198040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált policiklusos imidszármazékok és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 2 Az eredmények mutatják, hogy a fenti vizsgálati módszer alkalmazása során a találmány szerinti ve­­gyületek orális adagolással jelentős hatást fejtettek ki. 33. példa A találmány szerinti vegyületek feltételezett anti­­pszichotikus hatásának a megállapítására egy másik kondicionált elhárítás vizsgálatot is alkalmaztunk: ez a polcra-ugrási válasz (shelf-jump response). Ezt a vizsgálatot a következőképpen végeztük. Körülbelül 400 450 g testtömegű hím Charles Kiver (CD) patkányokat alkalmaztunk előzetes treni­­rozás után. A patkányokat két részre osztott, plexi­­üvegből készült kísérleti kamrákba helyeztük :az alap­­kamra mérete: 10,5 ’ x 6,75” alapterület 7/8” magas­sággal, és e felett vagy egy másik kamra vagy egy polc (mérete: 5 7/8 x 6 7/8 x 5,75”). Egy motorral el­mozdítható fal szabályozza, hogy a patkány a kísér­let bármely időpontjában elérheti-e a polcot. A kísér­leti kamrát hangjelzéssel szereltük fel, és természe­tes fényt alkalmaztunk. Az alapkamra padlózatát acélrácsból készítettük az elektromos áramütés köz­vetítésére. Minden egyes próbát úgy végeztünk, hogy 15 másodpercen át figyelmeztető hangjelzést ad­tunk (ez a kondicionáló stimulus), majd a hangjel­zést 15 másodpercen át tartó elektromos áramütés­sel (ez a nem-kondicionált stimulus) együttesen foly­tattuk. Elhárítási válasznak (az állat a felső kamra kie­melkedő polcára ugrik) tekintettük a kezdő 15 má­sodperces figyelmeztető hangjelzés során adott vá­laszt, viszont az áramütés során adott választ menekü­lési válaszként értékeltük. A próbákat időrend szerint I perces időközökkel végeztük, minden egyes kísér­leti periódus 36 próbából állt. Az állatokat hetente kétszer ellenőrző periódusoknak vetettük alá, minden esetben hatóanyaggal történő vizsgálat előtt, és az el­lenőr, és és a kísérlet között legalább egy nap telt el. A vegyületeket az előkezelés megfelelő időpontjaiban több dózisszinten, dózisszintenként legalább 5 pat­kánynak i.p. vagy p.o. úton adagoltuk. A következő kísérleti paramétereket tápláltuk szá­mítógépbe: (1) az elhárítási válaszok számát, (2) a menekülési választok számát, és (3) azoknak a próbáknak a számát, amelyek során nem kaptunk választ. Ezeket az adatokat használtuk fel arra, hogy az előző­leg meghatározott kontrollértékektől való különbsé­gek százalékos értékét kiszámítsuk, s ezt a vizuális szemléltetés céljából grafikusan ábrázoltuk. A válaszok számát egy adott dózisszinten az összes állategyedek esetében összegeztük. Minden egyes dó­zisszint esetében meghatároztuk azoknak a próbák­nak a számát, amelyek során a patkányok nem adtak elhárítási választ (ez az elhárítás-gátlás, rövidítése AB — avoidance bock). Ezt a számot a próbák összes szá­mának százalékában fejeztük ki. A kontrollállatok tel­jesítményét önkényesen 100%-os elhárításnak tekin­tettük, és a legkisebb négyzetek módszerével kapott dózis-hatás regressziós egyenesből állapítottuk meg azt a dózist, amely az elhárítási választ 50%-ban gá­tolta (ez az ABj o-érték). A feltételezhetően anti­­pszichotlkus hatású vegyületek gátolják (elnyomják) az elhárítási választ, és fokozzák a menekülési választ. Standard Vegyületek esetében a következő eredmé­nyeket kaptuk: Standard (összehasonlítá- ABJ0 mg/kg, i.p. si) vegyületek Haloperidol 0,19 klórpromazin 3,69 Kiozapln 6,94 B ispiron 9,94 A találmány szerinti vegyületek ugyanilyen mód­szerre! végzett vizsgálata a 3. táblázatban feltüntetett eredményekhez vezetett. 3. táblázat A vegyületet leíró példa sorszáma Az alábbi mg/kg mennyi­ségben hatásos I 40 fi.p.)x 2 40 (i.p.) 3 40 (i.p.) 4 40 (i.p.) 5 40 (i.p.) 6 40 (i.p.) 7 40 (i.p.) 8 40 (i.p.) 9 40 (i.p.) 10 40 (i.p.) ll 40 (i.p.) 12 40 (i.p.) 13 40 (i.p.) 14 40 (i.p.) 15 40 (i.p.) 16 40 (i.p.) 17 40 (i.p.) 18 40 (i.p.) 19 40 (i.p.) 20 40 (i.p.) 21 40 (i.p.) 22 40 (i.p.) 23 40 (i.p.) 24 40 (i.p.) 25 40 (i.p.) 26 40 (i.p.) 27 40 (i.p.) 28 40 (i.p.) 29 40 (i.p.) 30 40 (i.p.) > (i.p.) = intraperitoneálisan adagolt hatóanyag Az eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti vegyületek e vizsgálatban i.p. adagolással ha­tásosak. 34. példa Az 5-HT-1A szerotonin-receptorhoz való kötő­dése ex vivo kísérletben mért gátlását alkalmaztuk annak eldöntésére, hogy a vizsgálati vegyületek ké­pesek-e áthatolni a vér-agy-gáton, és befolyásolják-e a kérdéses receptort, ami a busplron-szerű szoron­gásoldó hatás jele. E vizsgálatot a következőképpen végeztük. Több patkánycsoportnak (csoportonként 4-6 ál­latnak) fecskendeztük be a vizsgálati vegyületet vagy a megfelelő vivőanyagot, majd 30 perc elteltével — 198.040 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom