197884. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 5-(Fluor-acil-amino)-4-nitro-1-aril-pirazol-származékokat tartalmazó herbicid és növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
don dolgozzuk Fel és az (I) általános képletü végterméket ismert módon izoláljuk. A találmány szerinti készítményeket alkalmazhatjuk defóliánsokként, deszikkánsokként és különösén gyomirtószerekként. Gyom alatt a legszélesebb értelemben minden olyan növényt értünk, amely olyan helyen nő, ahol jelenléte nem kívánatos. A találmány szerinti készítmények teljes vagy szelektív herbicid hatása lényegében az alkalmazott mennyiségtől függ. A találmány szerinti hatóanyagokat például a következő növényeknél alkalmazhatjuk: A következő fajokba tartozó kétszikű gyomnövények: Sinapis, Lepidium, Galium, Stellaria, Matricaria, Anthemis, Galinsoga, Chenopodium, Urtica, Senecio, Amaranthus, Portulaca, Xanthium, Convolvulus, Ipomoea, Polygonum, Sesbania, Ambrosia, Cirsium, Carduus, Sonchus, Solanum, Rorippa, Rotala, Lindernia, Lamium, Verőn ica, Abutilon, Emex, Datura, Viola, Galeopsis, Papaver, Centaurea. A következő fajokba tartozó kétszikű kultúrnövények: Gossypium, Glycine, Beta, Daucus, Phaseolus, Pisum, Solanum, Linum, Ipomoea, Vida, Nicotiana, Lycopersicon, Arachis, Brassica, Lactuca,Cucumis, Cucurbita. A következő fajokba tartozó egyszikű gyomnövények: Echinochloa, Setaria, Panicum, Dígitaria, Phleum, Poa, Fetuca, Eleusine, Brachiaria, Lolium, Bromus, Avena, Cyperus, Sorghum, Agropyron, Cynodon, Monochoria, Fimbristylis, Sagittaria, Eleocharis, Sciripus, Paspalum, Ischaemum, Sphenoclea, Dactyloctenium, Agrostis, Aiopecurus, Apera. A következő fajokba tartozó egyszikű kultúrnövények: Oryza, Zea, Triticum, Hordeum, Avena, Secale, Sorghum, Panicum, Saccharum, Ananas, Asparagus, Allium. A találmány szerinti hatóanyagok alkalmazása nincs azonban ezekre a fajokra korlátozva, más növényeknél is alkalmazhatók. A hatóanyagok az alkalmazott koncentrációtól függően alkalmazhatók a gyomnövények teljes irtására, például ipari és vasúti létesítményeknél, utakon és tereken. Ugyancsak alkalmazhatók a vegyületek tartós kultúráknál gyomirtásra, például erdőben, díszcserjéknél, gyümölcs-, szőlő, citrus-, dió-, banán-, kávé-, tea-, kaucsuk-, olajpálma-, kakaó-, bogyósgyümölcs- és komlóültetvényeken és egyéves kultúráknál szelektív gyomirtásra. A találmány szerinti hatóanyagok különösen egyszikű kultúrnövényeknél — így például árpánál vagy búzánál — alkalmazhatók egyszikű és kétszikű gyomok szelektív irtására. A (IV) általános képletű előtermékek is rendelkeznek megfelelő felhasználási menynyiségben jó herbicid hatással. 5 Ezért a találmány szerinti készítmények hatóanyagai beavatkoznak a növények metabolizmusába és így növekedésszabályozó hatásúak. A növényi növekedés hatásmechanizmusa az eddigi ismeretek szerint abban áll, hogy a hatóanyag a növényben több különböző hatást fejt ki. Az anyagok hatásai lényegében attól függenek, hogy a növény fejlődési fokozatai közül mely időpontban történik a hatóanyag alkalmazása, függenek továbbá a növényre vagy annak környezetébe kivitt hatóanyag mennyiségétől és az alkalmazás módjától. Minden esetben a növekedésszabályózó anyagok a kultúrnövényeket egy meghatározott kedvező módon befolyásolják. A növekedést szabályozó anyagok hatása megnyilvánulhat például abban, hogy a növények levélállományát oly mértékben növelik, hogy egy kívánt időpontban érik el a levelek lehullását. Egy ilyen levélelvesztés a gyapot mechanikus betakarításánál nagy jelentőségű, de jelentős más kultúrnövényeknél is, például a szőlőgazdálkodásban a termés betakarításának megkönnyítésében. A növények levelének az elvesztése akkor is fontos, ha a növényeket elültetés céljából más helyre szállítjuk. A hatóanyagokat a szokásos készítményekké formálhatjuk. Ilyenek az oldatok, az emulziók, a szuszpenziók, a porok, a habok, a paszták, a granulátumok, az aeroszolok, valamint polimer anyagokba és vetőmagoknál alkalmazott anyagokba ágyazott kapszulázott készítmények, továbbá az ULV-készítmények. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat kötőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/ /vagy szilárd hordozóanyagokkal keverjük össze adott esetben felületaktív anyagok, azaz emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habképzőszerek egyidejű alkalmazásával. Ha kötőanyagként vizet használunk, segédoldószerként például szerves oldószereket alkalmazunk. A folyékony oldószerek a következők lehetnek: aromás szénhidrogének — így xilol, toluol vagy alkil-naftalinok —, klórozott aromás vagy alifás szénhidrogének — így klór-benzol, klór-etilén, metilén-klorid-, alifás szénhidrogének — így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványi olaj frakciók, ásványi vagy növényi olajok —•, alkoholok — így butanol vagy glikol —, valamint ezek éterei és észterei, ketonok — így aceton, metil-étiI - keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon —, erősen poláros oldószerek — így dimetil-formamid vagy dimetil-szulfoxid —, valamint víz. A cseppfolyósított gáz hígítószerek vagy hordozóanyagok olyan folyadékok, amelyek normál nyomáson és hőmérsékleten gázhalmazállapotúak, így például a halogénezett 6 197884 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
