197886. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új amino-metil-izoxazolidin-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
197886 két addig kezeljük megfelelő keverőberendezésben, míg egyenletes, szabadon folyó, nem porozódó granulátumok keletkeznek. A granulátumokat mindig a kívánt mennyiségben alkalmazzuk a növényen vagy annak életterében. ULV-készítmény Célszerű hatóanyag-készítmény előállítátásához 90 tömegrész 23. példa szerinti vegyülethez hozzáadunk 3 tömegrész polietiién-oxidot emulgeátorként és a keveréket adott esetben melegen feloldjuk 7 tömegrész aromás ásványolaj-frakcióban. A kapott keveréket az ULV-eljárásban alkalmazzuk. Alkalmazástechnikai példák A következő alkalmazástechnikai példákban az (A) képletü 2-metil-5- (2-piridil) -izoxazolidint, a (B) képletü 5- (3,4-diklór-benzil) -5-etoxi-karbonil-2-izo-propil-izoxazolidint és a (C) képletü 5-benzil-5- (etoxi-karbonil) -2-terc-butil-izoxazolidint ( a vegyületek a (34 18 395. számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratból ismertek) alkalmazzuk összehasonlító vegyületként. A példa Erysiphe-vizsgálat (árpa)/protektiv hatás Az oldószer: 100 tömegrész dimetil-formamid Az emulgeátor: 0,25 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához összekeverünk l tömegrész A táblázat szerinti hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel az A táblázatban megadott koncentrációra hígítjuk. A protektiv hatásosság vizsgálatához fiatal növényeket harmatnedvesre permetezünk a hatóanyag-készítménnyel. A felvitt anyag A táblázat Erysiphe-vizsgálat (árpa 29 megszáradása után a növényeket Erysiphe graminis f. sp. hordei spórával porozzuk be. A növényeket ezután üvegházban tartjuk mintegy 20°C hőmérsékleten és mintegy 80°C 5 relatív nedvességtartalom mellett, hogy a lisztharmatpusztulák kifejlődését elősegítsük. A beoltás után 7 nappal végezzük a kiértékelést. 10 Ebben a vizsgálatban a technika állása szerint ismert vegyületekhez viszonyítva lényegesen jobb hatást mutatnak a következő példák szerinti vegyületek: 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 15 18, 19, 20, 21, 22, 23. B példa Pyricularia-vizsgálat (rizs)/protektív hatás Az oldószer: 12,5 tömegrész aceton 20 Az emulgeátor: 0,3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához összekeverünk 1 tömegrész B táblázat szerinti hatóanyagot a megadott mennyi- 25 ségű oldószerrel, és a koncentrátumot vízzel és a megadott mennyiségű emulgeátorral B táblázatban megadott koncentrációra hígítjuk. A protektiv hatásosság vizsgálatához 3q fiatal rizsnövényeket csuromvizesre permetezünk a hatóanyag-készítménnyel. A felvitt anyag megszáradása után a növényeket Pyricularia oryzae vizes spóraszuszpenziójával oltjuk be. A növényeket ezután 100% re- 35 latív nedvességtartalmú és 25°C hőmérsékletű üvegházba visszük. A kiértékelést a beoltás után 4 nappal végezzük. Ebben a vizsgálatban a technika állása 40 szerint ismert vegyületekhez képest lényegesen jobb hatásúak például a következő példa szerinti vegyületek: 3, 8, 10. 16, 21, 22, 23. 30 rotektív hatás A hatóanyag képletszáma, ill. az előállítási példa száma Hatóanyag-koncentr áció a permetlében tömeg% Fertőzöttség a kezeletlen kontroll %-áben (A) ismert 0,025 100 (B) ismert 0,025 75 (C) ismert 0,025 100 2 0,025 0,0 5 0,025 12,5 6 0,025 12,5 7 0,025 0,0 16
