197960. lajstromszámú szabadalom • Termodinamikus kondenzvíz-leválasztó berendezés

197960 keresztül a 4 szeleptányért az 5 zárófedél­hez nyomja. A kondenzvíz ekkor belefolyik a gyürűalakú 9 vályúba és a három 14 kondenz­­furaton keresztül a kondenzvízvezetékbe. Ismert fizikai jelenség, hogy bizonyos fel­tételek esetén a különféle fázisú közegek tö­megárama egyenlő; a felszabaduló sarjúgőz áramlási sebessége a kondenzvíz sebességé­hez képest nagyságrenddel megnő. Ez a se­bességnövekedés elsősorban a sugárirányú áramlásnak tudható be. Következménye az erős szívóhatás, amely a 4 szeleptányérra hat, azt úgyszólván „lerántja" és ezzel a sze­lepet zárja. E jelenséggel egyidőben a sar­júgőz kitölti aá 5 zárófedél és a 4 szeleptá­nyér közötti teret, vagyis a 10 vezérlőkam­rát. A szelep mindaddig zárva marad, amíg a sarjúgőz energiaszintje nem csökken, s így a nyomás is. Ekkor megszakad a sarjúgőz áramlása. A 4 szeleptányér a gyűrűalakú bel­ső 11 szelepülésre fekszik fel és megaka­dályozza azt, hogy a friss gőz bejusson a gyű­rűalakú 9 vályúba és a 14 kondenzfuratokon át a kondenzvízvezetékbe. Ekkor a 4 szelep­tányér tömíti a külső, gyűrűalakú 12 szelep­ülést is. Ezzel bezárja a sarjúgőzt a 10 ve­zérlőkamrába az 5 zárófedél és a 4 szeleptá­nyér közé. A sarjúgőznek természetesen va­lamivel kisebb a nyomása, mint a hőcserélő­ben lévő gőzé, de sokkal nagyobb felületen fejt ki nyomóhatást, mint a friss gőz, amely alulról nyomva csak a primér 13 furat kereszt­­metszetében hat a szeleptányérra. A kondenz­­vízleválasztó ennélfogva zárva marad. Ha a kondenzvíz újra termelődik, úgy a 7 beöm­lőnyílásban gyűlik össze. A hőátadás követ­keztében a 10 vezérlőkamrában a sarjúgőz megkezdi a lecsapódást, így csökken a nyomás a 10 vezérlőkamrában és ezzel együtt csök­ken a záróerő is. Amikor a záróerő kisebb lesz, mint a gőzoldali nyomóerő, a 4 szelep­tányér kinyit és a kondenzvíz elfolyik a 14 kondenzfuratokba. Ezután a folyamat élői­ről kezdődik. A 7 beömlőnyílás és a 13 furat között a kondenzvíz nyomása a gőztérben uralkodó nyomáshoz viszonyítva csökken. Ha a kon­denzvíz már előbb — közel a forráspont hő­mérsékletén volt, akkor a nyomáscsökkenés során sarjúgőz keletkezik. (Ez a fizikai tör­vény minden kondenzvízleválasztóra érvé­nyes.) A találmány szerinti megoldásnak meg­felelően kialakított betétes kondenzvízlevá­­lasztónak azonban — a három kondenzfurat­­tal és a tűszeleppel kialakított kombináci­ós megoldással—olyan a szerkezete, hogy 5 a sarjúgőz vezérli a szelep működését A friss gőz tezát még a 10 vezérlőkamrába sem kerül, így gőzveszteség nincs, másrészt azonban a záráshoz annyi sarjúgőzre van szükség, hogy a kondenzvíz 10°C-al a telí­tett gőz hőmrérséklete alatt áramlik keresz­tül. A kondenzvízleválasztókban gyakori a víztorlódás. Erre a találmány szerinti meg­oldás alkalmazása esetén nem kerülhet sor, mert a 4 szeleptányér olyan gyorsan nyit, hogy a kondenzvíz nem torlódhat és azt kis aláhűtéssel tudja elvezetni. Ez annyit is je­lent, hogy a találmány szerinti kondenzvíz­­leválasztó — amennyiben ez rajta múlik — kondenzvízmentesen tartja a gőzvezetéket, ami valamennyi hőcserélő szempontjából elő­nyös. Ugyancsak előnyösek a légtelenítő tulaj­donságok, mert a termikus nyítófolyamat tör­vényei szerint zajlanak le. Gőz-zár esetén ugyanis a 15 tűszelep biztosítja a zökkenő­­mentes üzemeltetést. A kondenzvíz elveze­tése impuizusrendszerű, ami a más típusú kondenzvízleválasztókkal szemben csökken­ti a vezérlőszerkezet elszennyeződését és meg­könnyíti a kondenzvízleválasztó helyes mű­ködésének ellenőrzését. Fagyveszélyes helyen a betétes kondenz­vízleválasztó találmányunk szerinti kialakí­tott kivitelét a csővezetékbe az áramlási irány­nak megfelelően függőlegesen építjük be. SZABADALMI IGÉNYPONT Termodinamikus kondenzvízleválasztó be­rendezés hőcserélő rendszerekhez, gőzzel mű­ködtetett szárítókhoz, központi fűtés-rend­szerekhez, stb. melynek beömlő nyílása és a kondenzvizet a szelepen átbocsátó szűrő­je van, a szeleptesten belül kialakított tér­ben lévő betéten és a szeleptesten egyaránt körgyűrű alakú vályú van kiképezve, míg a betéten centrális helyzetű primér furat van és a betét körgyűrű alakú vályúját a belső és külső szelepülésekre felfekvő szeleptányér zárja le, a szeleptányér valamint zárófedél között pedig vezérlőkamra van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a szeleptest (1) kör­gyűrű alakú vályúiból (9) három, egymás­hoz képest 120°-os szögben elrendezett szim­metrikus helyzetű kondenzfurat (14) torkol­lik a kiömlőnyíláshoz (8) vezető csatorná­ba, maga a szelep pedig tűzszelepként (15) van kialakítva. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom