197837. lajstromszámú szabadalom • Bőrtisztító hatású készítmény, különösen pattanásos arcbőr kezelésére

197837 A találmány bőrtisztító hatású, különösen pattanásos arcbőr kezelésére alkalmas készít­ményre vonatkozik. Ismeretes, hogy igen sokan — különösen a serdülőkorúak — szenvednek bőrük elzsí­­rosodása, pattanások megjelenése miatt. A pattanások kialakulásának rendszerinti mecha­nizmusa az, hogy a szőrtüszőkben felgyülem­lett faggyú hatására a bőrfelületen elszíne­­ződött kidomborodás képződik, majd vala­milyen külső hatásra ez a terület begyullad, végül gennyes góc alakul ki. Szakszerűtlen kezelés, nyomkodás hatására a pattanások tovább fertőződhetnek. Ezek a fertőzések előbb -utóbb ugyan begyógyulnak, de a bőrfelüle­ten hegek maradhatnak vissza. A mitesszerek és pattanások megelőzé­sére és kezelésére széles körben alkalmaz­zák a különböző kéntartalmú készítményeket (kenőcsöket, szappanokat). Ajánlják még a gyakori napozást, esetleg kvarcolást a faggyú­mirigyek túlműködésének visszaszorítására. A vegyi anyagok, olajok bőrkárosító hatása következtében kialakult pattanásokat rendsze­rint antibiotikum-tartalmú készítményekkel kezelik. A pattanások kezelésére és eltávolítására számos kozmetikai készítmény van forgalom­ban. Ilyen készítmény többek között a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat „Hemovit" elnevezésű, különféle gyógynövény­kivonatokat tartalmazó készítménye, az In­­dusztria Szövetkezet „Atilla Trió" elneve­zésű, kamillakivonatot tartalmazó rázóke­veréke, és a Kőbányai Gyógyszerárugyár „Tini hab“ és „Tini tonic“ elnevezésű kompo­zíciója. Az ismert készítményekre különböző bőrű egyének különféleképpen reagálnak. Gyerme­keknél a készítmények — különösen az al­koholos kompozíciók — a bőr túlzott kiszá­radását eredményezhetik, másoknál viszketést okoznak, és általában a sértett bőrön irri­­tációt váltanak ki, a szembe kerülve gyul­ladást idézhetnek elő. A gyógynövénykivonatokat tartalmazó ké­szítmények további hátránya, hogy hatóanya­gaik minősége és finom összetétele — a fel­használt gyógynövények eredetének, betaka­rításkori állapotának és a feldolgozás mód­jának változásai következtében — kisebb­­-nagyobb mértékben elkerülhetetlenül ingado­zik. Célul tűztük ki az ismert készítmények hiányosságainak kiküszöbölését és olyan bőr­­tisztító hatású készítmény kialakítását, amely a bőrt nem szárítja, sem a sérült bőrre, sem pedig a szembe kerülve nem vált ki irritációt, a bőr gyulladásait rövid idő alatt nyom nél­kül megszünteti, minősége állandó, szobahő­mérsékleten is hosszabb ideig eltartható, és hűvös helyen tárolva évekig stab'il. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy az izopropil-dezoxi-uridint a kozmetikai ké­1 2 szítményekben általánosan alkalmazott ada­lék- és/vagy hígítóanyagokkal és adott eset­ben konzerválószerrel együtt tartalmazó kom­pozíciók maradéktalanul megfelelnek a fenti követelményeknek, és különösen előnyösen al­kalmazhatók pattanásos bőr kezelésére. Ismert, hogy az 5-izopropil-2’-dezoxi-uri­­din vírusellenes hatással rendelkezik, és emellett elősegíti a sebek gyógyulását (WO 83 00,436 sz. közzétett nemzetközi sza­badalmi bejelentés). A 2 918 260 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátást' irat szerint az 5-izopropil-2’-dezoxí-uridin fokozza a hemoglobin-szintézist, és sebgyógyító ha­tása ezzel áll összefüggésben. A pattanások megjelenése azonban a faggyúmirigyek túl­működésén és gyulladásos jelenségeken ala­puló, összetett biológiai folyamat, aminek a sebképződés nem szükségszerű kísérője (a pattanások kisebesedésének rendszerinti oka a pattanások nyomkodása vagy elvakarása), így abból a tényből, hogy az 5-izopropil­­-2’-dezoxi-uridin elősegíti a sebek gyógyulását semmiféle következtetést nem lehet levonni a hatóanyag pattanások kezelésére való al­kalmasságáról. A szakirodalom nem tar­talmaz utalást arra nézve, hogy az 5-izopropil­­-2’-dezoxi-uridin gyulladásgátló és/vagy a faggyúmirigyek túlműködését gátló hatással rendelkezne. A találmány tehát bőrtisztító hatású, első­sorban pattanásos arcbőr kezelésére alkal­mas készítményekre vonatkozik. A találmány szerinti készítmények hatóanyagként 0,1—5 tö­­meg% 5-izopropil-2’-dezoxi-uridint tartalmaz­nak a kozmetikai készítményekben általáno­san alkalmazott hígítószerekkel és/vagy ada­lékanyagokkal, előnyösen természetes eredetű olajokkal, zsírokkal, viaszanyagokkal, po­­lihidroxi-vegyületekkel, hosszú szénláncú zsíralkoholokkal, hosszú szénláncú zsírsa­vak észtereivel, vízzel és illatanyaggal, to­vábbá 0,1—-0,4 tömeg% konzerválószerrel, célszerűen benzoesav-származékkal együtt. A találmány szerinti készítmények például kenőcsök, krémek, balzsamok, gélek, rázó­keverékek vagy szappanok lehetnek. Külö­nösen előnyösek a kenőcsök, amelyekben a hígítószer célszerűen 40—50 tömeg% nem­ionos emulgeáló kenőcs-alapanyag és 50— 60 tömeg% desztillált víz keveréke lehet. A nemionos emulgeáló kenőcs-alapanyag rend­­szerint 25—35 tömeg% cetíl-sztearil-alko­holt, 50—65 tömeg% fehér vazelint, 10—15 tö­­meg% folyékony paraffint és 10—15 tömeg% szórboxetén-sztearátot tartalmaz. A találmány szerinti készítmények eltart­hatósága növelhető, ha azokhoz 0,1—0,4 tö­megig konzerválószert adunk. Konzerváló­szerként célszerűen benzoesav-származékokat így nátrium-benzoátot vagy p-hidroxi-benzoe­­sav-észtereket használunk. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül a következő példákban részleteseb­ben ismertetjük. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom