198018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1,2,5,6-tetrahidropiridin-3-karboxaldehid-oxim-származékok és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1

2

198.018

sérleti vegyüleleket a fürdőhöz 10'3 és 10'8 közötti koncentrációkban adagoljuk.

Az összehúzó hatást mutató vegyületeket az atropine-hez. vagy a hexamethonium-hoz viszonyítjuk annak megállapítása céljából, hogy aktivitásuk muscatine-típusú vagy nikotin-típusú a kísérleti vegyületek lehetséges antagonista aktivitásának megállapítása céljából a kísérleti vegyületeket acetil-kolin vonatkozásában is vizsgáljuk.

Az agonista aktivitást pD? egységekben fejezzük ki, ami annak a dózisnak a negatív logaritmusának felel meg, amely a maximális hatás 50%-át képes előidézni.

Az antagonista aktivitást EDS0 értékekben fejezzük ki, ami megfelel az acetil-kolin által kiváltott maximális hatás 50%-át gátolni képes dózisnak. A kapott eredményeket a következőkben adjuk meg:

A példa sorszáma

pDi

ed50

1.

6.28

2. ■

< 3

l.SxlO’*

3.

6,58

—

4.

< 3

1,1x10'*

5.

4,29

—

6.

3,83

_

7.

< 3

2.0x10 4

8.

4,60

—

9.

< 3

2,3xl0'4

10.

4,80

_

11.

< 3

l.óxlO'4

12

arecoline

6,32

6,48-Hasmenés elleni aktivitás

A kísérletekhez kísérleti állatként 25 30 g súlyú, hím egereket (CDi Charles Rivers törzs) használunk, 6 órás éheztetést követően. A kísérleti vegyületeket orálisan intubációs cső segítségével adjuk be 0,5%-os Methocel-oldatban feloldva. A kontroll állatok kizárólag az említett hordozóanyagot kapják 20 ml/kg dózisban

A kezelést követően az állatokat külön-külön olyan ketrecekben tartjuk, amelyek fenekét itatóspapírral vontuk be. A kezelést követő 30., 60., 120. és 180. percben végzünk megfigyelést. Minden egyes megfigyelést követően az itatóspapírt kicseréljük. Randall és Baruth által az Arch. Int. Pharmacodyn. 220, 94 (1976) szakirodalmi helyen ismertetett módszerrel a széklet konzisztenciáját kiértékeljük a következő skálaértékek alapján:

0: szilárd konzisztencia,

1: mérsékelten lágy széklet diszperz nedvességgyűrűvel vagy anélkül,

2:'mérsékelten lágy széklet jól definiált nedvességgyűrűvel együtt,

3: lágy széklet nagyméretű nedvességgyűrűvel együtt,

4: konzisztencia nélküli széklet igen nagy méretű nedvességgyűrűvel együtt.

5 Minden egyes vegyület esetében a Miller és Tainter

által a Proc. Soc. Exp. Bioi. Med. 57, 261 (1944) szakirodalmi helyen ismertetett módszerrel meghatározzuk azt a dózist, amely az. állatok 50%-ánál hasmenést vált ki.

10

15

20

A példa sorszáma

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10

11.

12.

arecolinc x HBr

EOjo (m|k|)

50 0,15 > 100 > 100 > 100 10 1,7

3.5 U 5

5.5 35

Hőmérsékletcsökkentő aktivitás

25 Kísérleti állatként 25 -30 g tömegű, hím egereket

(CD, Charles Rivers törzs) használunk, 6 órás éheztetést követően. A testhőmérsékletet a végbélben közel 1,5 cm mélyen beillesztett és elektromos hőmérsékletjelzőhöz. kapcsolt hőérzékelő segítségével megállapítjuk. A kísérleti vegyületeket orálisan vagy szub- 30 kután adjuk be, és a testhőmérsékleteket a 0. percben, illetve a kezelést követő 30., 60., 120. és 180. percben állapítjuk meg.

A hőmérséklctcsökkenés' mértékét a kezelt és a kontroll állatok közötti különbség alapján állapítjuk meg, és meghatározzuk azt a dózist, amelyre szüláég van a testhőmérséklet 1 °C kai való csökkentéséhez.

A példa Hatásos dózis ( -1 °C) mg/kg egységekben száma orális szubkután

1.

0.46

0,14

2.

13

11

3.

0,11

0,12

4.

40

5.

39

—

6.

135

—

7.

0,97

1,16

8.

0,34

0,83

9.

0.79

0,85

10.

0,34

0,86

11.

3

4

12.

arecoline x hidro-2

0,63

bromid

194

3

A kísérleti vegyületek hatásának tartósságát olyan dózisokat alkalmazva értékeljük ki, amelyek képesek a testhőmérsékletet 1-1,5 °C-kal csökkenteni.

9