198119. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1,3,5-oxadiazin- 2-on- származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására
17 198 119 18 tartozó levéltetvckkel erősen megfertőzünk. A poharat lefedjük egy olyan műanyag tetővel, amelynek a közepére egy körülbelül 2 cm átmérőjű nyílást vágtunk. Erre, a tetőbe vágott nyílásra illesztjük a Vicia faba-növény egyik levelét, anélkül azonban, hogy a levelet a pohárba tett növényről leválasztanánk. Ezután a levelet egy második, ugyancsak kivágott tetővel lefedjük, oly módon, hogy a két tető nyílása egymás fölé kerüljön. így a pohárban levő levéltetvek a növénynek a nyílásba helyezett leveléhez alulról, az első fedő nyílásán át hozzáférnek. Ezután a levél felső oldalára ecsettel felvisszük a vizsgálandó hatóanyagot 800 ppm koncentrációban tartalmazó vizes készítményt. E vizsgálattal azt mutathatjuk ki, hogy a növény levelének felső oldalára felvitt hatóanyag kellő mértékben átdiffundál-e a levélen, hogy a levél alsó felszínére jutva megölje a növény nedvét szívó levéltetveket. A vizsgálatot körülbelül 20 °C hőmérsékleten végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma 60%. A pusztulási arányt a hatóanyag felvitele után 48 órával értékeljük ki. Az 1—3. példák szerinti (1) általános képletű vegyületek e vizsgálatban 70-80%-os hatást (mortalitást) mutatnak. 14. példa A hatás vizsgálata Diabrotica balteata-val szemben (talajban) 350 ml talajt (amely 95 térfogat % homokból, és 5 térfogat % tőzegből áll) összekeverünk 150 ml vizes emulziós készítménnyel, amely a vizsgálandó hatóanyagot 12,5 ppm koncentrációban tartalmazza. Ezután az így kezelt talajjal körülbelül 10 cm felső átmérőjű műanyag poharakat részben megtöltünk. Poharanként a talajba helyezünk 10—10, a harmadik lárvaállapotban levő Diabrotica balteatapéldányt, majd 3 kukorica-csíranövényt ültetünk a talajba, és utána a poharakat a talajjal feltöltjük. Az így megtöltött poharakat műanyag fóliával letakarjuk, és körülbelül 22 °C hőmérsékleten tartjuk. 10 nap múlva a poharakban levő talajt átszitáljuk, és megvizsgáljuk a visszamaradt lárvák pusztulási arányát. Az 1. példa szerinti, 1. számú vegyület e vizsgálatban 80—100%-os hatást (pusztulási arányt) mutat. 15. példa A hatás vizsgálata Diabrotica balteata-val szemben (vízben) 5 5 db, 1—3 cm méretű kukorica-csíranövényt, valamint egy szűrőpapír-korongot belemartunk egy olyan vizes oldatba, amelyben a vizsgálandó hatóanyag koncentrációja 12,5 ppin, továbbá, amely körülbelül 4 térfogat % acctont is tartalmaz. A bemártott szűrőpapír-korongot belehelyezünk egy 200 ml térfogatú műanyag pohár aljára, majd ráteszünk egy száraz szűrőpapír-korongot, valamint a kukorica-csíranövényeket és a 10 db, a második vagy harmadik lárvaállapotban levő Diabrotica balteata-lárvát. A kísérletet körülbelül 24 °C hőmérsékleten, természetes fényben végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma 40—60%. Az eredményeket 6 nap múlva értékeljük ki, kezeletlen kontroli-csoportokkal szemben. Az 1. példa szerinti 1. számú vegyület e vizsgálatban 80—100%-os hatást (pusztulási arányt) mutat. 16. példa A hatás vizsgálata Laudelphax stríatellus és a Nilaparvata lugens lárváival szemben A vizsgálatot növekedő növényekkel végezzük. S célból 4—4 db, 8 inm vastag szárú és körülbelül 20 cm magas rizsnövényt 8 cm átmérőjű cserepekbe ültetünk. A növényeket egy forgótálcán 100 ml, 400 ppm vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó acctonos oldattal be permetezzük. A permet megszáradása után minden növényre 20—20 db, harmadik állapotban levő lárvát telepítünk. Abból a célból, hogy a kártevők a növényen maradjanak, a növényeket egy üveghengerrel vesszük körül, amelynek felső nyílását fátyolszövettcl lefedjük. A lárvákat a következő fejlődési állapot eléréséig, 10 napon át a kezelt növényeken tartjuk. A %-os pusztulási arányt 1, 4 és 8 nappal a kezelés után határozzuk meg. Az 1. és 2. példa szerinti, 1. illetve 2. számú vegyület e vizsgálatban 400 ppm, illetve 200 ppm koncentrációban a Nilaparvata-lárvákka! szemben 80- 100%-os hatást (pusztulási arányt) mutat. A találmány szerinti, (I) általános képletű vegyületek e vizsgálatban a Laudelphax striatellus-lárvákkal szemben is jó hatást mutatnak. 17. példa Szisztémás hatást vizsgálata a Nilaparvata lugens lárváival szemben A vizsgálatot növekedő, 10—14 napos rizsnövényeken végezzük; a növényeket 5,5 cm átmérőjű edényekben levő talajba ültetjük. Az edényekben levő talajra 5 ml vizes emulziós készítményt öntünk, amely 12,5 ppm koncentrációban tartalmazza a vizsgálandó vegyületet. Egy hét múlva az így kezelt növényekre 20—20, az Nő-állapotban levő Nilaparvata lugens-lárvát telepítünk. 6 nappal a lárvák telepítése után meghatározzuk a kártevők %-os pusztulási arányát, a kezeletlen kontroli-csoporthoz képest. . A kísérletet körülbelül 23 °C hőmérsékleten végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma 60%, és a napi megvilágítás időtartama 14 óra. Az 1. és 2. példa szerinti, 1. illetve 2. számú vegyület e vizsgálatban 12,5 ppm koncentrációiban 80—100%-os hatást (pusztulási arányt) mutat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
