197953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony közeg sztatikus nyomástöbbletének hasznosítására

197953 raszürés, fordított ozmózis) szűrőblokkjánál való alkalmazását is bemutatják. Az 1. ábra a találmány adott alkalmazásának folyamatsémája, a 2. ábra pedig az 1. ábra szerinti megol­dás, kiegészítve a célszerű irányítás­­technikai megoldás rendszertechnikai elemeivel. Az 1. ábrán bemutatott példánál a talál­mány szerinti eljárás foganatosítása során a folyékony közegeket kettő darab, párhuza­mosan kapcsolt, hengeres 5.1, ill. 5.2 csőkam­rába vezetjük, melyek feladása elé 4.1 és 4.4, ill. 4.2 és 4.3 záróelemek vannak kapcsolva. Az 5.1, ill. 5.2 csőkamrák kifolyásához a 4.5 és 4.6, ill. 4.7 és 4.8 záróelemek kapcsolód­nak. A 4.1—4.4 záróelemek előtt van elren­dezve a kisnyomású feltöltő 2 szivattyú, a 4.5—4.8 záróelemeket követően pedig a 9 nyo­máskiegyenlítő és ezután a nagynyomású 7 technológiai berendezés, adott esetben for­dított ozmózisos modul. A 7 technológiai be­rendezés feladásához kapcsolódik még a nagy­nyomású feltöltő 1 szivattyú is, melynek fe­ladata a szükséges nyomásszint biztosítása és a permeátumhányadnak megfelelő mennyi­ségű nyers közeg bejuttatása. A 7 technológiai berendezés nagynyomású oldali kilépése és a 4.3, ill. 4.4 záróelemek közé van iktatva a nyo­másfokozó 3 szivattyú. Az 5.1, ill. 5.2 csőkam­rák 6.1, ill. 6.2 mérőérzékelőkkel vannak el­látva. A példakénti kiviteli alaknál részben a nagynyomású feltöltő 1 szivattyú, részben pedig a kisnyomású feltöltő 2 szivattyú adja fel a nyers közeget a rendszerbe. A nagyobb sztatikus nyomású (a továbbiakban: nagy­nyomású) közeg közvetlenül jut a 7 techno­lógiai berendezés feladásához. A kisebb szta­tikus nyomású (a továbbiakban: kisnyomású) közeg pedig a nyitott állapotú 4-, 1 záróelemen keresztül az 5.1 csőkamrába kerül és azt fel­tölti, miközben kiszorítja onnan az előző fá­zisba oda juttatott, majd kis nyomásszint­re zsilipéit koncentrátumot, amely a nyitott 4.5 záróelemen keresztül kilép. A 7 technológiai berendezés nagynyomá­sú kilépését elhagyó koncentrátum e'gyidejű­­leg a nyomásfokozó 3 szivattyú útján a tech­nológiailag szükséges — koncentrátum nyo­mását alig meghaladó — nyomásszinten az ugyancsak nyitott 4.3 záróelemen keresztül az 5.2 csőkamrába jut és onnan a 4.7 záró­elemen keresztül* kiszorítja az előző fázisban oda juttatott és a szükséges nyomás — szint­re emelt nagynyomású közeget, ami — a pul­­zációkat csökkentő 9 nyomáskiegyenlítő után — egyesülve a nagynyomású feltöltő 1 szivattyú által szállított közeggel a 7 tech­nológiai berendezés feladásához kerül. Az 5.1, ill. 5.2 csőkamrákban kifejezetten turbulens áramlási feltételekkel (legalább Re 105) áramló közegek minőség változását, turbulens határfelület (áramlási front) hely­zetét a 6.1, ill. 6.2 mérőérzékelők észlelik és 3 a 4.1—4.8 záróelemeket ennek megfelelően vezéreljük. Az 1. ábrán feltüntetett és ismertetett fázisban a 4.2, ill. 4.4 és a 4.6, ill. 4.8 záróele­mek zárt állapotban vannak. A következő fázisban az 5.1, ill. 5.2 cső­kamrák szerepe felcserélődik, valamint a 4.1 — 4.8 záróelemek nyitott-zárt állapota az előb­bi fázishoz viszonyítva ellentétesre Vált. A 2. ábrán mutatunk be példakénti elő­nyös foganatosítási módként egy irányítás­­technikai kiegészítést, melynek fő egységei illetve ezek funkciói a következők: 1.) Mérőkörök a). Áramlási front helyzetének érzékelése. Az 5.1—5.2 csőkamrákban áramló különbö­ző minőségű közegek (koncentrátum-nyers­­víz) érintkezési-határ (áramlási front) hely­zetét a 6.1 és 6.2 mérőérzékelők érzékelik, melyekhez a 15.1 és 15.2 mérőátalakítók csat­lakoznak. Utóbbiak a 6.1 és 6.2 mérőérzékelők jeléből szabványos jelet képeznek. A megvalósítás módja: — ha a két közeg disszociált oldat, akkor a 6.1 és 6.2 célszerűen vezetőképességét meg­határozó mérőérzékelő, és a 15.1 és 15.2 mé­rőátalakító elektronikus, az ipari gyakorlat­nak megfelelő kivitelben, — ha a két közeg nem disszociált oldat, akkor a 6.1 és 6.2 mérőérzékelő sebességét érzékeli, a 15.1 és 15.2 mérőátalakító működési ciklu­sonként nullázható, integráló tulajdonságú elektronikus egység az ipari gyakorlatnak megfelelő kivitelben. A 6.1 —15.2, 6.2—15.2 mérőérzékelőből és mérőátalakítóból álló mérőkörök adnak in­formációt arról, hogy az áramlási frontok végighaladtak-e az 5.1, ill. 5.2 csőkamrákon, ill. milyen helyzet és/vagy időkülönbséggel értek a végére. Kimenő jelük a 28 vezérlő­­egységbe és a 26 együttfutás szabályozóba kerül. b.) Üzemi paraméterek ellenőrzése. A 16, 17, 18, 19, 20, 24, 30 ellenőrző mérő­körök a berendezés működése szempontjá­ból kiegészítő jellegűek, és adott esetben — — akár részben is — elhanyagolhatók. A be­rendezés üzemi paramétereinek el!en0^se/­­re szolgálnak. A megvalósítás módja: — a 18,19,20 ellenőrző mérőkörök az 1,2 és 3 szivattyúk működéséről, adott esetben hő­mérsékletéről adnak jelzést, az ipari gyakor­latnak megfelelő kivitelű készülékek útján (kontaktus, termokontaktus, stb.). — A 30 ellenőrző mérőkör a rendszer nyomá­sát méri az 5.1—5.2 csőkamrák nagyobb nyo­mású kilépési oldalán az ipari gyakorlatnak megfelelő nyomástávadó segítségével. — Az 5.1—5.2 csőkamrák kisebb nyomású koncentrátum elvételét a 16 ellenőrző mérő­kor, a 7 technológiai berendezésből kilépő permeátum mennyiségét a 17 ellenőrző mérő­kor, a nagynyomású feltöltő 1 szivattyú ál­tal betáplált közegmennyiséget a 24 ellenőr-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom