197977. lajstromszámú szabadalom • Etetőberendezés állatok, főleg sertés folyamatos etetésére, különösen önetető

197977 2 1 A találmány tárgya berendezés állatok, főleg sertés folyamatos, ad libitum etetésére, amely szemcsés vagy granulált tak'armányok etetésére alkalmas, különösen olyan önetető, amelynek takarmánytárolója, etetőrésze, szét­terítő része, boltozódásgátlója, továbbá a ta­karmány gravitációs rendszerű átengedésére a tároló és szétterítőrész között rése van. Jelenleg a por alakú vagy granulált ta­karmányok folyamatos etetésére alkalmas etetőberendezések választéka kicsi. A gyakor­latban alkalmazott etetőberendezések, műkö­désük tekintetében azonosak, valamennyi gra­vitációs rendszerű. Általában egy takarmány előtároló tartályból és egy hozzá mereven kapcsolódó etetővályúból állnak. Az etetővá­­lyuba az állatok által elfogyasztott takar­mány helyébe, a takarmány előtároló tartály­ból mindig új takarmány mennyiség csúszik le. Ily módon az etetővályú mindig tele van takarmánnyal. így működik pl. a Mikecz Ist­ván: Állattenyésztés Gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1985.357. oldal) című könyvében bemutatott megoldás. Ezeknek a megoldásoknak számos hát­rányuk van. Az állatok játékossága és pazar­ló étkezési szokásai miatt az lenne az előnyös, ha az etetőtér minél kisebb lenne, de az ete­tőtérben mindig lenne takarmány. A takar­mányok belső súrlódási tulajdonságai és bol­tozódási hajlama miatt azonban az etető­vályú és a takarmány előtároló tartály kia­lakítása nem lehet bármilyen. Az előtároló tartály kúpszögét a takarmány és a tartály­fai közötti súrlódási tényező, az előtároló tartály és az etetővályú közötti nyílás nagy­ságát pedig a takarmányok boltozódási tu­lajdonságai határozzák meg. E törvényszerűségből adódik, hogy az etető­vályút az állat szempontjából megfelelő mére­tűnél nagyobbra kell készíteni. Ez azt eredmé­nyezi, hogy az állatok — főleg a sertés — a ta­karmány egy részét az etető körül szétszórják. A szétszórt takarmány nem hasznosul, sőt az etetőtér környékén 2—3 nap múlva meg­romlik és szennyezi az állat környezetét. To­vábbi probléma a megoldások egy részénél, hogy az előtárolóbó) a vályúba lecsúszó ta­karmány porzása az állatok légzőszervi meg­betegedését eredményezheti. A szórási veszteség csökkentését az etető­­berendezések egy részénél — a takarmánytá­roló és az etetővályú közötti rés érintetlenül hagyása mellett — az etetővályuk peremma­gasságának növelésével, vagy keresztirá­nyú elválasztok alkalmazásával igyekeznek megoldani. Az etetővályú magasítása és a re­keszekre osztás azonban erősen rontja a hoz­záférhetőséget, az állat mozgásterét korlá­tozza. Ez a geometriai méretek növekedését eredményezi és nehézkessé teszi az etető tisz­títását is. A szórási veszteség csökkentésére irányu­ló intézkedések másik része — a hozzáférhe­tőség változatlanul hagyása mellett — a ta- 2 karmány előtároló tartály és az etetővályú közötti rés szabályozása révén a vályúba ke­rülő takarmány mennyiségének a szabályo­zására törekszik. A takarmánytároló tartály és az etetővályú közötti rés csökkentése a ta­karmányok boltozódását eredményezi. Az utánfolyás folyamatosságának biztosítására boltozódásgátló elemeket építenek be. A bol­­tozódásgátló elemek alkalmazása azzal a hát­­ránnal jár, hogy a takarmány a tartályból időközönként zuhanásszerűen érkezik az ete­tővályúba, ami erős kiporozással jár. A por­mentes szétterítésre több etetési módnál (pl. adagolt önetetés, ill. kombinált etetés) kör­vályú fölötti takarmány nedvesítő szerkeze­tet is használnak. Ilyen sertésetetőt ismer­tet pl. a 159.037 számú magyar szabadalmi leírás, amely adagolt vályú- és padlóetetésre szolgál. Lényege, hogy körvályúhoz, kúpos szétterítő lemez közvetítése révén körhenger alakú nyílászáróajtóval elzárható tartály csat­lakozik, továbbá e tartályba felül teleszkó­pos takarmány ejtőcső nyúlik be és egy eme­lőkarral megnyitható ajtó szabaddá vált he­lyén az adagolandó takarmánymennyiség egy elosztókúpon lecsúszik a körvályúba vagy a padlóra. Előnyei mellett hátránya e meg­oldásnak, hogy nélkülözi a takarmány után­folyás folyamatosságának biztosítását, ill. szerkezeti felépítése és működtethetősége mi­att az zuhanásszerű takarmány lecsúszás ve­le sem kerülhető el. Az ismertetett megoldások kényszerűen rossz kialakítását a takarmányok belső súr­lódási tulajdonságai, boltozódási hajlama, valamint az állatok viselkedési szokásai okoz­ták. Az intézkedések arra irányultak, hogy e tulajdonságok, illetve szokások hatását csök­kentsék. Ezzel ellentétben a találmány sze­rinti etetőberendezésben nem az ismertetett tulajdonságok, illetve szokások ellenében te­szünk műszaki intézkedéseket, hanem azokat mint számunkra előnyös tulajdonságokat hasz­náljuk fel. Ennek megfelelően a találmány célkitű­zése az előzőekben említett ismert megoldá­sok előnyeinek megtartása mellett azok hát­rányainak mérséklése, ill. köküszöbölése, kü­lönösen segítés egy olyan továbbfejlesztett etető kialakítására, amely a jelzett előnyös tulajdonságok felhasználási prioritását pre­ventive biztosítja, a szórási-pazarlési vesz­teségek, környezeti szennyezések, megbete­gedések számottevő csökkentését, ill az után­folyás folyamatosságának, valamint az állat evés közbeni szabad mozgását lehetővé teszi. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a fenti célkitűzés elérhető: a) ha egy fofgástest alakú tartályba por alakú vagy szemcsés takarmányt teszünk, a tartály alját pedig vele közös forgástenge­lyen lévő kúppal lezárjuk, a tartályban lévő takarmányt úgy juttathatjuk ki, hogy a tartály és a kúpot egymáshoz képest tengelyirány­ban és/vagy közös forgástengelyük körül mozgatjuk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom