197877. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenil-benzoil-karbamid származékokat tartalmazó inszekticid, akaricid és ovicid szerek, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására
197877 4 tetvényeken károkat okozó rágórovarok ellen, így különösen a gyapotkultúrákban pl., a Spodoptera littoralis és a Heliothis virescens, továbbá a gyümölcs- és a főzeléknövény-kultúrákban pl. a Laspeyresia pomonella (almamoly), a Leptinotarsa decemlineata (burgonyabogár vagy kolorádóbogár) és az Epilachna varivestis ellen is alkalmazhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek a rovarokkal szembeni ovicid és elsősorban larvicid hatásukkal tűnnek ki, ami különösen a kártékony rágórovarok lárváival szemben érvényesül. Amennyiben az (I) általános képletű vegyületek a kifejlett stádiumban levő rovarok szervezetébe a táplálékkal együtt jutnak be, úgy az esetek jelentős részében — különösen bogarak, mint pl. Anthonomus grandis esetében — csökkent mértékű petelerakást és/vagy a kikelési arány csökkenését lehet kimutatni. Az (I) általános képletű vegyületeket továbbá háziállatokon és haszonállatokon élősködő ektoparaziták, mint például kullancsszabásúak és legyek, így pl. Lucilia sericata (selymes döglégy) ellen is alkalmazhatjuk és az említett vegyületekkel előnyösen magukat az állatokat, vagy az állatok istállóit, illetve a legelőket is kezelhetjük. Az (I) általános képletű vegyületek a fentieken túlmenően még a gyümölcs- és főzeléknövény-kultúrákat fertőző alábbi atkák leküzdésére is alkalmasak: Tetranyshus urticae, Tetranychus cinnabarinus, Panonycbus ulmi (piros gyümölcsfa-takácsatka), Bryobia rubrioculus (barna gyümölcsfa-takácsatka), Panonychus citri, Eriophyes piri (körtegubaesatka), Eriophyes ribis (ribiszkegubacsatka), Eriophyes vitis (szőlőgubacsatka), Tarsonemus pallidus (szamócaatka), Phyllocoptes vitis és Phyllocoptruta oleivora. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek vonatkozásában a jónak mondott peszticid hatás az említett kártevőkre nézve legalább 50—60%-os pusztulási arányának (mortalitásnak felel meg. A találmány szerinti vegyületek, illetőleg az ilyen vegyületeket tartalmazó készítmények hatását másféle inszekticid és/vagy akaricid hatóanyagok hozzátételével jelentős mértékben szélesíteni és az adott körülményekhez igazítani lehet. Ilyen hozzátétanyagként például az alábbi hatóanyag-féleségek jönnek tekintetbe: szerves foszforvegyületek, nitro-fenolok és származékaik, formamidinek, karbamidszármazékok, karbamátok, piretroidok, klórozott szénhidrogének és Bacillus thuringiensis készítmények. Az (I) általános képletű vegyületeket előnyösen a készítmények előállításához szokásosan használt segédanyagokkal együtt alkalmazzuk és a hatóanyagot ismert módon példának okáért emulziókoncentrátumokká, közvetlenül kipermetezhető oldatokká, hígítható oldatokká, híg emulziókká, permetező porokká, oldható porokká, porozószerekké, granulátumokká vagy pl. polimer anyagok3 ba történő beágyazás útján előállított készítményekké dolgozzuk fel. Az alkalmazás módját, így például a permetezést, a köddel végzett kezelést, a porozást, szórást vagy az öntözést csakúgy, mint a készítmény típusát a kívánt célnak és az adott körülményeknek megfelelően választjuk meg. A készítményeket, vagyis az (I) általános képletű hatóanyagokat, illetve ezeknek másféle inszekticid és akaricid hatóanyagokkal való kombinációját és adott esetben szilárd vagy folyékony hozzátétanyagokat tartalmazó szereket, összeállításokat vagy kombinációkat ismert módszerekkel állítjuk elő. így például a hatóanyago (ka) t alaposan összekeverjük és/vagy összeőröljük a vivőanyagokkal, mint pl. az oldószerekkel, a szilárd hordozóanyagokkal és adott esetben a felületaktív vegyületekkel (tenzidekkel). Oldószerként az alábbiak jönnek tekintetbe: aromás szénhidrogének, különösen a 8—12 szénatomos vegyületeket tartalmazók, mint például a xilolelegyek és a helyettesített naftaHnok; ftálsavészterek, mint például a dibutil-ftalát vagy a dioktil-ftalát; alifás és cíkloalifás szénhidrogének, mint például a ciklohexán vagy a paraffinok; alkoholok, glikolok és ezek éterei vagy észterei, mint például az etanol, az etilénglikol, az etilénglikol-monometil-éter, az etilénglikol-monoetil-éter; ketonok, mint például a ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, mint például az N-metil-2-pirrolidon, a dimetil-szulfoxid vagy a dimetil-formamid; valamint az adott esetben epoxidált növényi olajok, mint például az epoxidált kókuszdióolaj vagy szójaolaj. Oldószerként még a víz is szóba jöhet. Szilárd hordozóanyagként — például a porozószerekhez és a diszpergálható porokhoz — rendszerint valamilyen természetes kőzetport vagy kőzetőrleményeket használunk, ilyenek például a kakit, a talkum, a kaolin, a montmorillomt és az attapulgit. A fizikai tulajdonságok javítása céljából még nagydiszperzitású kovasavat vagy valamilyen nagydiszperzitású és szívóképes polimerizátumot is hozzáadhatunk a keverékhez. Adszorptív tulajdonságú szemcsés granulátumhordozóként porózus szerkezetű anyagok jönnek tekintetbe; ilyen példának okáért a habkő, a téglatörmelék, a szepiolit vagy a bentonit, míg adszorptív tulajdonsággal nem rendelkező hordozóanyagként például kalcitot vagy homokot használunk. Mindezeken túlmenően még számos, előre granulált, szervetlen vagy szerves eredetű anyagot, így különösen dolomitot vagy növényi eredetű aprított hulladékokat is használhatunk. Felületaktív vegyületként a formázni kívánt (I) általános képletű hatóanyagtól, illetve ezeknek másféle inszekticidekkel vagy akaricidokkal való kombinációjától függően nem ionogén, kationaktív és/vagy anionaktív tenzidek jönnek tekintetbe, melyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonsá3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
