197969. lajstromszámú szabadalom • Induktivitás-változáson alapuló, mátrix szervezésű adatbeviteli eszköz
197969 san vannak kötve. Kapcsoló hálózattal rendelkezik. Pályánként a két vezeték végei közösítve vannak és a közösített pontok további vezetéken a kapcsoló hálózat kimenetéire vannak kötve, az időben változó jeleket előállító logikai áramkör további kimenete/i/ pedig a kapcsoló hálózat bemenete/i/re van/ /nak/ kötve. Igen célszerű az a megoldás is, ahol a további energia terjedési pályák pályánkénti két vezetékei — tehát a vezetékpárok — egymással párhuzamosan vannak kötve és a két vezeték végei közösítve vannak, a közösített pontok pedig további vezetéken keresztül a kiértékelő áramkörhöz csatlakoznak. Az adatbeviteli eszköz itt is el van látva kapcsoló hálózattal, az időben változó jeleket előállító logikai áramkör további kimenete/i/ a kapcsoló hálózat bemenete/i/re van/nak/ kötve, a kapcsoló hálózat kimenetei pedig a kiértékelő áramkörhöz csatlakoznak. A találmány szerinti induktivitás változáson alapuló, mátrix szervezésű adatbeviteli eszköz lehetséges, példakénti megoldását a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol ■w az 1. ábra egy előnyös megoldás vázlatát, — a 2. ábra pedig egy további előnyös megoldás vázlatát ábrázolja. Az 1. ábrán látható induktivitás változáson alapuló adatbeviteli eszköznek időben változó jeleket előállító logikai P áramkörének 0,, 02, ..., 0n kimeneteihez T,, T2, ..., T„ energiaterjedési pályák csatlakoznak és az egyes Tj, T2.....T„ energiaterjedési pályákba induktív ITuv csatolóelemek vannak iktatva, ahol u = l...n és v = l...n. Természetesen v értéke el is térhet u értékétől, ebben az esetben v = l...m, ahol m=#= n. Az egyszerűség kedvéért jelen leírásban olyan kiviteli alakot ismertetünk, ahol u = l...n és v = l...n anélkül, hogy oltalmi körünket erre a kiviteli példára korlátoznánk. A T,, T2, ...., T„ energiaterjedési pályák végei közösítve vannak, amely közösített vég szintén a logikai P áramkörhöz csatlakozik — K csatlakozás, — további R,, R2, ...., R„ energiaterjedési pályákat tartalmaz, amelyek szintén induktív IRuv csatolóelemekkel vannak ellátva, ahol u és v értékére az előzőekben leírtak érvényesek. A további R,, R2, ..., R„ energiaterjedési pályák kiértékelő A áramkörhöz vannak kötve. Az ábrán látható módon a T,, T2 ..., T„ energiaterjedési' pályák mátrix elrendezés sorait, vagy oszlopait képezve vannak elhelyezve, a további R,, R2, ..., R„ energiaterjedési pályák pedig a Tw T2, ..., T„ energiaterjedési pályákat keresztezve, azoktól galvanikusan függetlenül, mátrix elrendezés oszlopait, vagy sorait alkotva vannak kiképezve. Az 1. ábra szerint az egyes T1( T2, ..., T„ energiaterjedési pályák, valamint a további R,, R2, ..., Rn energiatqrjedési pályák keresztezési pontjaiban vannak a csatlakozó induktív ITuv, valamint IRuv csatolóelemek elrendez3 ve, amelyek csatolása Huv billentyűelemek révén változtatható. Az 1. ábrán látható előnyös megoldás esetén a további R,, R2, ..., R„ energiaterjedési pályák pályánként két X,, Y,; X2, Y2; .... X„, Y„ vezetéket tartalmaznak, amelyek végei pályánként közösítve vannak és a közösített pontok további Z,, Z2, ..., Z„ vezetéken keresztül a kiértékelő A áramkörhöz csatlakoznak. Az 1. ábra szerinti megoldás az alábbiak szerint működik részletesen. A logikai P áramkör segítségével időben változó jeleket bocsátunk például az 0, kimenetre, amely a T, energiaterjedési pálya induktív ITIv csatolóelemein megjelenik. Abban az esetben, ha T, energiaterjedési pályához tartozó Hív billentyűelemek valamelyike, vagy ezek közül akár több is, be van billentve — vagyis adatbevitelt hajtunk végre — akkor az induktív csatolás révén a további R,, R2, ..., R„ energiaterjedési pályák valamelyikén, vagy ezek közül kár többön is, hasznos jel jelenik meg a kiértékelő A áramkör számára. A Huv billentyűelemek célszerű kialakításukban tehát két alapállapottal rendelkeznek (csatolás mentes és csatolással rendelkező állapot). Az 1. ábra szerinti előnyös megoldásnál az ismert kiértékelő A áramkör a további R,, R2, ..., R„ energiaterjedési pályák számának megfelelő számú kiértékelő A,, A, ..., A„ egységgel rendelkezik. Az A,, \2, ■■■, An egységek lehetnek például ismert differenciál erősítők, amelyek bemeneteire a K,, Y,; X2, Y2; ..., X„, Y„ vezetékek vannak rötve. Ebben az esetben például a további Z|, Z2, .... Zn vezetékek célszerűen közös potenciálra, például a földre vannak kötve. A 2. ábrán egy további előnyös megoldás látható, amelynél a további R,, R2, ..., R„ energiaterjedési pályák szintén két X,, Y,; X2, Y2; ..., Xrt, Y„ vezetéket tartalmaznak, amely vejetékpárok azonban egymással párhuzamosan vannak kötve. Ebben az esetben az adatbeviteli eszköz M kapcsoló hálózattal rendkelfezik. Az ábra szerint a két X,, Y,.; X2, Y2; ., X„, Yrt vezeték végei itt is közösítve vannak és vagy az 1. ábrából ismert módon a kiértékelő A áramkörre, vagy pedig a 2. ábra szerint a közösített pontok a további Z,, Z2, ..., Z„ vezetéken keresztül a M kapcsoló hálózatra csatlakoznak. Az időben változó jeleket előállító logikai P áramkör további kimenete/i/ pedig a M kapcsoló hálózat bemenete/i/re van/nak/ kötve. Abban az esetben, ha a további Z,, Z2, ... Zn vezetékek a kiértékelő A á'amkörre csatlakoznak, akkor a M kapcsoló h ílózat önmagában ismert módon, például elektronikus kapcsolóelemek révén, a további Ri, R2, ..., Rn energiaterjedési pályák X,, Y,; X,, Y2; ... Xrt, Yrt vezetékek jeleit az időben változó jeleket előállító logikai P áramkörtől kapott információ alapján megfelelő időpillanatban engedélyezi. A vezetékpárok ezt követően kapcsolódnak egymáshoz párhuzamosan és ily módon a kiértékelő A áramkörre már csak a közösített X’.'Y bemenet jut. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05 3
