit 0,1, 0,3 és 1,0 százalékos koncentrációban teszteltük a megfelelő mikroorganizmussal szemben. A vizsgálatba bevont baktériumok szuszpenziója milliliterenként 106—109 telepképző egységet képviselt. A vizsgálatok kivitele­zése a szokásos módon történt, vagyis a fenti vegyü­ltek, (F), (G) cs (P), illetve azok keverékeinek 0,1, 0,3 és 1,0%-os oldatából 0,4 g-ot kimértünk, és azzal egy 23,8 end felületű szörőpapirkorongot átitattunk. Szárítás után a szörőpapirkorongot egy Petri-csészé­­ben agartáptalajba ágyaztuk be, és híg agartáptalajt rétegeztünk fölé. Végül az így előkészített kísérleti médiumot valamely, a vizsgalatba bevont baktérium­mal (1. táblázat) beoltottuk. A vizsgálati anyagok, illetve azok keverékeinek szaporodásgátló hatását a kiértékelés során 0-tól 4-ig terjedő számmal jelöltük, ahol a 4 mutatószám azt jelzi, hogy semmiféle hatás nem volt tapasztalható, míg 0-val osztályoztuk azt az esetet, ha a baktérium egyáltalán nem szaporodott (teljes gátló hatás). Ezen­kívül használtuk a D jelölést arra az esetre, amikor a szűrőpapírkorong felületén — ahol a kontakt hatás érvényesül — kívül, az azt övező területen sem volt észlelhető szinte semmiféle szaporodás, és ezért ez nyilvánvalóan még a 0 mutatószámmal jelöltnél is jobb hatásra utal. A vizsgálat során az 1-től 7-ig leijedő számokkal jelölt keverékek 1,0 és0,3%-os koncentrációban egy­értelműen hatásosnak bizonyultak az 5 vizsgált bakté­­riuxnfajta közül 3 Gram-pozitív kórokozóval szemben, olyan mértékig, hogy teljes szaporodásgátlást idéz­tek elő. Az 1—7. keverékek még 0,1%-os koncentrációban is teljes, vagy nyilvánvaló szaporodásgátló hatást mutattak mindkét Staphylococcus törzzsel szemben, míg a 2., 3., 4. ás 7. kompozícióknak ez a koncentrá­ciója Propionibacterium acnes ellen csak gyenge hatást mutatott, az 1., 5. és 6. keverékek pedig ebben a koncentrációban hatástalannak bizonyultak. Mindez meglepő, mivel a farnezoi 0,1%-os oldata önmagában mindkét Staphylococcus törzzsel szem­ben kevésbé hatékonynak mutatkozott mint például 'a 3., 5., 6. és 7. keverékek bármelyike, pedig ezek csak 15—34%-os arányban tartalmazzák. A giicerin­­menolaurát hatékonyság tekintetében ugyan össze­hasonlítható az említett keverékekkel, azonban mind­össze 10—25%-nyi mennyiségben található ezekben a keverékekben. A fenoxi-etanoi sem a Staphylo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom