197855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kémiai folyamatok töltetes, csőköteges reaktorban történő lefolytatására

A találmány tárgya javított eljárás klór -íioformiátok csőköteges készülékben történő előállítására, amely készülék számos, függő­leges elrendezésű, töltetes csövet tartalmaz. Az ilyen edényben lefolytatott eljárás ered­ménye a találmány szerint akkor javul, ha a készülékbe betáplált anyag legalább egy fo­lyékony, és a kapott termék legalább egy fo­lyékony és legalább égy gáznemü korn­­ponenst tartalmaz. A gáznemű termék lehet a betáplált gáz egy része, lehet a betáplált folyadékban oldott gáz, amelyet gőz állapotban nyertek ki a készülékből, a betáplált folyadék is gőzzé alakulhat az el­járás folyamán, /ovábbá lehet a betáplált folyadék kémiai 'reakciójából, illetve annak és egy betáplált reaktánsnak a reakciójából származó gáz is. Hasonlóképpen, a folyékony termék lehet a betáplált folyadék egy része, amely például nem reagált el a készülék­ben, vagy a betáplált folyadék és egy másik reaktáns egymásra hatásából származó folyé­kony anyag. Az ilyen, általában töltetes, csőköteges reaktorban végrehajtott eljárások exoter­­mek vagy endotermek, mint például a szén­hidrogén-reformálás, ciklizálás, dehidrogé­­nezés, kéníelenítés és dehidratálás. A töltet egy. vagy több katalizátort tartalmazhat a reakció megkönnyítésére. Hőközlés, illetve hőelvezetés a csövek­hez, illetve csövektől a csöveket körülvevő köpenyben alkalmazott hőközlő gáz, illetve folyadék segítségével lehetséges. Töltetes, függőleges elrendezésű csövek­ben végrehajtott ilyen eljárásokat általában az I. és 2. ábrán bemutatott két üzemmód valamelyikének alkalmazásával végezték. így például a 4 119 659 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás és a 28 09 776 számú NSZK-beli nyilvánosságra­­hozataii irat az 1. vagy 2. ábrán bemutatott készülékben végzett eljárást ismertet RSCOC1 általános képletű klór-tioformiátok előállí­tására, a képletben R jelentése alkilcsoport, cikloa 1 kiI- vagy cikloalkil-metil-csoport, alke­­mlcsoport, fenílcsoport, klóratommal helyette­sített fenilcsoport, benzilcsoport vagy klór-al­­kil-csoport. Az 1. ábra szerint a folyadék-betáplálás az 1. nyíl mentén történt a 2. sz. reaktorba vagy edénybe, amely 3. számmal jelölt, füg­gőleges elrendezésű töltetes csöveket tartal­maz, Az adott esetben egyéb anyagokat is tartalmazó betáplált folyadékot fölülről le­felé áramoltatják át a töltetes csöveken, és a termék elvétel (folyadék és gáz) a 2. sz. edény alján a 4. vonal mentén történt. A 4. vonal mentén távozó folyadék és gázalakű terméke­ket további műveletnek vetik alá. Az 1. ábrán szemléltetett példa szerint a 4. vonal men­tén távozó folyadék és gáz az 5. sz. folyadék/ /gáz leválasztóba kerül, amelyből a gázalakú terméket a 6., a folyékony terméket a 7. vonal mentén távolitják el. 2 A 2. ábra az ilyen eljárásoknál alkalmazott másik üzemmódot mutatja be. Ennél a mód­szernél a legalább egy folyadékot tartalmazó kiindulási anyagot a 10. vonal mentén táplál­ják be a II. számú reaktorba vagy edénybe, amely a 12. számmal jelölt függőleges elren­dezésű töltetes csöveket tartalmazza. A be­táplált anyagot alulról fölfelé áramoltatják a 12. csöveken át és a termék elvétel az edény fölső részén a 13. nyíl mentén történik. Mint az 1. ábra esetén, úgy itt is a 13. nyíl mentén eltávolított terméket további műveletnek vetik alá, például a 14. sz. íolyadék/gáz leválasz­tóba vezetik, ahonnan a gáznemű terméket a !5., a folyékony terméket a 16. vonal mentén lávolítják el. A 2. ábrán bemutatott üzemmódot pél­dául a 3 230 055. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti, amely­­ben egy berendezést és eljárást írnak le, mely­ben folyamatosan érintkeztetnek gázt és fo­lyadékot előre meghatározott arányban, fő­ként folyadék-gáz fázisú kémiai reakciók le­folytatása céljából. Egy másik ilyen típusú eljárást a4 119659 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás ismertet, mely szerint egy sor klór-tioformiát előállításmódját ismertetik foszgén és a megfelelő merkaptán reakció­ja útján. Az 1. és 2. ábrákon bemutatott üzemmó­dokkal lefolytatott eljárások hátránya az egyenlőtlen eloszlás (és reakció) az edény különböző csöveiben, valamint a jó hőátadás hiánya (akár hőközlés, akár hőelvonás a csö­vekben, illetve a csövekből). Például, ha az 1. ábra szerinti üzemmód­dal, lefelé áramoltatott rendszerben dolgo­zunk és a termékelvétel az edény alján tör­ténik, akkor a gázképződés következtében a csövek miniatűr csepegtető-ágyas reaktor­ként mőködnek. Ez a kívántnál kevésbé ha­tékony hőátadást eredményez a csövekben, illetve csövekből. Továbbá a folyadék beve­zetés helyéhez közelebb levő csövekbe, illetve azokon lefelé sokkal gyorsabban fog áramlani a folyadék, mint a beömlő nyílástól távolabbi csövekben. Emiatt az egyes csövekben a reak­ciófeltételek nem egyformák és egyes csövek jobban leterheltek, mint a többiek. A csövek­kel, illetve a csövekből való hőátadás hason­lóan egyenlőtlen, és általában kevésbé haté­kony. A reakció rosszul tartható kézben, a kitermelés csökkenhet és/vagy nem kívánt melléktermékek képződhetnek. Ezenkívül, ha a lefolytatni kívánt eljárás viszonylag hosszú reakcióidő alatt játszódik le, a reaktánsok túl gyorsan haladnak át a csöveken és a reakció nem lesz teljes. Ha a 2. ábrán feltüntetett módon folytat­juk le az eljárást, azaz a folyaék-betáplálás alul, illetve a folyékony és gáznemmű termé­kek elvétele az edény tetején történik, akkor az eredmény az előzőnél jobb. Azonban még így is egyenlőtlen a csövek terhelése az edé­nyen belül. Ha valamilyen okból a reakció-97855 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom