197849. lajstromszámú szabadalom • Keverőkocsi mezőgazdasági szervesanyag felhasználásával végzett talajdrénezéshez

A találmány tárgya keverőkocsi, amely mezőgazdasági szervesanyag felhasználásá­val végzett talajdrénezéshez, azaz taiajcsö­­vezéshez alkalmazható. Mint ismeretes, a talaj termékenységének növelése céljából régóta alkalmaznak dréne­zést, azaz talajcsövezést, a talaj vízháztartá­sának egyensúlyban tartása végett. Az utóbbi években dréncsövekként több­nyire perforált műanyagcsöveket alkalmaz­nak, amelyeket különböző mélységben és táv­közzel fektetnek az e célra például árokásó­géppel készített árokba. Annak érdekében, hogy a dréncső perforációja a talaj vissza­töltése után; ne tömödjék el, a dréncsöveket vízáteresztő ágyazatba fektetik, amire például kavicságyazatot, vagy más szűrőágyazatot alkalmaznak. Esetenként ilyen szóróanyag­ként szalmaréteget is alkalmaznak, amelyet azonban a talajba helyezés előtt hálóval kell rögzíteni a talajcsövekre. A szőrözésre felhasz­nált szervetlen anyagok, például kavics szál­lítási költsége azonban igen magas, amivel a beruházási ráfordítás tetemesen megnő. A szerves anyagú szürőanyagok hiányossága­ként jelentkezett a gyakorlatban, hogy azok csak viszonylag rövid ideig képesek ellenállni a talajban lejátszódó mikrobiológiai folya­matoknak, így élettartamukat legfeljebb nyolc-tíz évre garantálják. A szerves eredetű, főleg mezőgazdasági szervesanyagok perspektivikusan csak akkor jöhetnek szóba szélesebb körben szóróanyag­ként a talajdrénezésnél, ha azok kielégítően konzerválhatok. Ilyen tartósítási eljárásra vonatkozik a jelen bejelentőnek a H/3213 szá­mú közzétételi leírása, amelynél az aprított mezőgazdasági szervesanyag konzerválására mésztejet javasoltunk. A mésztejjel való szervesanyag termelést célzó kísérleteink során az a probléma lépett föl, hogy ha a mésztejet csupán kádba tölt­jük, akkor idővel a mész leülepszik, a víz pe­dig felül fog elhelyezkedni. Ha ilyen kádba helyezzük az aprított szervesanyagot, akkor ettől a kezeléstől hatásos eredmény alig várha­tó. Ha viszont az aprított szervesanyag tete­jére locsoltuk a mésztejet, akkor a szecska a meszet kiszűri és alulra csak szinte tiszta víz jut. Az aprított szervesanyagnak a mész­tejjel való egyenletes összekeverése tehát a fenti megoldások egyikével sem garantálható. A jelen találmánnyal célunk a fenti hiá­nyosságok kiküszöbölése, azaz olyan beren­dezés létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy az aprított szervesanyagot például mésztej­jel egyenletesen és hatásosan összekeverjük, mindezt viszonylag kis ráfordítás mellett, és amely segítségével mód nyílik arra, hogy ta­lajdrénezéshez széles körben alkalmazhas­sunk tartósított szervesanyagot. A kitűzött feladat megoldásához olyan keverőkocsit hoztunk létre, amelynek járó­kerekekkel ellátott vontatható alváza van, amelyen tartály van elrendezve. Ezt a talál- 2 1 mány szerint úgy alakítottuk ki, hogy az aprí­tott szervesanyagot befogadó tartály kezelő­folyadék fürdőjében keverőszerkezet van el­rendezve, ehhez kihordó szerkezet feladó vége csatlakozik, amelynek leadó vége a tartály­ból kinyúlik. Célszerű az olyan kivitel, amelynél a ke­verőszerkezet a két széltől középre szállítani képes keverőcsigaként van kialakítva, amely a tartályban keresztirányban helyezkedik el és a csigalevelek radiális keverőkarokkal is fel vannak szerelve. Ferde felhordószerkezetként, előnyösen olyan szerkezetet javasolunk, amelynek vég­telenített lánchoz rögzített keresztirányú me­­nesztőlécei, továbbá az alsó láncággal pár­huzamosan elrendezett csúszóasztala van amely, legalább részben, előnyösen perfo­rációval van ellátva. Előnyös, ha a keverőszerkezet és a ferde felhordószerkezet közös hajtással van ellátva. A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás péidakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: — az 1. ábra a találmány szerinti keverő­kocsi péidakénti kiviteli alak­jának vázlatos oldalnézete; a 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás részletének felülnézete; a 3. ábra az 1. ábra szerinti megoldás hátuinézete. Amint a rajzon látható, a találmány sze­rinti keverőberendezés keverőkocsiként van kialakítva, amelynek 1 alváza, 2 járókerekek­kel, 3 vonórúdda! és a 3 vonórúd 4 támgörgő­­vel van ellátva. Az 1 alvázon 5 tartály van elrendezve, amely egyrészt 6 mésztejfürdő­­vel van töltve, másrészt 7 nyíllal jelölt helyen az aprított kezelendő szervesanyag betáplá­lására lezárható 8 adagolónyílással van el­látva. A találmány szerint az 5 tartály 6 mész­­tejfürdőjében 9 keverőszerkezet van elren­dezve. A jelen esetben a 9 keverőszerkezet az 5 tartály mellső részén keresztirányban elhelyezkedő keverőcsigaként van kialakítva, amelynek tengelyét 10, csigaleveleit pedig 11 hivatkozási szám jelöli. (2. ábra). Továb­bá, a 11 csigalevelek egy-egy 12 keverőkarral vannak ellátva, amelyek az ábrázolt esetben radiális helyzetűek és például a 11 csigalevél­hez szegecseléssel vannak rögzítve. A 2. és 3. ábrából jól kivehető, hogy a 11 csigalevelek a 10 tengelyen úgy vannak elrendezve, hogy szállítási irány a két széltől befelé középre történjék. A 9 keverőszerkezet forgásirányát az 1. ábrán 13 nyíl jelöli. A találmány szerint a 9 keverőszerkezet­hez 14 kihordószerkezet feladó vége csatla­kozik, míg a 14 kihordószerkezet leadó vége a keverőkocsi 5 tartályán túlnyúlik. A jelen eset­ben a 14 kihordószerkezetként az ábrán ferde rédler-szerű szerkezetet ábrázoltunk, amely­nek végtelenített 15 lánca 16, illetve 17 lánc­­kerekeken van átvetve. A 15 láncból, valamint 2 197849 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom