197835. lajstromszámú szabadalom • Hámozó berendezés termények forró gőzzel történő hámozására, különös tekintettel lágyhúsú terményekre
A találmány tárgya hámozó berendezés mezőgazdasági termények forró gőzzel történő hámozására konzervipari feldolgozásnál, főként lágyhúsú terményekhez. A konzervipari feldolgozásra szánt mezőgazdasági termények jelentős részénél a tisztítást követően el kell távolítani a növény külső burkát képező héjat. A hámozásnak leginkább két módszere terjedt el a világon, amelyek közül az egyik forró gőzt, míg a másik lúgot használ fel a héj fellazítására. Emellett gyökérzöldségek hámozására használatosak még mechanikus hámozok is. Ez utóbbiak mechanikai dörzsöléssel dolgoznak, ami egyrészt nyomokat hagy a terményen, másrészt sok veszteséget okoz, működési elvük egy sor terménynél, különösen lágyhúsú terményeknél eleve kizárja alkalmazhatóságukat. A lúgos hámozóknál az okozza a problémát, hogy a lúgos kezelés után a lúgos kémhatást semlegesíteni kell és ezek a kémiai beavatkozások a természetes ízek rovására mennek. Az ismertetett hátrányok miatt, főként lágyhúsú terményeknél, a gőzös hámozó berendezések alkalmazása tűnik legcélravezetőbbnek. A gőzös hámozó berendezések működési elve az, hogy a terményt egy zárt tartályban, a hámozóhengerben mintegy 200°C-os 15 bar nyomású gőz hatásának teszik ki, majd a nyomást hirtelen leejtik I bar-ra, aminek következtében a héj alatt maradt gőz szinte lerobbantja a héjat a terményről. A gőzös hámozó berendezéseknek számos típusa ismert. Az egyik ilyen ismert berendezésnél a hámozóhenger feltöltését annak függőleges helyzetében végzik, így a hámozandó termény függőlegesen esik bele a hámozóhengerbe. Ürítéskor ez a gőzölést végző hámozóhenger ismét függőleges helyzetbe kerül. A berendezés forgóhengeres, vagyis hossztengelyére merőleges tengely körül elfordulni képes, azonban csak ürítésre fordul el, mivel betöltönyílása azonos az ürítőnyílásával. Egy másik, a 173 748 sz. magyar szabadalmi leírás alapján ismert berendezésnél, amelyet főként előíőzésre és főzésre alkalmaznak, az anyag bevezetése már némileg kíméletesebben történik, de ürítésnél a tartályban lévő záróelem akadályozza a szabad és sérülésmentes anyagkivezetést. Egy további ismert berendezésnél az eddig vizsgált gépektől eltérően a hámozóhenger a gőz bevezetése után nem marad álló helyzetben, hanem lassan többször körbeforog. A hámozandó anyagnak a gőzölést végző hámozóhengerbe való betöltése azonban itt is a hámozóhenger függőleges helyzetében történik, aminek az a következménye, hogy az ilyen berendezésben lágyhúsú terményeket hámozni törés zúzódás nélkül nem lehet, így főként csak gyökérfélék hámozására alkalmazható. Ismert emellett olyan kialakítású hámozóberendezés is, amelynek hámozóeleme fekvő elrendezésű, forgást nem végző dob, így nem 1 2 biztosított a betöltött termény egyenletes mértékű átfőzése. A fentebb ismertetett géptípusokra az jellemző, hogy a hámozásra szánt anyagot a hámozó-, illetve gőzölőedénybe függőlegesen ejtve vezetik be, aminek következtében a lágyabb húsú gyümölcsök, pl. őszibarack, sárgabarack, adott esetben paradicsom, ütődnek és megsérülnek. Ez a körülmény akkor is fennáll, ha a gőzölőedény betöltését külön adagolóval biztosítjuk. Az ilyen — pl. forgócellás — adagolóelem további sérülések forrása lehet, ami adódik az adagolt termény nagyságbeli különbségétől, illetve a cella kialakításából adódóan éles felületek elmozdulása következtében. Az említett berendezéseknél, így például a 173 748 sz. magyar szabadalmi leírás szerinti megoldásnál a hámozóhenger a gőz bevezetése után — egy kivétellel — nyugalmi állapotban marad. A mozdulatlan hámozóhengerben a gőz kevésbé tudja a terményt úgy átjárni, mintha az bizonyos mozgást végezne. A mozdulatlan hámozóban a gőzfogyasztás nagyobb, mert magasabb hőmérsékletű gőz tudja csak elvégezni a tér belsejében lévő termény héjának teljes átlagmelegítését, és így a hámozást. További nehézség, hogy a mozdulatlan hámozóhengerben a gőzbevezető hely környékén vastagabb lesz az átfőzött réteg, mint amennyi a hámozáshoz szükséges. Emellett nem minden berendezés van ellátva olyan szerkezeti egységgel, amely szabályozná a gőzölési időt úgy, hogy az a különféle terményekhez igazítható legyen. Az ismertetett berendezéseknél a töltés mennyisége vagy nem szabályozható, vagy csak térfogatmérésre beállított töltésszabályozó van felszerelve, jóllehet a termények hézagtérfogata jelentősen befolyásolja a gőzölés hatékonyságát, mert a termény szemnagysága összefügg a gőz mennyiségi és hőmérsékleti viszonyaival. A felsorolt ismert hámozó berendezéseknél a gőz lefúvása nagyobbrészt a szabadba történik. Egyes típusoknál van ugyan expanziós tartály, azonban az expandált gőzt kondenzvízként a szabadba eresztik. Nyilvánvaló, hogy így a konzervüzemeknél amúgy is jelentős vízfogyasztás tovább növekszik. Az ismertetett berendezések egy részénél az automatizálás elemei .ugyan fellelhetők, de például a fekvődobos hámozógépeknél semmilyen automatizálás nincsen. A folyamatban csak az anyag feladása és elvezetése történik gépi eszközökkel. Az automatizálás helylyel-közzel előforduló elemei főleg pneumatikus és hidraulikus szerkezetek, ugyanakkor a mai kornak megfelelő mikroprocesszoros vezérlés, illetve automatika sehol sem fordult elő. A találmány által megoldandó feladat olyan forró gőzzel működő kompakt hámozó berendezés kifejlesztése, amely a korábbi gépek hátrányait, illetve hiányosságait kiküszöbölve lehetővé teszi különféle fajta lágyhú2 197835 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65
