197891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisos tioéter és sója előállítására

197891 1 A találmány tárgya új eljárás az (I) kép­lett! l-{2- [5-(dimetil-amino-metil)-2-(furil­­-metil-tio) -etil] }-amino-1- (metil-amino) -2-nit­­ro-etilén és hidrokloridja előállítására. Az (I) képletíí vegyület (nemzetközi ge­nerikus nevén: ranitidin) H-2 hisztamin-recep­­torokra kifejtett, szelektív gátló hatása foly­tán kitűnő gyomor- és nyombélíekélyellenes gyógyszer. A gyógyászatban az (I) képletű ranitidin hidrokloridja használatos. Az (I) képletű ranitidin hidrokloridjának előállításira az irodalom az alábbi eljáráso­kat^ ismerteti. á) A 2 734 070'száipú német szövetségi köztár­saságbeli Jíözrébocsátási irat 75. oldalán található 32. példa szerint az (I) képletű ve­gyület hidrokloridját úgy állítják elő, hogy az (1) képletű bázist sósavas etanolban old­ják, majd ebből az oldatból a hidrokloridot etil-acetáttal kicsapják. A hidroklorid hoza­ma a bevitt bázisra számítva 89,6%, b) A 890 574 számú belga szabadalmi leírás 8.oldalán található 1. példa szerint az (I) képletű vegyület hidrokloridját úgy készí­tik, hogy az (I) képletű bázis vizes-izopro­­panolos oldatához tömény sósavat adnak, majd további mennyiségű izopropanol hoz­záadására kiválik a hidroklorid. A hozam a bevitt bázisra számítva 93,9%. Mindkét eljárás kiinduló anyaga tehát az (I) képletű bázis. Ez azt jelenti, hogy a tech­nika jelenlegi állása szerint az (I) képletű ve­gyület hidrokloridjának — amely a gyógyá­szatban használatos — képzéséhez először az (I) képletű bázist kell megfelelő minőségben előállítani, az alábbi helyeken jellemzet formá­ban és minőségben. E bázis előállítására a már előbb is idézett 2 734 070 számú német szövetségi köztársa­ságbeli közrebocsátási irat háromféle mód­szert ismertet (lásd a 61. oldalon található 15., a 65. oldalon található 20. és a 67. oldalon ta­lálható 21. példát), s ezek közül a legelfogad­hatóbb a 61. oldalon található 15. példa ered­ménye, amely szerint az (I) képletű bázis kiin­duló anyagként alkalmazott (II) képletű -2- - [ (2-amino-etil) -tio-metil] -5- (dimetil-amino­­-metil)-furánra számított 78% hozammal ké­szíthető úgy, hogy a (II) képletű vegyületet a (III) képletű l-(metil-tio)-l-(metil-amino)­­-2-nitro-etilénnel víz jelenlétében mintegy 8 órán át reagáltatják. A hozam a példa szerint 78%, a bázis olvadáspontja 69—70°C. A leírás egyik lényeges hiánya, hogy a kristályosítás pontos körülményeit nem ismerteti, holott ez az (I) képletű bázis hozamára és minőségére döntő jelentőségű. Vizsgáltuk a reakció lefolyását, és megál­lapítottuk, hogy a példában leírt módon eljár­va nem jutunk szobahőmérsékleten szilárd ál­lapotban elkülöníthető és eltartható (I) kép­letű bázishoz. Mindezek alapján a találmány célja olyan eljárás biztosítása az (I) képletű vegyület és hidrokloridjának előállítására, amelynek se- 2 2 gítségével e vegyület ipari méretben is jó ho­zammal, és egyszerűen előállítható. Azt találtuk, hogy az előzőekben ismerte­tett hátrányok kiküszöbölhetők, ha a (II) kép­letű bázis helyett kiindulóanyagként e bázis­ból képzett karbaminsav valamely sóját reagál­­tatjuk a (III) képletű vegyülettel. E felismerésünk több okból sem volt előre várható. Az irodalmi adatok alapján a (III) képletű vegyület aminokkal végbemenő reak­ciójához — s így a metil-tio-csoport kilépésé­hez — kifejezetten nukleofil nitrogénatomot tartalmazó vegyületeket (pl. szabad amino­­kat) alkalmaznak. Az irodalomban nem talál­ható még utalás sem arra vonatkozóan, hogy valaki karbaminsavszármazékokkal, például karbaminsavak sóival hozta volna kölcsönha­tásba a (III) képletű vegyületet. Ennek nyil­vánvalóan az az oka, hogy egyáltalán nem volt várható a szakember számára, hogy a (III) képletű vegyület karbaminsav-sókkal — így a (II) képletű bázisból leszármaztatott karba­minsav-sókkal — előnyösen reakcióba vihető. Az pedig különösen nem volt várható, hogy a (II) képletű bázisból eredő karbaminsav va­lamilyen sójának és a (III) képletű vegyüle­­nek a kölcsönhatása ugyanazon termékhez — azaz a ranitidinhez — vezet, mint a (II) kép­letű bázis és a (III) képletű vegyület reakció­ja. A fentiek alapján a találmány tárgya új el­járás az (I) képletű l-{2-(5-(dimetil-amino­­-metil)-2- (furil-metil-tio) -etil) }-amino-1 - (me­­til-amino)-2-nitro-etilén és hidrokloridja elő­állítására, amely abban áll, hogy egy (IV) kép­letű karbaminsav-sót — ahol a képletben Ka jelentése a (II) képletű vegyületből kép­zett kation, és n jelentése 1 — adott esetben víz és/vagy valamely szerves oldószer jelenlétében a (III) általános képle­tű 1- (metil-tio)-l-(metil-amino)-2-nitro-eti­­lénnel reagáltatjuk, majd az így kapott (I) képletű bázist kívánt esetben elkülönítjük, tisz­títjuk és/vagy kívánt esetben, ismert módon hidrokloridjává alakítjuk. A találmány szerinti eljárásban alkalma­zott (IV) képletű karbaminsavas só új vegyü­let, mely a (II) képletű bázisból könnyen, jó hozammal előállítható, például oly módon, hogy a (II) képletű 2-[(2-amino-etil)-tio-me­til] -5- (dimetil-amino-metil) -furánt valamely közömbös oldószerben, szén dioxiddal reagál­tatjuk. A találmány szerinti eljárásban alkalma­zott (III) képletű vegyület ismert (2 075 980 A számú nagy-britanniai szabadalmi leírás, 3. oldal, 1. példa). A találmány szerinti eljárás egy előnyös kiviteli módja szerint úgy járunk el, hogy egy olyan (IV) képletű karbamináav-sót, amely­nek kationos komponense a (II) képletű bázis protonált formája, a (III) képletű vegyülettel, szobahőmérsékleten reagáltatunk. A reakció 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom