197834. lajstromszámú szabadalom • Hidrosztatikus sterilező berendezés

197834 A találmány szerinti berendezés egy elő­nyös kiviteli alakjánál a válaszfalak alsó szélén legalább egy, a nagyobb nyomású gőz­­teret a válaszfalak és az előlapok közötti térrel összekötő átvezető nyílás van. Egy másik előnyös kiviteli alaknál az át­vezető nyílás (ok) állandó szélességű (ek). Egy további előnyös kiviteli alaknál az átvezető nyílás (ok) a berendezés fenéklap­ja felé szélesedő keresztmetszetű (ek). Egyes esetekben előnyös, ha az átveze­tő nyílás(ok) a válaszfalak alsó szélén kiala­kított bevágás (ok). Előnyös, ha az egyes közlekedőedények közé valamely kisebb nyomású szakaszból valamely nagyobb nyomású szakaszba folya­dékot szállító szivattyúk vannak kapcsolva. Előnyös továbbá, ha a szivattyúk szívó és nyomó oldala azonos magasságban van a két szakaszhoz csatlakoztatva. A csatlakozások célszerűen a közlekedő­­edények kisebb nyomású ágának felső vége tartományában vannak kialakítva. Előnyös, ha az egy közlekedőedényen be­lüli két csatlakozás között a vízszint fölé nyúló terelőlemez van. Egy további előnyös kiviteli alaknál a legkisebb nyomású közlekedőedény magasabb folyadékszintű ága mellett tárolótartály van elrendezve, amely felül a legkisebb nyomású közlekedőedénnyel, alul pedig a folyadékot szállító szivattyúk egyikének szívoldalával van összekötve. Előnyös, ha a tárolótartály szintérzékelő­ből és szeleppel ellátott tápvezetékből álló szintszabályozással van ellátva. A tápvezeték célszerűen egy nagyobb nyo­mású közlekedőedénnyel van összekötve. A találmányt a következőkben a csatolt rajzokon vázolt kiviteli példák kapcsán is­mertetjük. Az 1. ábra egy a találmány szerint kialakított berendezés vázlatos hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés II rész­letének egy előnyös kialakítási módja oldalnézetben, nagyítva, és a 3. ábra az 1. ábra szerinti berendezés II részle­tének egy másik előnyös kialakítási módja, ugyancsak oldalnézetben, na­gyítva. Az 1. ábra szerinti berendezésnek 1 fe­néklapja és 12 fedőlapja, valamint 13 oldal­falai vannak. Az 1 fenéklaptól felfelé hala­dóan, egymással párhuzamosan 2 határoló­falak vannak elrendezve, amelyeknek felső vége térközzel van elválasztva a 12 fedő­laptól. Két-két szomszédos 2 határolófal között, ezekkel párhuzamosan egy-egy 3 vá­laszfal van elrendezve, amelyek a 12 fedő­laptól indulnak ki, és alsó végük térközzel van elválasztva az 1 fenéklaptól. Ily módon két-két 2 határolófal között egy-egy közlekedőedény van kialakítva, ame­lyek vonalkázással jelölt folyadékot (álta­lában vizet) tartalmaznak. 3 A berendezés közepén 20 gőztér van ki­alakítva, amelybe (nem ábrázolt) vezetéken át gőz-levegő elegyet juttatunk. A 20 gőz­tértől balra a melegítő rész, jobbra a hűtő rész helyezkedik el. Mindkettőnek hat (fen­tiek szerinti) közlekedőedénye van, amelye­ket M1...M6, illetve H1...H6 hivatkozási je­lekkel jelöltünk. A 20 gőztértől legtávolabbi (legkisebb nyomású) Ml közlekedőedény mel­lett 7 tárolótartály van elrendezve, amely felül az Ml közlekedőedénnyel van össze­kötve, és amelyet alul az 1 fenéklap határol. A 20 gőztérhez legközelebb eső hűtőol­dali H6 közlekedőedény előtt előhűtő U köz­lekedőedény van elrendezve, amelynek két oldala között nincs nyomáskülönbség, mivel 3 válaszfala felül (nem ábrázolt) átvezető nyílással van ellátva. Az Ml közlekedőedény és a Hl közlekedő­­edény kisebb nyomású oldala nyitott, tehát atmoszférikus nyomás alatt áll. A 3 válaszfalak kisebb nyomású tér felőli oldalán egy-egy, ezekkel párhuzamos 4 elő­lap van elrendezve (kivételt képez az U köz­lekedőedény). A 4 előlapok felső vége a 2 határolófalak fölé nyúlik, de nem éri el a 12 fedőlapot, alsó végük pedig mélyebben van, mint a 3 válaszfalaké, de nem éri el az I fenékiapot. A 3 válaszfalak és a 4 előlapok közötti távolság a gyakorlatban célszerűen legalább 2—3 cm, hogy akadálytalan legyen az át­­buborékoltatás. Az M1...M6 és H1...H6 közlekedőedények keringtető 6, 11 szivattyúkkal vannak ellát­va. Az Ml közlekedőedény esetében a 6 szi­vattyú a 7 tárolótartály aljáról szív, és az M2 közlekedőedény kisebb nyomású ágának tete­jére nyom (ahonnan az Ml közlekedőedény nagyobb nyomású ágába csorog vissza a víz). A 6 szivattyúk az M2...M6 közlekedőedények esetében is a kisebb nyomású szakasz felől szállítanak a nagyobb nyomású felé, de mind szívó, mind nyomó oldaluk azonos szinten, két-két szomszédos közlekedőedény (M2-M3, M3-M4, M4-M5 és M5-M6) kisebb nyomású szárának felső vége tartományában van csat­lakoztatva. Az M6 közlekedőedénynél a 6 szivattyú nyomóoldala (további nagyobb nyo­mású közlekedőedény hiányában) az M6 köz­lekedőedény saját nagyobb nyomású ágával van összekötve. A H1...H6 közlekedőedények esetében a II szivattyúk ugyancsak a kisebb nyomású szakaszok felől szállítanak a nagyobb nyo­mású szakaszok felé, de itt csak a nyomó­oldalak csatlakoznak a magasabb szintű ágak felső végeihez, míg a szívóoldalak ugyan­ezen ágak alsó végei tartományában vannak bekötve. A H6 közlekedőedény esetében a 11 szivattyú a kisebb nyomású ág aljáról szív, nyomóoldala viszont az U közlekedőedény tetejéhez van vezetve 18 szintérzékelővel ösz­­szekötött 19 szelepen át. A Hl közlekedőedény kisebb nyomású (atmoszférikus nyomás alatt 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom