198117. lajstromszámú szabadalom • Herbicid hatású propánamid származékokat tartalmazó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

25 198 117 26 lábfű (EchinochJoa crusgaJli), muhar (Setaria viridis), selyemmályva (Abutiion íheophrastri), paradicsom , (Lycopersicon esculentum), szuíálc (Convolvulus arveusis), szójabab (Glycine max), cirok (Sorghum vulgaro), vad mustár (Brassica kabcr), Sorghum halepense, szerbtövis (Xanthium pensyivamcum). hajnalka (lponioea lacunosa), palka (Cyperus roíun­­dus), földimogyoró (Arachis hypogaea), gyapot (Gossypium hlrsutum), szulák kcserűfű (Polygonüa convonvulus), pillangósvirág (Sesbania exaltata), mandulafű (Cyperus csculcntus). : A kikelés előtti vizsgálatokhoz a vizsgálandó növé­nyek magvait 15X20X8 cm-es olyan tálcákba ve­tettük, amelyek körülbelü 5 cm-es homokos vályog­talaj réteget tartalmaztak. Vetés előtt kijelöltük a sorokat oly módon, hogy egy falécet nyomtunk a talaj felületére. Vetcs után a magok bepcrmetczé­­sévcl gyomirtó kezelést végeztünk, és egy körülbelül 1 cm-es talajréteget vittünk a tálca felületére, A talál­mány szerinti készítményeket (oldatokat) közvetlenül a talaj felületére vittük fe! vizes-acetonos (90 víz: 10 aceton tömegarány) oldat formájában hektáronként 4.00 kg hatóanyagnak vagy ezen mennyiség tört részének (2,00 kg/iia, 1,00 kg/ha, 0,50 kg/lia) meg­felelő mennyiségben, a felvitt készítmény mennyiség hektáronként'750 liter volt. A palka és mandulafü növényeket a kísérlethez cserepekben neveltük, ezekben körülbelül 2,5 cm-es mélységbe ültettük a növények életképes gumóit. Ezeket a palántákat, szintén kezeltük a találmány szerinti készítményekkel. A kísérleti növényeket melegházban tartottuk, és a talaj felületét két-három héten át rendszeresen öntöztük; ezután meghatároztuk és feljegyeztük a fitotoxieitdst. Az eredményeket az I. és Ííí. táblázat­ban adjuk meg. A kikelés utáni vizsgálatokhoz a vizsgálandó növé­nyek magvait ugyanúgy, mint a kikelés előtti vizsgá­latok esetén, tálcákban levő talajba vetettük, vékony (körülbelül 1 cm vastag) talajréteggel befedtük és melegházba helyeztük. Rendszeresen öntöztük őket, amíg a limbabab első hármas levelei ki nem fejlődtek (10—14 nap), ekkor a növényekre felvittük a talál­mány szerinti pennctlcvckct vizes-acetonos oldatok (90 víz : 10 aceton tömegarány) alakjában, hektáron­ként 8,00 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiség­ben. A kezelt növényeket melegházban tartottuk és további,10—14 napon át rendszeresen öntöztük, majd meghatároztuk és feljegyeztük a fitotoxieitdst. Az eredményeket a II. táblázatban adjuk meg. A készítmények jellegzetes fitotoxikus hatása a klorózis és az elsatnyulás. Az I. táblázatban megadott kísérleti feltételek között a készítmények számos fű­féle, és széleslevelű gyomot kiirtanak hektáronként 1.0 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben, ilyen készítmény mennyiségét a szójabab jól cíviseit. A szójabab hektáronként 2,0 kg hatóanyagnak meg­felelő készítmény mennyiséget is jól elviselt, és a mennyiség kitűnően irtott sok vizsgált gyomnövényt. Ezt a szelektivitást szemléltetik a 111. táblázat szója­babra és gyomnövényekre vonatkozó eredményei. A burgonya (Solanum tuberosum) vizsgálatához a vetőgumókat cserepekbe ültettük körülbelül 1,5 14 cm-es melységbe, és ültetés után a talaj az 1. példa termékéből készített szerrel kezeltük, hektáronként 0,25; 0,50; 1,0; 2,0 és 4,0 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiséggel. A vizsgálandó növényeket melegházban t irtottuk, és a talaj felületét rendszeresen öntöztük. Azt tapasztaltuk, hegy a növények erötelje-ssége nem csökkent jelentősen, és hat héttel a kezelés után nem tapasztaltunk gyökérnövekedésre gyakorolt hatást. Hektáronként 2,0 és 4,0 kg hatóanyagnak megfelelő készítmény mennyiség alkalmazása esetén kis mér­tékű kiorózist és satnyuiást figyeltünk meg; a hektá­ronkénti 0,5 és 1 0 kg hatóanyagnak megfelelő készít­mény mennyiségek alkalmazásakor a kezelés után 2— 3 héttel tapasztalt, kiorozisra utaló jelek 4 hét után eltűntek Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a burgonya elviseli a találmány szerinti készítményeket. Gyomirtőszciként történő alkalmazás céljára a ha­tóanyagokat mezőgazdaságilag elfogadható, viszonylag közömbös anyaggal, azaz hordozóanyaggal hígítjuk fel, vagy keverjük össze, amely folyékony vagy szilárd lehet. A találmány szerinti készítményeket mező­­gazdasági adjuvánsokkai és mezőgazdasági hordozó­anyagokkal készítjük el. A gyomirtó készítmények körülbelül 0,01—95 tömeg% hatóanyagot, körülbelül 4 -98,5 tömeg % mezőgazdaságilag elfogadható hor­dozóanyagot és körülbelül 1—15 tömeg % felületaktív szert tartalmazhatnak. Az irodalomból ismert, hogy egy adott alkalmazás esetén a hatóanyag hatékony­ságát befolyásolhatja az alkalmazás módja, és a készít­mény alakja. így a találmány szerinti készítményeket cinuigálható koncenirátum, viszonylag nagy szemcse­­méretű granulátum, nedvesíthető por, oldat vagy számos egyéb, ismert típusú készítmény alakjában készíthetjük el a kívánt alkalmazási módtól függően. Az alábbiakban példákat adunk meg azokra a ké­sz ímény típusokra, melyek a találmány szerinti, hatóanyagként alkalmazható vegyületek felhasználá­sához számításba jönnek. A példában használt „ható­anyag” kifejezés azt jelenti, hogy 1—69. sz. vegyü­­ietek bármelyike alk aim azható. Szilárd vagy száraz készítmények A száraz készítmények a folyadék vagy szilárd hatóanyag és szilárd hordozó keverékei, melyek vál­tozó méretű diszkrét részecskéket tartalmaznak. Szilárd vagy száraz kompozíció készíthető por, nedve­síthető por és granulátum formájában, melyeknél az átlagos részecskeméret körülbelül 5 mikrontól körül­belü! 5000 mikronig terjed. Ezekhez a kompozíciók­hoz egy, vagy több szilárd vagy száraz hordozót, és/^agy hígítószert alkalmazunk, az alábbiakban fel­soroltak szerint: 1. Atiapulgit agyag: hidratált alumínium-magná­­ziu n-szilikátként jellemezhető, szabad vízzel vagy anélkül, legkisebb s/.orpclós kapacitás 35% (tö­meg/tömeg). 2. Kaolin vagy kaolinit agyag: hidratált alumínium szil kaiként jellemezhető, és dikit, nakrit vagy halloit­­sóit formákat foglal magában, további jellemzője az alacsony kationcserélő képesség. 3. Montmorillomt: víztartalmú alumínium-szilikát, csillám és pirofillit természetes módosulataiból szár-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom