197964. lajstromszámú szabadalom • Berendezés géporsón elhelyezett csiszolókorong kiegyensúlyozására

197964 fordító kimenete saját J bemenetére és a 28 hárombemenetű ÉS-kapu további bemeneté­re van csatlakoztatva. A 26, 27 és 28 három­bemenetű ÉS-kapuk kimenetei a 16 koinci­dencia áramkör egy-egy bemenetére vannak kötve. A két 17, és 172 helyzet-tá vadók N (há­rom) állító impulzus sorozatot tudnak elő­állítani az 1. ábrán bemutatott példakénti ki­viteli alakhoz képest eltérően, ahol 17, —173 helyzet-távadók voltak alkalmazva. A 3. ábrán látható a 16 koincidencia áram­kör egy példakénti kiviteli alakja, amely há­rom 29, 30 és 31 Dfu-fiop-ot tartalmaz, ame­lyeknek D bemenetei vannak közösítve és ké­pezik a 16 koincidencia áramkör egyik beme­netét, míg ugyanezeknek a 29, 30 és 31 D-flip­­-flop-oknak a C-bemenetei a 22 kapcsolóbe­rendezés kimeneteire vannak csatlakoztat­va. A 29, 30, 31 D-flip-f lopok kimenetei ké­pezik a 16 koincidencia áramkör kimenetét. A 4. ábrán a 16 koincidencia áramkör egy olyan kiviteli alakja látható, ahol három 32, 33, 34 kétbemenetű ÉS-kapú van, amelyek­nek kimenetei 35, 36 és 37 integráló tagokon keresztül vannak vezetve, amely integráló tagok célszerűen 38 ellenállásból és 39 kon­denzátorból előállított RC-körök, amelyek­nek kimenetéi a 16 koincidencia áramkör ki­menetét képezik. A 32, 33, 34 kétbemenetű ÉS-kapuk egy-egy bemenete a 17, —173 hely­­zet-távadókhoz van csatlakoztatva, míg má­sik bemeneteik összekapcsolva vannak a 13 meghajtóerősítőre kötve. A 3. és 4. ábrákon a 16 koincidencia áram­kör egy-egy kiviteli alakja volt látható, ahol is a 3. ábrán látható kiviteli alak kapcsolás­­technikailag egyszerűbb, nem szükséges sem­miféle beállítás, amelyek a 35, 36, 37 integ­ráló tagok jelenlétét szükségessé tennék, és megbízhatósága is nagy. Az 5. ábrán látható időfüggvény segítsé­gével lehet a találmány szerinti berendezés működését megérteni. Az ábrán látható idő­függvénynél az 5a. ábrán látható jel az l ki­­egyensúlyozatlanság-távadó kimenő jelét mu­tatja, az 5d. ábrán látható jel, a 14 határo­lóerősítő kimeneti jelét mutatja, az 5c. ábrán látható jel egy kiegyensúlyozatlanságra vo­natkozó jel, azaz egy periodikus két szinttel rendelkező jel, amely a 13 meghajtó erősí­tő kimenetén jelenik meg, míg az 5d., 5e. és 5f. ábrákon látható jelek az állító impulzu­sok impulzussorozatát mutatják be. Az 5c. ábrán látható jel jelenik meg a 16 koinciden­cia áramkör közösített bemenetén, míg az 5d., 5e. és 5f. ábrákon látható jelsorozat a 16 koincidencia áramkör további bemeneté­in jelenik meg. Az 5g. ábra egy vezérlőjelet mutat, amely az 1. ábrán látható 16 koincidencia áramkör egyik kimenetéről van a 9 elosztó bemenetéi­re vezetve. Az 5h. és 5i. ábrákon látható jel a 16 koincidencia áramkör további bemene­téin mutatja a vezérlőjel kimaradását. A 6. ábrán látható ídőfüggvények a 2. áb­rán bemutatott 22 kapcsolóberendezés mű­7 ködését hivatottak bemutatni. Itt a 6a. és 6d. ábrákon látható idődiagramok a 17,, illető­leg 172 helyzet-távadókon fellépő állítóim­pulzusokat mutatják a 2. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alakhoz, míg a 6c. ábrán látható időfüggvény szintén a 2. ábrán lát­ható 23 kétbemenetű ÉS-kapu kimenetén lé­vő jelet mutatja. A 6d. és 6e. ábrákon látha­tó jelek a 24 és 25 JK-flip-flopok di'rektkime­­netein lévő jelek, míg a 6f. ábrán látható, il­letőleg a 6g. és 6h. ábrán látható időfügg­vények a 7,—73 üregekhez tartozó állítóim­pulzusokat mutatják be szintén a 2. ábrához, amelyek azután a 16 koincidencia áramkör bemenetéire jutnak. A találmány szerinti automatikus kiegyen­súlyozó berendezés a következőképpen mű­ködik: Ha a 2 csiszolókorongon valamilyen ki­egyensúlyozatlan állapot jön létre, az 1. áb­rán látható 1 kiegyensúlyozatlanság-távadó megváltoztatja a 6 válaszfal rezgéseit, és természetesen a 2 csiszolókorong rezgéseit is, és egy, az 5a. ábrán látható periodikus vil­lamosjelet hoz létre, amelynek frekvenciája a 3 géporsó forgási frekvenciájával egyezik meg, és ez a jel jut el a 13 meghajtó erősítő bemenetére, mégpedig annak is a 14 határo­lóerősítőjének bemenetére, amelynek kimene­tén azután megfelelően felerősítve jelenik meg a jel, amelyet a 15 egyutas egyenirányító egyenirányít, és ekkor kapjuk meg az 5c. áb­rán látható periodikus kétszintes jelalakot, amelynek frekvenciája, természetesen meg­egyezik az 5a. ábrán látható jel frekvenciá­jával, és ez a jel van a 16 koincidencia áram­kör közösített bemenetére elvezetve. A 17,— 173 helyzet-távadó kimenetein mindig meg­jelenik egy-egy állító impulzus (lásd az 5d., 5e. és 5f. ábrákon látható jeleket), amely ál­lító impulzusok a 16 koincidencia áramkör további bemeneteire vannak elvezetve, aho­gyan ez az 1. ábrán látható. Ha az állító im­pulzus a kiegyensúlyozatlansággal arányos jel hatásos szintsével egybeesik, amely jelen esetben a logikai „\” szint, a 16 koincidencia áramkör megfelelő kimenetén is megjelenik ez a logikai „\” szint, mint vezérlő jel, aho­gyan ez az 5g. ábrán látható. Ha a kiegyen­súlyozatlansággal arányos jel az állítóimpul­zus O-szintjével van koincidenciában, úgy a 16 koincidencia áramkör megfelelő kime­netén — amely szintén az 1. ábrán látható — a vezérlő jel O-szintje jelenik meg, amely jelen esetben az 5h. és 5i. ábrákon látható jelalaknak felel meg. Ez a kiviteli alak arra az esetre vonatkozott, amikor a 16 koinciden­cia áramkör a 3. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak szerint lett megvalósítva, azaz három 29, 30 és 31 D-flip-fíoppal. Ebben az esetben a 29, 30, 31 D-flip-flopok kimenetén ugyanolyan szintű jel jelenik meg, mint a D bemeneten, amikor a C bemenetre állítóim­pulzus érkezik, azaz a 29 D-flip-flop kime­netén logikai „\” jel lesz — ahogyan az az 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom