197852. lajstromszámú szabadalom • Autokláv laboratóriumi anyagvizsgálathoz
ia/oú£ dése" révén. A fenti kialakítással egyúttal a tömítő felületek nagysága, és így a hermetikus lezáráshoz szükséges erőhatások csökkennek. A zárókupak hengeres része a találmány szerint előnyösen úgy van kialakítva, hogy a reakciós hüvely belsejébe legalább a nyak mélységéig benyúlik és a reakciós hüvely belső felületén alakzáróan fekszik fel. Ez a kialakítás kiküszöböli a reakciós hüvely falának a hermetikus lezárás körvonala mentén a hermetikus lezáráshoz szükséges erőhatások által létrejövő deformálódását, és egyúttal biztosítja a zárófedél megbízható rögzítését, így a reakciós hüvely megbízható lezárását az autokláv külső házán kívül is. A találmány szerinti autokláv célszerűen kialakítható úgy, hogy a reakciós hüvelyben koaxiálisán hengeralakú, felfelé nyitott edény van elrendezve, amelynek oldalfalán és felső peremén furatok vannak kiképezve. A felfelé nyitott edény a reakciós hüvelyben úgy van elrendezve, hogy az edény és a reakciós hüvely köpenyfala, illetve feneke között zárt térköz alakul ki. A találmány szerinti autokláv ebben a kialakításban hőcserélővel van ellátva, amely lényegében a reakciós hüvely feneke alatt van elrendezve. Ez a kialakítás lehetővé teszi vizsgálandó minták gőz-gáz-oldásának végrehajtását, valamint meghatározott hőmérsékletgradiens létrehozásával valamely analizálandó objektum mintáinak oldási folyamatának, a matrixelem és az idegenanyag-elemek elválasztásának, valamint analitikai idegenanyag-koncentrátumok nyerésének összekapcsolását szilárd gyűjtőn, vagy egy minimális oldattérfogatban történő összekapcsolását. Az oldószer desztillációs műveletének végrehajtásához a találmány szerinti autokláv további hőcserélővel látható el, amely előnyösen a reakciós hüvely zárókupakján van elrendezve. A találmány szerint célszerű a reakciós hüvely zárókupakjának hengeres részében üreges teret kiképezni, amely furatokon keresztül a reakciós hüvely belső terével van összekötve. A zárókupaknak ekkor a reakciós hüvely belsejébe benyúló hengeres kiugró része (nyúlványa) van, amely furatokkal ellátott karimában végződik. A karima belső hengerfelülete menetes kialakítású, amelyben menetes kapcsolat révén tölcsérszerű elem kisátmérőjü része (szára) van koaxiálisán rögzítve. A karima lefelé néző homlokfelülete és a tölcsérszerű elem nagyátmérőjű részének (fejének) felfelé néző homlokfelülete között furatokkal, előnyösen zsákfuratokkal ellátott gyűrűs elem van elrendezve. A zárókupak hengeres részében kialakított üreges térből kiinduló összekötőfuratok, a hengeres kiugró rész karimájának megfelelő furatai és a gyűrűs elem megfelelő furatai (zsákfuratai) egymás alatt, koaxiálisán vannak kikép ve, illetve elrendezve. A találmány 5 4 szerinti autokláv ezen változatát célszerű hőcserélővel ellátni, amely lényegében a reakciós hüvely feneke alatt rendezhető el. A gyűrű zsákfurataiban és a hengeres kiugró rész zsákfuratok fölötti furataiban kisátmérőjü hengeres edények rendezhetők el, amelyek belsejében a vizsgálandó anyagminták vannak elhelyezve. Ez a kialakítás a reakciós hüvely alján lévő oldószer gőzeinek irányított áramlását hozza létre. A hevített oldószer gőzei a zárókupak hengeres részének csőszerű kiugró részében kialakított központos axiális furaton keresztül a zárókupak hengeres részében lévő üregben, majd onnan a furatokon keresztül az edényekben elhelyezett analizálandó objektumokhoz áramlik. Ez a megoldás tehát a minta komponenseinek szelektív oldását — kiválasztását — teszi lehetővé, és a reakciós hüvely feneke alatt elrendezett hőcserélő révén a matrixelem és az adalékelemek elválasztását, valamint analitikai idegenanyag-koncentrátumok több mintából egyetlen reakciós hüvelyben történő nyerését teszi lehetővé. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon: Az 1. ábrán a találmány szerinti autokláv példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, hosszmetszetben; A 2. ábrán a találmány szerinti autokláv reakciós hüvelyben elrendezett nyitott edénynyel ellátott és hőcserélővel kiegészített példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, hosszmetszetben; A 3. ábrán a találmány szerinti autokláv reakciós hüvely zárókupakján elrendezett hőcserélővel ellátott változatát tüntettük fel, hosszmetszetben; A 4. ábrán a találmány szerinti autokláv reakciós hüvelyben elrendezett tölcsérszerű elemmel ellátott példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, hosszmetszetben. Az 1. ábrán feltüntetett találmány szerinti autokláv a vizsgálandó minta folyadékfázis-felbontására mintegy 250°C hevítési hőmérsékletig alkalmas. Amint a rajzból kitűnik, a találmány szerinti autoklávnak lényegében hengeres 1 külső háza és lényegében ugyancsak hengeres 2 fedele van, amely az 1 külső házon 3 menetes kapcsolat révén van rögzítve. Az 1 külső házban hengeres 4 reakciós hüvely és azt lezáró 5 zárókupak van elrendezve. A 4 reakciós hüvely és az 5 zárókupak előnyösen fluortartalmú anyagból van kialakítva. Az 5 zárókupaknak 6 hengeres része van, amelynek végződése a 4 reakciós hüvely belsejébe benyúló 7 kúpfelületként van kiképezve. A zárókupaknak továbbá gyűrűalakú külső 8 pereme van, amely a 6 hengeres részszel 9 gyűrűs hornyot képez (1—4. ábra). A 4 reakciós hüvely 10 feneke 11 betéten fekszik fel, amely az 1 külső ház 12 alján lévő 11 betétre van állítva. A 11 betétben 13 centrikus furat van kiképezve. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
