197805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés valamely tárgy képére vonatkozó információ és/vagy a tárgy képének előállítására, valamint ultrahang kibocsátó eszköz a berendezéshez

1 A találmány eljárás és berendezés vala­mely tárgy képére vonatkozó információ és/ /vagy a tárgy képének előállítására, valamint ultrahang kibocsátó eszköz a berendezéshez. A hagyományos optikai képalkotó rend­szerek úgy működnek, hogy a tárgyat egy fényforrás megvilágítja, a tárgyról reflek­tált fény alapján optikai leképezőrendszer egy síkban létrehozza a tárgy képét, és eme síkban mozaikszerűen elhelyezett érzékelők vannak. Ilyen módon látunk például a sze­münkkel, ahol az érzékelők a látóidegek, ilyen a fényképészeti képalkotás, ahol az érzéke­lők a fotoemulzió szemcséi, és ilyen az a kép­­érzékelés, amikor mozaikszerűen elhelyezett, villamos jelet előállító detektorok végzik az érzékelést (pl. TV kamera). Testek belső szerkezetének vizsgálatára ismert továbbá olyan röntgensugaras vizs­gálati módszer, ahol a képalkotás annak alap­ján történik, hogy a test — inhomogén felépí­tésének megfelelően — a rajta átbocsátóit röntgensugarat különbözőképpen abszorbe­álja. A testek áthaladt röntgensugarak in­tenzitását érzékelve, előállítható a test ab­szorpciós képe, amely sok esetben értékes in­formációt nyújt a belső felépítésről. Ha azon­ban a vizsgálandó belső felépítés egyes ré­szeinek a röntgensugárzásra vonatkozó ab­szorpciós tényezője egymáshoz közel van, vagy egyes vizsgálandó részeket jóval na­gyobb abszorpciós tényezőjű részek takarnak, az egyszerű röntgenvilágítás nem ad kielé­gítő eredményt. Ilyen esetekben is alkalmaz­ható módszert ad a röntgen tomográfia, amely­nél a vizsgálandó részeket több irányból vi­lágítják át röntgen sugárzással és a nyert intenzitás adatokból számítógéppel állítják elő a vizsgált részek képét. A tomográfiának sokféle változata van, pl. egyet ismertet a 4 418 387 számú US szabadalmi leírás, de mindegyiknél az történik, hogy a testek át­bocsátóit röntgensugárzás intenzitásának csökkenését érzékelik. Ismeretes továbbá olyan akusztikai kép­alkotó rendszer, ahol az ultrahang sugárzás­­források és az érzékelő elemek azonosak, pél­dául egy egyenes mentén egymástól fél hul­­lámhossznyira elhelyezett kb. 60—100 piezo­elektromos elem. Az egyes elemek változtat­ható késleltetésű késleltető vonalon keresz­tül kapcsolódnak az elektronikához. A kés­leltetési idők megfelelő beállításával az el­rendezés sugárzási és érzékenységi iránya beállítható. Működés közben az ultrahang nyaláb az irányába eső sík mentén pásztáz­za végig a leképzendő testet. Az adott irány­ból reflektáló jelek közötti időkülönbség a reflektáló pontok távolságával arányos. A pásztázási irányok beállítását és a vett je­lek feldolgozását számítógép végzi. A nyert kép a tárgynak a pásztázási sík által megha­tározott metszeti képét mutatja. A találmány szerinti megoldás azon a fel­ismerésen alapul, hogy valamely tárgy képét 2 úgy is elő lehet állítani, hogy a leképzendő tárgy pontjait fénnyel vagy ultrahanggal idő­ben egymás után besugározzuk, és a tárgy­ról visszavert sugárzás intenzitását akár egyet­len érzékelővel detektáljuk, majd az időben egymás után detektált jelekből állítjuk elő a tárgy képét. A találmány tehát egyrészt eljárás vala­­nely tárgy képére vonatkozó információ és/ /vagy a tárgy képének előállítására, amely­nek során a tárgyra fény- vagy ultrahang sugárzást bocsátunk, és a tárgyról vissza­vert fény- vagy ultrahang sugárzás intenzi­tását érzékeljük. A találmány szerint a leké­pezendő tárgy pontjait a tárgyra bocsátott fény- vagy ultrahang sugárzás terjedési irá­nyára keresztirányú síkban időben vagy egy­más után besugározzuk, a sík egymás után besugárzott pontjainak megfelelő tárgypon­tokból visszavert sugárzás intenzitását idő­ben egymás után érzékeljük, és az időben egy­más után érzékelt intenzitásértékeket sorrend­ben tároljuk és/vagy az intenzitásértékek alapján a besugárzási és érzékelési sorrend­nek megfelelően a tárgy képét előállítjuk. A találmány szerinti eljárásban a sugár­nyaláb a keresztirányú síkban jól fókuszál­ható, így a nyert kép éles lesz. Elegendő to­vábbá egyetlen olyan fény- vagy ultrahang érzékelőt alkalmazni, amely a tárgy összes besugárzott pontjáról visszavert sugárzást detektálni tudja. Adott esetben előnyös lehet a íárgypontokról visszavert sugárzás inten­zitását két vagy több érzékelővel egyszerre érzékelni, és az általuk adott jeleket átlagol­ni, ezzel javítható a jel/zaj viszony. Igen előnyös, ha a tárgy képét az inten­zitásértékekből digitális adatfeldolgozással állítjuk elő, azonban ez nem szükségszerű, eljárhatunk valamely képmegjelenítő eszköz analóg vagy digitális vezérlésével is. A találmány szerinti eljárás foganatosít­ható olyan módon, hogy a tárgy pontjait egyet­len sugárzásforrás által előállított fény su­gárnyaláb, például lézernyaláb eltérítésével sugározzuk be. Igen előnyös, ha a tárgy pontjait moza­ikszerűen elrendezett fény- vagy ultrahang sugárzásforrások időben egymás után tör­ténő működtetésével oly módon sugározzuk be, hogy a sugárzásforrásokat leképzőszerv­vel a tárgy helyének megfelelő, a sugárzás terjedési irányára keresztirányú síkba képez­zük le. Ennél a megoldásnál a leképzőszerv állításával változtatva a leképzési sík távol­ságát, térbeli tárgyról több síkban állítha­tunk elő képi információt, illetve képet. A találmány szerint az is lehetséges, hogy a mozaikszerűen elrendezett sugárzásforrás készlet képes két vagy több, egymástól kü­lönböző hullámhosszúságú sugárzás kibocsá­tására. Ilyen módon a tárgyról két vagy több, egymástól eltérő hullámhosszúságon felvett képet, illetve ennek megfelelő képi informá­ciókészletet lehet előállítani. A detektálás ér­zékenységét növelhetjük, ha a megfelelő huI-3 197805 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom