197884. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 5-(Fluor-acil-amino)-4-nitro-1-aril-pirazol-származékokat tartalmazó herbicid és növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

don dolgozzuk Fel és az (I) általános kép­­letü végterméket ismert módon izoláljuk. A találmány szerinti készítményeket al­kalmazhatjuk defóliánsokként, deszikkánsok­­ként és különösén gyomirtószerekként. Gyom alatt a legszélesebb értelemben minden olyan növényt értünk, amely olyan helyen nő, ahol je­lenléte nem kívánatos. A találmány szerinti ké­szítmények teljes vagy szelektív herbicid hatá­sa lényegében az alkalmazott mennyiségtől függ. A találmány szerinti hatóanyagokat példá­ul a következő növényeknél alkalmazhatjuk: A következő fajokba tartozó kétszikű gyom­növények: Sinapis, Lepidium, Galium, Stellaria, Mat­ricaria, Anthemis, Galinsoga, Chenopodium, Urtica, Senecio, Amaranthus, Portulaca, Xan­­thium, Convolvulus, Ipomoea, Polygonum, Sesbania, Ambrosia, Cirsium, Carduus, Son­­chus, Solanum, Rorippa, Rotala, Lindernia, La­­mium, Verőn ica, Abutilon, Emex, Datura, Vio­la, Galeopsis, Papaver, Centaurea. A következő fajokba tartozó kétszikű kultúr­növények: Gossypium, Glycine, Beta, Daucus, Phaseo­­lus, Pisum, Solanum, Linum, Ipomoea, Vi­da, Nicotiana, Lycopersicon, Arachis, Bras­sica, Lactuca,Cucumis, Cucurbita. A következő fajokba tartozó egyszikű gyom­növények: Echinochloa, Setaria, Panicum, Dígitaria, Phleum, Poa, Fetuca, Eleusine, Brachiaria, Lolium, Bromus, Avena, Cyperus, Sorghum, Agropyron, Cynodon, Monochoria, Fimbris­­tylis, Sagittaria, Eleocharis, Sciripus, Pas­­palum, Ischaemum, Sphenoclea, Dactyloc­­tenium, Agrostis, Aiopecurus, Apera. A következő fajokba tartozó egyszikű kul­túrnövények: Oryza, Zea, Triticum, Hordeum, Avena, Se­­cale, Sorghum, Panicum, Saccharum, Ana­nas, Asparagus, Allium. A találmány szerinti hatóanyagok alkal­mazása nincs azonban ezekre a fajokra kor­látozva, más növényeknél is alkalmazhatók. A hatóanyagok az alkalmazott koncent­rációtól függően alkalmazhatók a gyomnö­vények teljes irtására, például ipari és vas­úti létesítményeknél, utakon és tereken. Ugyan­csak alkalmazhatók a vegyületek tartós kul­túráknál gyomirtásra, például erdőben, dísz­cserjéknél, gyümölcs-, szőlő, citrus-, dió-, ba­nán-, kávé-, tea-, kaucsuk-, olajpálma-, ka­kaó-, bogyósgyümölcs- és komlóültetvénye­ken és egyéves kultúráknál szelektív gyom­irtásra. A találmány szerinti hatóanyagok külö­nösen egyszikű kultúrnövényeknél — így pél­dául árpánál vagy búzánál — alkalmazhatók egyszikű és kétszikű gyomok szelektív irtá­sára. A (IV) általános képletű előtermékek is rendelkeznek megfelelő felhasználási meny­­nyiségben jó herbicid hatással. 5 Ezért a találmány szerinti készítmények hatóanyagai beavatkoznak a növények me­­tabolizmusába és így növekedésszabályozó hatásúak. A növényi növekedés hatásmechanizmu­sa az eddigi ismeretek szerint abban áll, hogy a hatóanyag a növényben több különböző hatást fejt ki. Az anyagok hatásai lényegé­ben attól függenek, hogy a növény fejlődési fokozatai közül mely időpontban történik a hatóanyag alkalmazása, függenek továbbá a növényre vagy annak környezetébe kivitt ha­tóanyag mennyiségétől és az alkalmazás mód­jától. Minden esetben a növekedésszabályó­­zó anyagok a kultúrnövényeket egy megha­tározott kedvező módon befolyásolják. A növekedést szabályozó anyagok hatá­sa megnyilvánulhat például abban, hogy a növények levélállományát oly mértékben nö­velik, hogy egy kívánt időpontban érik el a levelek lehullását. Egy ilyen levélelvesztés a gyapot mechanikus betakarításánál nagy jelentőségű, de jelentős más kultúrnövények­nél is, például a szőlőgazdálkodásban a ter­més betakarításának megkönnyítésében. A növények levelének az elvesztése akkor is fontos, ha a növényeket elültetés céljából más helyre szállítjuk. A hatóanyagokat a szokásos készítmények­ké formálhatjuk. Ilyenek az oldatok, az emul­ziók, a szuszpenziók, a porok, a habok, a pasz­ták, a granulátumok, az aeroszolok, valamint polimer anyagokba és vetőmagoknál alkal­mazott anyagokba ágyazott kapszulázott ké­szítmények, továbbá az ULV-készítmények. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat kö­tőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/ /vagy szilárd hordozóanyagokkal keverjük össze adott esetben felületaktív anyagok, az­az emulgeálószerek és/vagy diszpergálósze­­rek és/vagy habképzőszerek egyidejű alkal­mazásával. Ha kötőanyagként vizet használunk, se­gédoldószerként például szerves oldószere­ket alkalmazunk. A folyékony oldószerek a következők le­hetnek: aromás szénhidrogének — így xilol, toluol vagy alkil-naftalinok —, klórozott aromás vagy alifás szénhidrogének — így klór-ben­zol, klór-etilén, metilén-klorid-, alifás szén­­hidrogének — így ciklohexán vagy paraffi­nok, például ásványi olaj frakciók, ásványi vagy növényi olajok —•, alkoholok — így bu­tanol vagy glikol —, valamint ezek éterei és észterei, ketonok — így aceton, metil-étiI - ke­ton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon —, erősen poláros oldószerek — így dimetil-form­­amid vagy dimetil-szulfoxid —, valamint víz. A cseppfolyósított gáz hígítószerek vagy hordozóanyagok olyan folyadékok, amelyek normál nyomáson és hőmérsékleten gázhal­­mazállapotúak, így például a halogénezett 6 197884 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom