197879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fenoxi-alkil-karbonsav-származékok, valamint ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszászati készítmények előállítására

197879 megbetegedések kezelésére és például cereb­­rális és émiás állapotok ellen alkalmazhatók. Alkalmasak ezen kívül a találmány szerinti vegyületek a koleszterinbe történő acetát-be­­épülés gátlására és így zsíranyagcsere-meg­betegedések kezelésére is. R, jelentésében a fenilcsoport az említett helyettesítőkkel minden lehetséges helyzetben, egyszeresen vagy többszörösen szubsztituált lehet. Előnyös az olyan fenilcsoport, amely halogénatommal, különösen klór- vagy bróm­­atommal, ciano-, metil-, trifluor-metil-, 4-klór­­-fenil- lehet szubsztituálva. A fenilcsoport alkil- és alkoxi-szubsztitu­­ensei előnyösen 1—4 szénatomot tartalmaz­nak és jelentésük főként metil-, etil-, izobutil- és terc-butil-csoport, valamint metoxicsoport. Halogénatom alatt minden esetben a fluor-, klór- és brómatom értendő. R2 alkilcsoportokként egyenes- vagy el­ágazó láncú, 1—8 szénatomos csoportok jön­nek számításba, főként a metil- és az oktil­­csoport. Az R2 alkanoilcsoportok 2—16 szénatomos alkifás karbonsavakból vezethetők le. Előnyös alkanoilcsoportok a következők: az acetilcso­­port, izobutíroil-, n-oktanoil- és az n-hexa­­dekanoil-csoport. Az (I) általános képletü karbonsavak 1—4 szénatomos alkil észtereiként olyanok jönnek számításba, melyeket a savak rövidszénláncú egyértékü alkoholokkal (például metanollal vagy etanollal) képeznek. Az (1) általános képletü karbonsavakból levezethető, találmány szerinti amidok az ani­­lidek. Amin komponensként anilint tartalmaz­nak. Az (I) általános képletü vegyületek elő­állítása azzal jellemezhető, hogy egy (II) ál­talános képletü amint — mely képletben R2 és n a fent megadott jelentésű — adott eset­ben az amino-, illetve hidroxilcsoport átmeneti megvédése közben, tetszőleges sorrendben, egy (III) általános képletü szulfonsavval — mely képletben R, a fent megadott jelentésű — illetve annak valamilyen halogenidjével vagy észterével és egy (IV) általános képletü ve­­gyülettel reagáltatunk. A (IV) általános képletben X egy halogén­atom és Y savamidcsoport vagy nitrilocsoport, karbaldehidcsoport, hidroxi-metil-csoport, ami no-metil-csoport vagy formilcsoport, és adott esetben R2 szubsztituensként hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletü vegyületet alkil-halogenidde'l vagy dietil-szulfáttal N-al­­kilezünk vagy savkloriddal, anhidriddel vagy észterrel acilezünk, és adott esetben a kelet­kezett (I) általános képletü savszármazékot szabad savvá alakítjuk át vagy kívánt eset­ben az (I) általános képletü szabad savat al­kohollal észterezzük, amiddá vagy fiziológiai­lag elviselhető sóvá alakítjuk át. A találmány szerinti eljárásokat célsze­rűen két lépésben végezzük. A (II) általános képletü vegyületeket a (III) általános kép-3 i letű szulfonsavakkal vagy ezek említett szár­mazékaival, illetve a (IV) általános képletü vegyületekkel előnyösen úgy kondenzáljuk, hogy először a (II) általános képletü vegyü­­let két reakcióképes csoportjának egyikét egy könnyen lehasítható védőcsoporttal védjük, a keletkezett vegyületet egy (III) általános képletü szulfonsavval vagy egy említett reak­cióképes származékával, illetve egy- (IV) ál­talános képletü vegyülettel reagáltatjuk, a védőcsoportot ismét hasítjuk és végül ezt a reakcióképes közbenső terméket a még nem alkalmazott (IV), illetve (III) általános kép­letü vegyülettel hozzuk reakcióba. Előnyös az az eljárási mód is, amelynek során a vé­dett aminocsoportot tartalmazó (II) általános képletü vegyületet először egy (IV) általá­nos képletü vegyülettel reagáltatjuk. A védő­csoport lehasítása után következik azután a (III) általános képletü szulfonsavval, illet­ve ennek valamely említett származékával történő reakció. A (II) általános képletü szabad aminok helyett sóikat is alkalmazhatjuk. Az olyan (I) általános képletü vegyülete­ket, ahol R2 egy alkanoilcsoportot jelent, elő­nyösen úgy állítjuk elő, hogy valamely (I) altalános képletü vegyületet, ahol R2 hidro­génatomot jelent, egy karbonsav reakcióké­pes származékával, például savkloriddal rea­gáltatunk, megfelelő oldószerben. Ennél az eljárási módnál az (I) általános képletü ve­gyületet (ahol R2 hidrogénatomot jelent) elő­nyösen a fenoxi-karbonsav egy észterének alakjában reagáltatjuk. A (III) általános képletü szulfonsav-ha­­logenideket a (II) általános képletü vegyü­letekkel célszerűen savmegkötőszer, például alkálifém-acetát, nátrium-hidrogén-karbonát, nátrium-karbonát, nátrium-foszfát, kalcium­­-oxid, kalcium-karbonát vagy nátrium-karbo­nát hozzáadása közben reagáltatjuk. Ezt a funkciót azonban szerves bázisok, például a piridin vagy a trietil-amin is átvehetik, inert oldószerként például étert, benzolt, metilén­­-kloridot, és a dioxánt alkalmazhatunk, vagy a tercier amint, ha feleslegben alkalmazzuk. Szervetlen savmegkötőszer felhasználása esetén reakcióközegként például víz, vizes ttanol vagy vizes dioxán jön számításba. A (II) általános képletü vegyületeket a (IV) általános képletü vegyületekkel előnyö­sen úgy reagáltatjuk, hogy először a (II) álta­lános képletü vegyület aminocsoportját egy védett csoporttá, például ftálimidcsoporttá alakítjuk, amely a reakciót követően, például I idroxil-aminnal ismét' könnyen lehasítható. Bevezethetünk más, a peptidkémiából ismert, az aminocsoport védésére alkalmas védőcso­portot is, melyet a reakció után ismét leha­sítunk. Az aminocsoportot előnyösen védhet­­jük acilcsoporttai, például a formil- vagy ace­­tilcsoporttal, melyeket a reakció után erős bázissal például nátrium-hidroxiddal vagy kálium-hidroxiddal, vagy akár vizes ásványi savval, például sósavval könnyen hasíthatunk. 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom