198019. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihidropiridin-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 2 198 019 dául az alább leírt módszerekkel alakíthatjuk gyó­gyászati alkalmazásra szolgáló készítményekké: a) Intravénás injekció-oldat Hatóanyag 0,01 g propilén-glikol 20,0 g polietilén-glikol 400 20,0 g tween 80 1,0 g 0,9%-os nátrium-klorid-oldat qs. 100,0 ml A hatóanyagot feloldjuk a propilén-glikol, poli etilén-glikol és tween 80 elegyében. Az oldathoz hozzáadjuk a szükséges mennyiségű 0,9%-os nátrium­­-klorid-oldatot, keverés után a kapott 100 ml oldatot 0,2 mikronos membránszűrőn keresztül leszűrjük és steril körülmények között csomagoljuk. b) Tabletták előállítása Hatóanyag 5,0 súlyrész magnézium-sztearát 0,75 súlyrcsz keményítő 0,75 súlyrész tejcukor _ 29,0 súlyrész polivinil-pirrolidon 0,75 súlyrész. A fenti anyagokat összekeverjük és a por keveréket metanol oldószerként való alkalmazásával granulál juk. A kapott szemcséket megszárítjuk és megfelelő tablettázógéppel tablettánként 2 mg hatóanyagot tar­talmazó tablettákká sajtoljuk. 4. példa Aktivitás-vizsgálat spontán hipertenziós patkányon 24 előzetesen gyakoroltatott felnőtt hím spontán hipertenziós patkányt 6 csoportba osztottunk (cso­portonként 4 állat), oly módon, hogy az. egyes cso­portokba megközelítőleg egyenlő átlagos szisztolés vémyomású patkányok kerüljenek. A 6 csoportot azután párhuzamosan vizsgáltuk 2 napon át tartó szkrin-eljárással. A vizsgálandó vegyületeket találomra osztottuk szét az egyes csoportokhoz. 5 csoport állatai felté­telezett antihipertenzív hatóanyagokat, 1 csoport állatai pedig csupán vivőanyagot (víz és tween) kap­tak. A szerek adagolásának megkezdése előtt körülbe­lül 17 órával a táplálékot eltávolítottuk a patkányok ketreceiből. Az első kísérleti nap reggelén egy 4 pat­kányból álló csoport állatait orális úton, gyomor­­szonda útján 12,5 mg/kg, illetőleg 25 mg/kg (1) álta­lános képletű vegyülettel kezeltük, 2-3 csepp tween 5 10 15 20 25 30 35 40 80-at tartalmazó vízzel készített oldat vagy szuszpen­zió alakjában, az oldatot, illetőleg szuszpenziót homogenizáló segítségével készítettük olyan kon­centrációban, hogy az állatok 10 g testsúlyra számítva 0,1 ml térfogatot kapjanak. A beadás után 4,5 órával a táplálékot visszahelyeztük a ketrecekbe és a patká­nyokat 2,5 óra hosszat hagytuk enni, majd ismét el­­távolítottuk a táplálékot. A második kísérleti nap reggelén az állatokat ismét orálisan kezeltük a fent leírt módon Közvetlenül a kezelés után az állatokat a szabad mozgást gátló ketrecekbe helyeztük és 4 óra hosszat egy 30±1,0 °C hőmérsékletre melegített kam­rában tartottuk őket. Ezután az állatok normális táplálását tovább folytattuk a vizsgálatnak a 2. nap végén történt befejezéséig. A szisztolés vérnyomást (vagyis az első pulzis meg­jelenésénél mért vérnyomást) fotoelektromos beren­dezéssel regisztráltuk 3 patkány farkcsonti artériá­ját egyidejűleg elzártuk egy pumpával felfújható farok gallér segítségével, amelyet automatikusan fú­­vattunk fel 40 kPa-ig, majd a nyomást ismét leeresz­tettük A nyomás-gorbéí és a farok-érverést egyidejű­leg figyeltük egy MFE regisztrálókészülék segítségé­vel. Mindegyik patkánynál 4 egymásutáni megfigye­lést végeztünk, 30 másodperces időközökkel, 1, 2, 3 és 4 órával a hatóanyag beadása után. A további cso­portok állatait ugyanilyen módon vizsgáltuk. Minden egyes vizsgálatnál kiszámítottuk minden patkány átlagos szisztolés vérnyomását. Az egyes adagolási csoportok szisztolés vérnyomás-átlagát ösz­­szchasonlítottuk a csupán vivőanyaggal kezelt kont­roli-csoportbeli állatokéval, mindegyik megfigyelési időpontban, egyirányú variancia analízis alkalmazá­sával. Szignifikáns antihipertenzív aktivitásúnak azo­kat a vegyületeket tekintettük, amelyeknél bárme­lyik megfigyelési időpontban p < 0,05 értéket kap­tunk További vizsgálati érdemeseknek azokat a vegyületeket tekintettük, amelyek a kontroll-ért ékek­hez képest legalább 2,66 kPa vérnyomáscsökkenést okoztak mind a négy megfigyelési időpontban. Ezek­ben az esetekben meghatároztuk a szívfrekvenciát és annak a kontroli-értékekkel szembeni változását is. A vérnyomást mindkét kísérleti napon 1,2, 3 és 4 órá­val a kezelés után mértük A találmány szerinti eljárással előállított és a fent leírt módon vizsgált valamennyi vegyület számottevő antihipertenzív (vérnyomáscsökkentő) aktivitást mutatott, amint ez. az. alábbi 1. táblázat adataiból lát­ható. 1. táblázat Az (1) általános képletű vegyületek vérnyomás csökkentő aktivitása patkányon Az (1) általános képletben Vérnyomásosok­éi Y R* Rs n mg/kg kenés, % 12 3 4 órával a kezelés után CH(CH2 OH^ O nr-NOj CH3 1 12,5 39 27 25 18 (CH2)2 OH (HCl-só) NH m-N02 CH, 2 12,5 38 26 31 25-CH2-CH(OH)-CH2OH O m-N02 CH2 2 10 41 16 27 26 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom