197903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagytisztaságú benzil-adenin előállítására

197903 jelentőségű, hogy a reakcióelegyet legalább 0,5—1 órán át 210—220°C-on tartsuk. Ez a kritikus hőmérséklet egyszerűen beállítható úgy, hogy a víz eltávolítása után a beadott benzil-alkohol kb. 20—30 tömeg%-át kidesz­­tílláljuk a reakcióelegyből. A teljes reakció­idő tapasztalataink szerint kb. 10—12 óra. A reakció lezajlása után a benzil-alkohol főtömegét kidesztilláljuk az elegyből. Az így elkülönített benzil-alkoholt további reakciók­ban ismét felhasználjuk. A kapott sűrű, ká­saszerű maradékot vízben oldjuk, szükség esetén a vizes oldatot — célszerűen aktív szén­nel — derítjük, majd a vizes oldatból savas kezeléssel kicsapjuk a benzil-adenint. Sav­ként előnyösen tömény ásványi savakat hasz­nálunk fel; a vizes oldat pH-ját 7±0,5 érték­re állítjuk be. A kivált benzil-adenint leszűr­jük, mossuk és szárítjuk. Ezzel az eljárás­sal 92—95%-os hozammal kapunk rendkí­vül tiszta (99%-osnál nagyobb tisztaságú) benzil-adenint. Amennyiben a mosás során kapott oldat­ból eltávolítjuk a mosófolyadékot, 3—4% meny­­nyiségben adenint és benzil-adenint kb. 1:1 arányban tartalmazó maradékot kapunk, amit minden további kezelés nélkül visszavihetünk a reakcióba. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 4000 cm3 űrtartalmú, keverővei, hőmérő­vel és Marcusson-feltétellel felszerelt gömb­lombikba 360 g (2,6 mól) adenint, 2150 g (20,0 mól) benzil-alkoholt és 245 g 42,5 tö­­meg%-°s vizes nátrium-hidroxid-oldatot (=2,6 mól nátrium-hidroxid) mérünk be. A reakcióelegyet lassú ütemben, keverés köz­ben felmelegítjük. A kezdetben heterogén elegy 120—125°C-on oldattá válik, és kevés ben­zil-alkoholt tartalmazó víz kezd az elegyből kidesztillálni. 1,5—2 óra elteltével az elegy egyre sűrűbb zaggyá válik, és 200°C körü­li hőmérsékleten már kevés vizet tartalmazó benzil-alkohol desztillál ki az elegyből. A ben­zil-alkoholt a víztől elválasztva visszavezet­jük, míg az elegy elkezd hígulni (kb. 206°C belső hőmérsékletig). Ezután már nem ada­goljuk vissza a desztillátumot, hanem az ele­­nyet addig keverjük, amíg 210—220°C-on homogén nem lesz. A reakcióelegyet még fél órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd az elegyből kb. .1600 g benzil-alkoholt desz­tillálunk le csökkentett nyomáson. A kapott sűrű, pasztaszerű maradékot 5,5 liter forró vízben oldjuk, az oldatot szükség esetén csont­szénnel derítjük, majd tömény vizes sósav­oldattal pH=7,0±0,5 értékre savanyítjuk, és egy órán át keverjük. Az elegyet lehűtjük, a kivált szilárd anyagot kiszűrjük, és két­szer 600 ml vízzel, majd kétszer 600 ml 75 tér­­fogat%-os vizes etanollal mossuk. A termé­ket 60°C-on szárítjuk. 525 g (2,38 mól) ben­zil-adenint kapunk, amelynek tisztasága vé­3 konyréteg-kromatográfiás és spektrofotomet­riás mérések alapján meghaladja a 99%-ot. A termék 231—232°C-on olvad. Az alkoholos mosófolyadékból lepároljuk az alkoholt és a vizet. 23 g tömegű maradékot kapunk, amely kb. 1:1 arányban tartalmaz adenint és benzil-adenint. Ezt a maradékot a következőképpen használjuk fel a találmány szerinti reakcióban: Keverővei, hőmérővel, adagoló tölcsérrel és Marcusson-feltéttel ellátott gömblom­bikba 123 g, a fentiek szerint kapott mara­dékot (amely kb.0,54 mól benzil-adenint és kb. 0,23 mól adenint tartalmaz), 106 g (0,8 mól) 98%-os tisztaságú adenint, 992 g (8,40 mól) benzil-alkoholt és 160 g 40,5 tö­­meg%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot ( = 1,59 mól nátrium-hidroxid) mérünk be. A rakcióelegy hőmérsékletét lassú ütemben, kb. 1,5 óra alatt 200°C-ra növeljük, eközben az elegyből kb. 113 g vizet távolítunk el. A reakcióelegyet még kb. 3 órán át keverjük; ekkor az elegy belső hőmérséklete 210°C-ot ér el, és az elegy homogénné válik. A homo­gén elegyből csökkentett nyomáson kb. 800 g benzil-alkoholt párolunk le, majd a vissza­maradt sűrű pasztát 3200 ml forró vízben oldjuk. Az oldathoz aktív szenet adunk, fél órán át keverjük, melegen szűrjük, majd 70°C- nál alacsonyabb hőmérsékletre hűtve az ol­datot tömény vizes sósavoldattal pH=7 érték­re semlegesítjük. Az elegyet keverés közben kb. 20°C-ra hűtjük, a csapadékot kiszűrjük, és kétszer 300 ml vízzel, majd kétszer 300 ml 75 térfogat%-os vizes etanollal mossuk. A ter­méket 50—60°C-on szárítjuk. 336 g (1,49 mól) 99%-osnál nagyobb tisztaságú benzil-adenint kapunk; op.: 231—232°C. Az alkoholos mosófolyadékból még kb. 4—5 g 80% körüli tisztaságú benzil-adenint különíthetünk el, amit visszavezethetünk a következő reakcióba. 2. példa Ezt a példát összehasonlítás céljából kö­zöljük. A reakciót a 857 137 sz. szovjet sza­badalmi leírásban közölt körülmények között hajtjuk végre. Keverővel, hőmérővel és Vigreux-kolonnán keresztül desztilláló feltéttel felszerelt, 500 ml ürtartalmú gömblombikba 30 g (0,22 mól) adenint, 15 g (0,22 mól) 85%-os tisztaságú szilárd kálium-hidroxidot és 198 g (1,90 mól) benzil-alkoholt mérünk be. A reakcióelegyet melegítjük, keverjük, és a kapott desztillá­tumot eltávolítjuk. Az elegyből 6,5 óra alatt 27 g folyadék desztillál ki, ami főtömegében benzil-alkoholból áll. Ezután a desztilláció megszűnik, és az elegy csapadékos marad; belső hőmérséklete 206°C. A reakcióelegyből csökkentett nyomáson 156 g benzil-alkoholt desztillálunk le, a ma­radékot 400 ml forró vízben oldjuk, és az ol­dat pH-ját tömény vizes sósavoldattal 7-re állítjuk. 1 órás keverés után az elegyet lehűt­jük, a kivált csapadékot szűrjük és vízzel mos­4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom