197881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új karbamoil-oxi-alkil-karbonsav származékok előállítására

197881 Az eljárásban alkalmazható (3) általános képletű — R5 és R6 jelentése a már megadott — karbamoil-klorid lehet pl. dimetil-karbamoil­­-klorid, dietil-karbamoil-kiorid, dipropil-kar­­bamoil-klorid, diizopropil-karbamoil-klorid, metil-etil-karba moil -klór id, met il-benzil-kar­bamoil-klorid vagy metil-fenil-karbamoil-klo­­rid. Ebben a reakcióban az R9NCO (2) álta­lános képletű izocionát helyett alkalmazha­tunk olyan vegyületet is, amely az alább tár­gyalandó reakciókörülmények között képes izocianáttá alakulni. Ilyen vegyület lehet pl. valamely R9CON3 (6) általános képletű — R9 jelentése a már megadott — savazid, ha forra­lással reagáltatunk, továbbá valamely R9NHCOSR (7) általános képletű — R9 je­lentése a már megadott és R jelentése kisszén­­láncú alkilcsoport — tiokarbamát, ha vagy forralással reagáltatunk, vagy trialkil-amin és valamely nehézíém-vegyület (pl. ezüst­­-nitrát vagy higany-klorid) jelenlétében rea­gáltatunk. A (II-fa) általános képletű vegyületek a) eljárás szerinti előállításakor a reakciókö­rülményeket az alkalmazott kiindulási anya­gok egyedi sajátosságaitól függően választ­juk meg. Általában az R9NCO (2) általános képletű — R9 jelentése a már megadott — izocianátból, illetve a (3) általános képletű — R5 és R6 jelentése a már megadott — kar­­bamoil-kloridból 1—2 mólnyi mennyiséget alkalmazunk a (VII) általános képletű kiin­dulási anyag móljára számítva. A kiindulási anyagok mólaránya széles határok között vál­toztatható anélkül, hogy ez a reakciót kedve­zőtlenül befolyásolná. Az elegyet reagáltat­­hatjuk hűtés közben, szobahőmérsékleten, il­letve melegítés vagy forralás közben. Ha karbamoil-kloridot alkalmazunk, azzal ekvimoláris mennyiségben vagy feleslegben valamely bázist, pl. piridint, trietil-amint vagy dimetil-anilint is adunk a reakcióelegyhez. A reakcióban oldószerként rendszerint vala­mely inert szerves oldószert, pl. diklór-me­­tánt, kloroformot, dietíl-étert, THF-t vagy benzolt alkalmazunk. A reakcióidőt általában 1 és 24 óra közötti, reakció közben az elegyet keverjük. Amikor izocianátként klór-szulfonil-izocia­­nátot, diklór-foszforil-izocianátot vagy triklór­­-acetil-izocianátot alkalmazunk, a reakció le­zajlását követően a reakcióelegyet víz hozzá­adásával hidrolizáljuk. A b) eljárás első lépéseként valamely (VII) általános képletű acetilénkötésű vegyületet foszgénnel vagy triklór-metil-klórformiáttal reagáltatunk, majd a kapott (VIII) általá­nos képletű vegyületet (4) általános képletű — R5, R6 jelentése a már megadott — amin­­vegyülettel reagáltatjuk, így kapunk (11-b) általános képletű vegyületet. Mielőtt a reak­cióban használt triklór-metil-klór-formiátot reagáltatnánk a (VII) általános képletű ace­tilénkötésű vegyülettel, azt a következő mó­5 dón előkezeljük: kis mennyiségű piridinnel vagy aktív szénnel hozzuk érintkezésbe, majd a fejlődő foszgén gázt inert szerves oldószer­ben, pl, benzolban abszorbeáljuk vagy az inert szerves oldószerhez, pl. benzolhoz csepegtet­jük, amely így foszgénes oldattá válik. Az ebben a reakcióban alkalmazott (4) általá­nos képletű — R° és R6 jelentése a már meg­adott — aminvegyület lehet ammónia, metil­­-amin, etil-amin, propil-amin, izopopil-amin, butil-amin, ízobutil-amin, terc-butil-amin, di­­metil-amin, dietil-amin, dipropil-amin, diizo­­propil-amin, díbutil-amin, diizobutil-amin, me­­til-etil-amín, dietanol-amín, ciklo-hexil-amin, diciklohexil-amin, a11 i 1 -amin, benzil-amin, a­­-metil-benzil-amin, fenetil-amin, anilin, dife­­nil-amin, a-piridil-amin, a-naftil-amin, N-me­­til-benzil-amin, N-metil-anilin, piperidin, 4- -metil-piperazin, 4-metil-homopiperazin, mor­­folin, homomorfolin, pirrolidin, imidazolidin, imidazolin, pirazolidin, indolin és izoindolin. A b) eljárásban a (VII) általános képle­­tü acetilénkötésű vegyületnek a foszgénnel vagy triklór-metil-klór-formiáttal való reakci­ójánál a reakciókörülményeket általában úgy választjuk meg, hogy 1—2 mólnyi mennyi­ségű foszgént vagy triklór-metil-klór-formiá­­tot használunk a (VII) általános képletű ace­tilénkötésű vegyület egy móljára számítva. A b) eljárásban a (VIII) általános kép­letű vegyület és az aminvegyület reakciójához a reakciókörülményeket általában úgy vá­lasztjuk meg, hogy a (VIII) általános kép­letű vegyület egy móljára számítva a (4) ál­talános képletű — R5 és R6 jelentése a már megadott — aminvegyületet 2—3 mólnyi mennyiségben alkalmazzuk vagy az amin­­vegyiilétből 1—2 mólnyi mennyiséget í— 2 mól­nyi tercier aminnal, pl. trietil-aminnal, dimetil­­-anilinnel vagy piridinnel kombinálva alkal­mazzuk. A reagensek mólarányát széles határok között változtathatjuk anélkül, hogy ezzel ked­vezőtlenül befolyásolnánk a reakciót. A reak­cióelegyet az egyéb feltételek megválasztá­sától függetlenül jéggel hűtjük vagy szoba­­hőmérsékleten reagáltatjuk az elegyet. A b) eljárás mindegyik lépésénél oldó­szerként általában valamely inert szerves oldószert, pl. dietil-étert, THF-t, benzolt, to­­luolt, diklór-metánt vagy kloroformot hasz­nálunk. A reakcióidő mindegyik lépésénél 0,5 és 3 óra közötti, az elegyet eközben keverjük és a reakció lezajlása után egy éjszakán át szobahőmérsékleten folytatjuk az elegy ke­verését, így teljessé téve az átalakulást. A c) eljárásban egymást követő lépések­ben folyamatosan állítjuk elő a (Il-b) általá­nos képletű vegyületet. Először (X) általá­nos képletű vegyületet állítunk elő foszgént vagy triklór-metil-klór-formiátot reagáltatva valamely (IX) általános képletű acetilénkö­tésű vegyülettel, majd a reakcióterméket (4) általános képletű — R5 és R6 jelentése a már megadott, azzal az eltéréssel, hogy ebben a lépésben ez nem lehet hidrogénatom — amin-6 5 5 T0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom