197906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dipirazol származékok előállítására

197906 A találmány tárgya eljárás különböző mó­don metilezett és hidrogénezett benzodipirazol, cikloheptadipirazol- és ciklopentadipirazol­­-származékok előállítására. Közelebbről, a ta­lálmány tárgya eljárás az (I) általános kép­­letű vegyiiletek — ahol Rí, R2, R3 és R4 jelentése egymástól függet­lenül hidrogénatom vagy metil-csoport, mi­­mellett R, és R2 a megfelelő gyűrű egyik nitrogénatomjához kapcsolódik és a másik nitrogénatom kettős kötéssel kapcsolódik a szomszédos szénatomhoz; a szaggatott vona­lak két konjugált kettős kötés jelenlétét jelzik az R, vagy R3 szubsztituensek helyzete által meghatározott helyen; Z jelentése -CH=CH- vagy - [CnH/an^yjCHg),]-csoport, ahol n je­lentése egész szám, melynek értéke 1, 2 vagy 3; q jelentése egész szám, melynek értéke 0, 1 vagy 2; és -C„H/2n-í/- egyenesláncú alkilén­­-csoportot jelent. Az egyenesláncú alkilén-cso­­port olyan alkilén-csoportot jelent, amely nem tartalmaz oldalláncot a szabad vegyértékek között. Ilyen alkilén-csoportok a metilén-, eti­lén- és trimetilén-csoportok. Ezek az alkilén­­-csoportok (CH3)q csoporttal lehetnek szubsz­­tituálva. A találmány tárgyát képezik az (I) általános képletű vegyületek gyógyászatilag alkalmazható sóinak előállítása is. Az (I) általános képletű vegyületek gyó­gyászatilag alkalmazható savakkal képzett savaddíciós sói a találmány célkitűzései szem­pontjából ekvivalensek az aminokkal. Gyó­gyászatilag alkalmazható savaddíciós sók le­hetnek például a szervetlen savakkal, így sósavval, hidrogén-bromiddal, kénsavval, foszforsavval képzett sók; a szerves karbon­savakkal, így például ecetsavval, propionsav­­val, glikolsavval, tejsavval, piruvinsavval, ma­­lonsavval, borostyánkősavval, citromsavval, aszkorbinsavval, borkősavval, fumársav­­val, maleinsavval, hidroximaleinsavval és dihidroximaleinsavval, benzoesavval, fenil­­-ecetsavval, 4-amino-benzoesavval, 4-hidroxi­­-benzoesavval, antranilsavval, fahéjsavval, szalicilsavval, 4-amino-szalicilsavval, 2-fenoxi­­-benzoesavval, 2-acetoxi-benzoesavval, továb­bá mandulasavval; valamint a szerves szul­­fonsavakkal, így metánszulfonsavval és p-to­­luol-szulfonsavval képzett sók. Az (I) általános képletű vegyületek kö­zül előnyösek azok a vegyületek, ahol Z je­lentése - (CH2)„-csoport, ahol n értéke 1, 2, vagy 3. Ezen a vegyületcsoporton belül elő­nyösebbek azok a vegyületek, ahol Z jelentése -CH2-CH2-csoport. Még előnyösebbek az (Ic) általános képletű vegyületek, ahol R,, R2, R3 és R4 jelentése a fentiekben megadott. Az (I) általános képletű vegyületek másik elő­nyös csoportját alkotják azok a vegyületek, ahol Z jelentése -CH=CH-csoport. 1 Az (I) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű hidrazint — ahol R, jelentése hidro­génatom vagy metil-csoport — valamely (III) általános képletű 1,3-diketonnal — R2 és R4 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­­atom vagy.metil-csoport és R3 jelentése hidro­génatom, metil- vagy benzil-csoport, mimellett R3 a pirazolgyűrű egyik nitrogénatomjához kapcsolódik és a másik nitrogénatom kettős kötéssel kapcsolódik a szomszédos szénatom­hoz; a szaggatott vonal két konjugált kettős kötés jelenlétét jelzi az R3 szubsztituens hely­zete által meghatározott helyen; Z’ jelentése -C„H/2„ _,/CH3 ^-csoport, ahol n értéke 1,2 vagy 3, q értéke pedig .0, 1 vagy 2, — reagáltatunk. A -eakciót valamilyen inert oldószerben, így valamilyen alkoholban, előnyösen metanol­ban, melegítéssel hajtjuk végre. Amikor R3 jelentése benzil-csoport, a kapott terméket nátriummal kezeljük folyékony ammóniában, s így kapjuk meg az R3 helyett hidrogénato­mot tartalmazó vegyületet. Amikor Rj vagy R3 jelentése hidrogénatom, a terméket kívánt estiben továbbkezeljük nátrium-hidriddel és metil-jodiddal, valamilyen inert oldószerben így például dimetilformamídban, s így kapjuk meg az R, vagy R3 helyén metil-csoportot tartalmazó megfelelő vegyületeket. Amikor az eljárással olyan termékek keverékét kap­juk, ahol a gyűrűk nitrogénatomjain felváltva helyezkednek el a szubsztituensek, ezt a ke­veréket kristályosítással vagy kromatográ­fiásan választjuk szét. Amikor Z’ jelentése -CH2CH2-csoport, a kapott terméket kívánt esetben dehidrogénezhetjük csontszenes pallá­diumkatalizátor jelenlétében, ily módon Z he­lyén -CH=CH-csoportot tartalmazó termék­hez jutunk. Ha a kiindulási hidrazinban R, jelentése metil-csoport, a reakcióban kaphatunk egysé­ges terméket, vagy kaphatjuk két olyan ve­­gyület keverékét is, ahol a metil-szubsztitu­­ens a kialakult pirazolgyűrű 2 nitrogénatomja közül valamelyikhez kapcsolódik. Ha ilyen keveréket kapunk, a két vegyületet ismert módón, például kristályosítással vagy kro­matográfiásan választjuk el. A diketon kiindulási anyag könnyen enoli­­zál oly módon, hogy például, ha R2 jelentése hidrogénatom, az R2C- csoport létezhet az ál­lt O ternatív hidroxi-metilén-formában (HOCH=) és így a hidroxi-metilén-forma előnyös lehet. A kiindulási anyagként használt pirazolo 1,3-diketonok előállítását az 1. reakcióvázlat szemlélteti: 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom