197817. lajstromszámú szabadalom • Szélessávú jelkapcsoló berendezés

1 V-os Ut küszöbfe'szültsége esetén a példa esetében Udd-Ut feszültség, tehát +4 V-os feszültség adódik, ez esetben a C meghajtó­áramkörben legalább a Tn, Tn’, Tn”, Tnt’ és Tnt” tranzisztorok nem vezetnek. A következő jelátvételi ph főfázis a t ütem­­bemeneten a 6. ábrának megfelelően fellépő ütemjel növekedésével kezdődik az Üss táp­­feszültség értékről az Udd tápfeszültség ér­tékre. Az ütemjel növekedés lezajlása alatt az Ai erősítőáramkör bemenetére vezető zi’ jelvezetéken fellépő jel letapogatása az aláb­biak szerint megtörténik, amint ez a 6. ábrán a zi’ jelvezetéknek megfelelő jeldiagramban ábrázolva van: A növekvő ütemjelfeszültséggel a C meg­hajtóáramkörben először vezetővé válik a két tartó Tn’ és Tn” tranzisztor, valamint a le­tapogató Tnt’ és Tnt” tranzisztorok; ekkor a v’ és v” csatlakozópontokon áram indul meg, ennek következtében a v’ és v” csatlakozó­­pontokon a feszültség csökken. Az erősítő Tn tranzisztor ekkor kezdetben, nevezetesen addig, amíg a v’ és v” csatlakozópontok még magas feszültségen vannak és az ütem­­jelfeszültség még túl alacsony, zárva marad úgy, hogy a keresztkapcsolású I’ és I” C-MOS inverter áramkörök még nem válnak működő­képesé bistabil billenőtagként, a v’ és v” csatlakozópontokon át a működőképessé még nem vált — B bistabil billenőtag és a C meghajtóáramkör között folyó áram az ai’ és ai” kimeneteken is megfelelő feszültség­csökkenést eredményez a két I’ és I” C-MOS inverter áramkör Tnb’ és Tnb” tranzisztorain keresztül. Ha most, amint az a 6. ábra zi’ jelvezeték­nek megfelelő diagramján szaggatott vonallal van jelezve, ebben a ph főfázisban a zi’ jel­­vezetékre az Udd tápfeszültség jelszintje adó­dik, ennek hatására a C meghajtóáramkör Tnz’ tranzisztora erősen vezet, míg a zi” jel­vezetéken egyértelműen az Udd tápfeszültség jelszintje alatti jel lép fel, ami a Tnz” tran­zisztor vezetőképességét megfelelően csökken­ti, ekkor soros Tnt’ és Tnz’ tranzisztorokból és a Tn’ tranzisztorból álló párhuzamos kapcsolásnak kisebb lesz az ellenállása, mint a Tn” tranzisztorból és a soros Tnt” és Tnz” tranzisztorokból álló párhuzamos kapcsolás­nak, úgyhogy miután a Tnb’ és Tnb” tran­zisztorok eléggé erősen vannak vezérelve és ezért egyenlő mértékben vezetnek, a v’ csat­lakozóponton át folyó áram nagyobb, mint a v” csatlakozóponton át folyó áram. Az ai’ ki­menővezetéken a feszültségcsökkenés ezért erősebb, mint az ai” kimenővezetéken, ennek következménye a vezérlőelektródjával az ai’ kimenővezetékre csatlakozó Tnb” tranzisztor megfelelően gyorsabb nem vezetővé válása, ami a v” csatlakozóponton átfolyó áramot még kisebb értéken tartja, mint a v’ csatlakozópon­ton átfolyó áramot. Meg kell jegyezni, hogy noha a v” csatlakozóponton folyik át kisebb áram, a Tnb” és Tnb’ tranzisztornak a másik 9 6 ai’, illetve ai” kimenővezetékről történő vezér­lése következtében a v" csatlakozóponton a feszültség éppen olyan erősen csökken, mint az ai’ kimenővezetéken lévő feszültség, míg fordítva, a v’ csatlakozóponton a feszültség az ai” kimenővezeték feszültségét követi. Ha a t ütembemeneten a feszültség a v” csatlakozópont feszültségét többel haladja meg, mint a Tn tranzisztor küszöbfeszültsége, akkor az a Tn tranzisztor vezetővé válik oly­képpen, hogy nyelő elekródja a v’ csatlakozó­­pontnál, forrás elektródja pedig a v” csatla­kozópontnál van. Ennek az a következménye, hogy a v’ csatlakozóponton át folyó, különben is már kisebb áram, immár nagyobb részben a meghajtó Tnb’ tranzisztortól származik és így az eddig már a v’ csatlakozóponton átfolyó, nagyobb áramhoz még hozzáadódik, aminek következtében az egyik ai’ kimenővezetéken a feszültség tovább csökken, miközben az inver­ter másik ai” kimenővezetékén ismét növek­szik. A két v’ és v” csatlakozópont a vezető erősítő Tn tranzisztoron keresztül azonos po­tenciálú lesz, ami a tartó Tn’ és Tnb” tranzisz­torokon keresztül az Üss tápfeszültség (föld) potenciáljára kerül. A keresztkapcsolású T és I” C-MOS inverter áramkörök immár hatásos B bistabil billenőtaggá vannak összekapcsol­va. Ez a B bistabil billenőtag a bizonytalan állapotból az egyik stabil állapotába billen, miközben az ai’ kimenővezetéken a feszültség a 6. ábra megfelelő diagramja szerint az Üss tápfeszültség (föld) értékét veszi fel, az inverter másik ai” kimenővezetékén pedig a feszültség az Udd tápfeszültség (+5 V) ér­tékét éri el a 6. ábra megfelelő diagramja szerint. Ezzel szemben, amint ezt a 6. ábrán a zi’ jelvezetéknek megfelelő diagram kihúzva ábrázolja, ha a zi’ jelvezetéken a jelátviteli ph főfázishoz egyértelműen az Udd tápfeszültség szintje alatt lévő jelszint tartozik, úgyhogy a C meghajtóáramkör Tnz’ tranzisztora min­denképpen gyengén vezet, miközben a zi” jel­vezetéken fellépő Udd tápfeszültségnek meg­felelő jel esetén a Tnz” tranzisztor erősen vezet és ezért a tartó Tn’ tranzisztorból és a sorosan kapcsolt Tnz’ tranzisztorból és Tnt’ tranzisztorból álló párhuzamos kapcsolásnak nagyobb az ellenállása, mint a tartó Tn” tran­zisztorból és a sorosan kapcsolt Tnz” tran­zisztorból és Tnt” tranzisztorból álló párhuza­mos kapcsolásé, így az előzőleg ismertetett folyamatoknak megfelelően tükörszimmetri­­kusan megfelelő módon a B bistabil billenőtag hatásossá válásának átmenete során a bizony­talan állapotból abba a másik stabil állapotba jut, amelyben, amint ez a 6. ábrán kihúzva van ábrázolva, az ai’ kimenővezetéken a 6. ábra megfelelő diagramja szerint az Udd tápfeszült­ségnek megfelelő feszültség, az ai” kimenőve­zetéken pedig a 6. ábra megfelelő diagramja szerint az Üss tápfeszültségnek megfelelő fe­szültség lép fel. 7 10 19781 5 10 15 20 25 3C 35» 40 4Í5 50 55 60 R5

Next

/
Oldalképek
Tartalom