197851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas-oxid kivonására alkalmas flotálószer előállítására

197851 mind a lúgban való oldás során keletkező szer­vetlen sók az oldatban maradhatnak. A vizs­gálatok szerint ugyanis ezek az anyagok nem rontják a gyűjtőhatást, a habképzést és az emulzió stabilitását. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy mind az alapemulzió V/O stabilitása, mind a belőle elő­állított O/V típusú flotta kiváló habképző sa­játossága könnyen biztosítható 0,5—5,0 tömeg rész telítetlen, félig száradó (jódszám> 100) növényi olaj zsírsav és 15—40 tömegrész szul­­fonsav-nátriumsó hozzáadásával. Az 5—15 tömegrész alacsony viszkozitású ásványolaj­­-frakció a kompozíció dermedéspontját kedve­zően csökkenti, javítja a szívathatóságát és nem befolyásolja sem a kompozíció, sem pe­dig a flotálószer stabilitását. A találmányunk szerinti kompozíciók egyik előnye, hogy előállításukkor környezetszeny­­nyező melléktermékek nem keletkeznek. Eljá­rásunkkal éppen környezetszennyező anyago­kat, mint pl. a savgyantát, a szulfonsavat, il­letve a szulfoszappant hasznosítjuk. Technoló­giánkkal olcsó és komplex hatású flotálószer nyerhető eneriatakarékos eljárással. Előnye az ismert flotálószerekkel szemben, hogy al­kalmazásakor a flotáláshoz nincs szükség se­­gédgyüjtő és habképző vegyszerek adagolá­sára, mivel termékünk önmagában is kiváló gyüjtőhatással és optimális habképző tulaj­donsággal rendelkezik az üveghomok fémoxid­jaira nézve. Kiváló tulajdonsága továbbá, hogy a hígító víz keménységére nem érzékeny, így utólagos pH beállításra nincs szükség. Ala­csony dermedéspontja miatt hideg időben is használható. Korróziógátló hatásánál fogva megvédi a flotáló berendezést. Eljárásunk ezenfelül még energiatakaré­kos is, tekintettel arra, hogy nincs szükség az anyag víztelenítésére. A találmány szerinti fiotáiószerek a követ­kező komponensek felhasználásával állíthatók elő: a) 10—30 tömegrész maradékolajok oldó­szeres (fenol, krezol, furfurol stb.) finomítá­sa során keletkezett 75—91 tömeg% nagy mo­lekulatömegű (200—800) polimergyantákat tartalmazó szénhidrogén-extrakt, melynek viszkozitása 15—50 mm2/s/100°C, lobbanás­pontja 200°C feletti; b) 10—30 tömegrész olajok, illetve vaze­linek kénsavas vagy oleumos finomítása so­rán keletkező savgyanta; c) a szénhidrogén extraktra számolva 20 tömeg% 20—25 tömeg% kén-trioxidot tartal­mazó kénsav (óleum); d) 4—15 tömegrész ásványolaj-frakció, melynek sűrűsége: 20°C-on 800—900 kg/m3 viszkozitása: 2—40 mm2/s/40°C lobbanáspontja (PM): 51°C felett; e) 15—40 tömegrész ásványolajok vagy vazelinek kénsavas vagy oleumos finomítása során keletkező szulfonsav vagy annak alká­lifémsója; 3 í) 0,5—5,0 tömegrész félig száradó, telítet­len növényi olaj zsírsav (jódszám> 100); g) 30—50 tömegrész 10—15 tömeg%-os látrium-hidroxid-oldat és adott esetben h) 0,05—1,0 tömegrész he.xametilén-tetr­­amin. A flotálószert célszerűen a következő eljá­rással állítjuk elő: a készülékbe bemérjük az oldószeres finomítás folyamán keletkezett ext­­raktot, keverés közben hozzáadjuk a szabad savat tartalmazó savgyantát, majd hozzáfo­lyatunk az oldószeres extrakt mennyiségére számolt 20 tömeg% oleurnot (20—25 tömeg% kén-trioxidot tartalmazó kénsav) és intenzív keverés mellett 60—65°C közötti hőmérsékle­ten reagáltatjuk olyan ütemben, hogy a szul­­fonálás. folyamán egyidejűleg keletkező és a bevitt savgyanta tökéletesen feloldódjék és szemcsék formájában ne ülepedjék ki. Ezt kö­vetően hozzáadjuk a 40°C-on 2—40 mm2/s viszkozitású ásványolaj-frakciót és a fenti hő­mérsékleten a savgyanta és extrakt-keverék szulfonátumában még jelenlévő szabad savval tovább reagáltatjuk. Ha a kivett minta homo­gén és áttetsző, keverés közben 10—15 tö­­meg%'os nátrium-hidroxid-oldattal pH 6—6,5 értékre állítjuk be, ezután hozzáadjuk az ás­ványolajok, illetve vazelinek kénsavas vagy oleumos finomításánál keletkezett szulfonsa­vat, vagy a szulfonsav alkálifém sóját és a te­lítetlen zsírsavat, majd homogénre keverjük. A kapott reakcióelegyet 10—15 tömeg%-os nátrium-hidroxid-oldattal pH 8—8,5 értékre állítjuk be, majd vízzel 50%-osra hígítjuk. Az így kapott oldatot homogénre keverjük és hor­dókba vagy tartályba fejtjük. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákkal részletesen ismer­tetjük: I. példa Egy 5000 literes, keverővei ellátott szul­­fonáló készülékbe bemértünk 450 kg maradék­olajok oldószeres finomítása során keletkezett 50 mm2/s/100°C viszkozitású, 450 molekula­­tömegű extraktot (gyantatartalom: 90 t%), 450 kg vazelinek oleumos finomításánál kelet­kezett savgyantát, majd 60°C-on keverve 2 órán át reagáltattuk, amíg az anyag csomó­mentes, homogén lett. Ezt követően 14 óra alatt max. 60°C-on hozzáfolyattunk 90 kg 23%­­-os oleurnot (23 tömeg% kén-trioxidot tartal­mazó kénsav). Ezután hozzáadtunk 150 kg ne­héz gázolajat (sűrűsége 900 kg/mJ, viszkozi­tása 20 mm2/s/40°C) és 2,5 órán át kevertük az elegyet. Semlegesítés céljából 1050 kg 15 tömeg%-os nátrium-hidroxid-oldatot adagol­tunk hozzá, miközben a hőmérséklet 80—90°C­­-ra emelkedett, majd ezen a hőfokon tartottuk további három órán át. Az oldat pH értéke 8 volt. Ezt követően hozzáadtunk 40 kg naprafor­góolaj-zsírsavat (jódszám 160, savszám 188) és 900 kg nátrium-szulfoszappan — melyet va­zelinek oleumos finomításánál mint mellékter­méket kaptunk — 50%-os vizes oldatát. Az ol­4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom