197809. lajstromszámú szabadalom • Getterrel ellátott villamos lámpa
197809 I. -TÁBLÁZAT 5 6 Lámpa Bevonat H.P. Getter Élettartam (óra) Eltérés (*) I ++ 1783 22,k II + + + 1326 18,9 III +-1 8,2 IV + +-63 27,2 V-1 6bk 2k, 2 + = van = nincs. Az I és II lámpák a találmány szerinti kivitelűek. A III és IV lámpák az előbbiekkel azonosak, de azokban nincs getter. Az V lámpák referencia lámpák, amelyek akárcsak a többi lámpa, egy gyártó gépsoron készült, de amelyben a vizet tartalmazó porréteg nincs jelen. Az I—V lámpacsoportok mindegyikében tizenöt lámpa volt. Az I és V lámpák összehasonlításából kitűnik, hogy a találmány szerinti lámpák esetében a porrétegből származó víz káros hatása teljes mértékben eltűnik (lásd a III lámpákat), míg a getter a továbbiakban semlegesítette a maradék gázok káros hatását, amelyek az V referencia lámpáknál megtalálhatók voltak. Az I lámpák élettartamának eltérése azonos nagyságrendben van, mint az V lámpák esetén, de annál kisebb. A getternek forró környezetben működtetett lámpák esetén nagyon erős hatása van, ami jól látható a II lámpáknak a IV lámpákkal történő összehasonlításából. Az élettartam-eltérés ezen túlmenően jelentősen kisebb. A getter következésképpen nagyon hatásos a maradék gázok, mint például víz, hidrogén és oxigén káros hatásainak elnyomása szempontjából. A gettert a következőképpen állítottuk elő. Pd-t és Zr-t kevertünk össze 8,7/91,3 mólarányban, poralakban, majd ezt argon gázban ívkisüléssel megolvasztottuk. Lehűlés után az ömledéket zúztuk és hidrogéneztük. A reakcióterméket porítottuk, és rostáltuk annak 4 érdekében, hogy a kívánt 0,1—40 p,m-es szem- 35 cseméretet kapjuk. A kapott port vákuumban, 1 órán keresztül 650°C hőmérsékleten x dehidrogéneztük. Az így kapott port szobahőmérsékleten fokozatosan 13,3; 133,3; 1333 és 13330 Pa oxigén nyomáson passziváltuk. 40 Az így kapott por szobahőmérsékleten nem lép reakcióba a levegővel. A port röntgen-diffrakciós eljárással vizsgáltuk, és azt találtuk, hogy a közbenső fémes vegyületként Zr2Pd-t tartalmaz. Ez a vegyület a Zr mátrixában van jelen, amint az interferencia mikroszkopikus vizsgálatból megállapítható volt. A port ekkor 133 Pa nyomáson és 200— 250°C hőmérsékleten oxigén-környezetben oxidáltuk olyan mértékben, hogy az O/Zr 50 arány a lámpába való beszerelés után 0,1 (mól /mól) legyen. A port nikkelporral kevertük, és 1 MPa nyomáson préseltük egy 250 (im átmérőjű molibdén huzal köré hengeres tabletta alakra, amelynek az átmérője 2 mm volt. 55 A 2. ábrán több anyagnak a aM tömegnövekedése látható a vízgőzzel való reakció következtében, amelyet a reakcióban résztvevő hidrogén Q felhalmozódásának függvényében ábrázoltuk. gg A pontozott A vonal (a 3. és 4. ábrákon is) a hidrogéngáz felhalmozódását tünteti fel abban az esetben, amikor egy anyag a vízből csak oxigént köt meg. Ha egy anyag, miután kezdetben hidrogént és oxigént kötött meg, csupán oxigént köt meg egy adott mértékben, 65 akkor ennek az anyagnak a görbéje ettől a
