198095. lajstromszámú szabadalom • Két reagenskeverékből álló kompozíció fafelületek lakkozására

3 198 095 4 A felsorolt poiikoiulen/nltiinok kis mennyiségben mindig tartalmaznak rcagálatlan formaldehidet. A lakkozó kompozíció kialakításakor (azaz az „A” és „B” reagenskeverék összekeverésekor) a „B” reagens­keverékben levő lúgosán hidroiizáit enyv és az adott esetben jelenlevő karbamid azonnal reakcióba lép a polikondehzátum szabad formaldehid-tartalmával, és a formaldehidet polimerizárióbah stabil kémiai kötésben megköti. így a találmány szerinti kompozí­ciókból sem a lakkozás során, sem utólag nem szaba­dul fel formaldehid. A találmány szerinti kompozíció „A” reagens­keverékében szereplő felületaktív anyag anionos felü­letaktív anyag (így például náírium-dodccii-benzol­­szulfonát), nemionos felületaktív anyag (például poii­­etilén-glikol) vág}' anionos és nemionos felületaktív anyag keveréke lehet. Az utóbbi típusba tartozik az Egyesült Vegyiművek Solostát T nevű készítménye, ami nátrium-dodecil-benzol-szulfonátot, poli-etilén­­glikolt és 1000-nél kisebb móltömegű karbamid — formaldehid gyantát tartalmazó felületaktív anyag­­keverék. Az „A’’ reagenskeverék szerves oldószerként pél­dául glikolokat (így butil-diglikolt vagy butil-diglikol­­acetátot) vagy dimetil-formamidot tartalmazhat. A szerves oldószer a lakk szétterülését javítja. A 27Ü—420 um hullámhossz-tartományban fény­elnyelő UV adszorberek rendszerint kinon-származé­­kok, amelyek közül példaként az Egyesült Vegyi­művek Alfalin kereskedelmi nevű termékét és a Ciba— Geigy cég Tinuvin kereskedelmi nevű termékét em­lítjük meg. A ,.B’r reagenskeverékben szereplő, lúgosán hidro­­lizáit enyv, és adott esetben jelenlevő karbamid — mi­ként már említettük — egyrészt az „A” reagenskeve­­rékben levő polikondenzátum szabad formaldehid­­tartalmának megkötésére szolgál. Az „A” és ,,B” reagertskeveréket éppen ezért olyan arányban kell összekevernünk, hogy a „B” reagenskeverékben jelen­levő, lúgosán hidroiizáit enyv, és az esetlegesen jelen­levő karbamid együttes mennyisége legalább egyen­értékű legyen az „A"’ reagenskeverékben levő poli­kondenzátum szabad formaldehid-tartalmával. Az enyv szerepe másrészt az, hogy a lakkozott fával szerkezetileg összeépülve megakadályozza a fa fei­­szálkásodását és azt, hogy a vizes hordozóközeg a lakkozott felületet bármilyen egyéb módon károsítsa. A „B” reagenskeverék ásványi vagy szerves sav­ként például foszforsavat, p-toluol-szultonsavat, han­gyasavat vagy citromsavat tartalmazhat, amelyek közül különösen előnyös a foszforsav. Az ásványi, vagy szerves savat célszerűen olyan mennyiségben adjuk a „B” rcagcnskcverékhcz, hogy a reagenskeve­rék pH-ja 2 és 6 közötti érték legyen. Amennyiben a felhasznált sav mennyisége a megadott pH-érték felső határának beállításához nem elegendő, úgy a ,,B” reagenskeverékhez tartósítószerként ismert fun­­gicid hatóanyagot, például nátrium-benzoátot vagy szalicilsavat is kell adnunk. 6-nál alacsonyabb pH-jú reagenskeverékben azonban a tartósítószer jelenléte nem szükséges. A „B” reagenskeverékben szereplő gyenge bázis erős savval képezett sója kicsapja az „A” reagens­keverékben levő poiikondenzálumol vizes oldalából, egyúttal megindítja a polikondenzátum térhálósodá­­sát. A „B” reagenskeverék sóként előnyösen ammó­­nium-kloridot tartalmaz. Enyvként például az Egyesült Vegyiművek által forgalomba hozott csontcnyvel alkalmazhatunk, amit előzetesen lúgosán hidroíizáiunk. A lúgos hidrolízist 30—65 °C-on 0,2—2,5 órán át 7,5 és 9 közötti pH- értéken, különösen előnyösen 55—65 °C-on 0,2—0,8 órán át 8 és 8,5 közötti pH-értéken végezzük. A lúgos hidrolízishez un. „pufíerlúgokat”, azaz lúgosán liidro­­lizáló alkálifém- vagy alkáliföidfémsókat (célszerűen karbonátokat), ammóniumsókat, szerves aminokat vagy amino-alkoholokat használhatunk fel. A szerves aminovcgyületck közül különösen előnyösek azok, amelyekben az —NH2 csoport tercier szénatomhoz kapcsolódik. Az enyv lúgos hidrolízisekor -OH és —CONH2 funkciós csoportokat tartalmazó oligo­­merck képződnek. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesebben ismertetjük. 1. példa A komponensek összekeverésével a következő összetételű rcageuskcvcrékekct állítjuk elő „A” reagenskeverék: 47 tömeg % Árbocod H (karbamid-formaldehid gyanta 50 tömeg%-os vizes oldata, (kifolyási ideje DIN 4-es mérőpohár­ral mérve 20 °C-os 50 sec); gyártja az Egyesült Vegyiművek; szabad formal­dehid-tartalma 0,01% vagy annál kis­­sebb érték), 46 tömeg % Melaform 150 (melamin/'formaldehid gyanta 50 tömeg %-os vizes oldata, (kifolyási ideje DIN 4-es mérőpohár­­ral mérve 20 °Con 50 sec); gyártja az Egyesült Vegyiművek; szabad formal­dehid-tartalma 0,15 íömeg%-nál kisebb érték), 4 tömeg % Solostát T (nátrium-dodecil-benzol­­szulfonátot, poli-etilén-glikolt és 1000- nál kisebb móltömegű karbamid/lbr­­maldchid gyantát tartalmazó felület­aktív anyag, gyártja az Egyesült Vegyi­művek), 2,9 tömeg % dimetil-formamid, 0,1 tömeg % Tinuvin 1130 (kínon-származékot tar­talmazó, a 270—400 nm hullámhosszú fényt elnyelő UV adszorber, gyártja a Ciba—Gcigy cég (Német Szövetségi Köztársaság). „B" reagenskeverék: 16 tömeg% 8-as pH-értéken 0,5 órán át 60 °C-on hidroiizáit csőn tény v (a csontenyvet gyártja az Egyesült Vegyiművek), 4 tömeg% karbamid, 0,3 tömeg% nátrium-benzoát, 3,7 tömeg% foszforsav, 20 tömeg % ammónium-klorid. 56 tömeg% víz. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom