197795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sodronyok rezgésvizsgálatára

197795 3 IE Ő4V őx4 Fg ő2V őt2 Ő2V f . ,, TF=f (x,t) negyedrendű parciális inhomogén differenciál egyenlet írja le, ahol (IE) hajlító merevség (mm—i), (Fg) húzóerő (N), (q) = (m/l), fajlagos tömeg (kg/mm); f(x, t) elmozdu­lásgerjesztés szerint az x=(l/2) helyen. Az egyenlet megoldásából és a feszí­tőerőnek Fo-ről k Ri-re történő megnövelé­séből következően lehetőséget találtunk arra, hogy a feszítőerő változtatásakor a gerjesz­tés frekvenciáját úgy változtassuk meg, hogy a rezgéskép és ezzel együtt a csomópontok helye nem változzon. Megállapítottuk, hogy amennyiben a veze­téket feszítő erőt E-ről XR-re növeljük, akkor a rezgéseket meghatározó 4 5 10 sín n2£_ P q 2-_2______ Fr -fi2 sin iä függvény is és vele a rezgő vezeték csomó­pontjainak helye is változik, de ha a feszítő erő k szorosára növelésével egyidejűleg a 15 gerjesztés frekvenciáját ( X) szorosára növel­jük, akkor az az előzőekben ismertetett f(x, t) függvény megoldását képező v (x,t) = — Fn m u r ni" sm y (n2 L i2 t2 ~)F0 q O sin helyett a v (x,t) = 2 FO----k~ cos m A co JL n=1 . nfr sin y n^x ^2 ~f-z ~ r s m -összefüggést írja le. Ebből tehát megállapíthatjuk, hogy ily mó­don mindig lehetőség van, hogy a feszítő­erő változtatásakor a gerjesztés frekvenciáját úgy változtassuk, meg, hogy a rezgéskép és ezzel együtt a csomópontok helye ne változzon. A különböző rezgésképpel végzett fárasz­tási végeredmények nem hasonlíthatók össze más eredményekkel. Az elvi eredmény így gyakorlatban használt azonosítási elvként al­kalmazható. Ha például két különböző vezetéknél azo­nos rezgésképet nem tudtunk megvalósítani, így vezeték konstrukcióhoz rendeljük az azo­nos rezgésképet. Ekkor az egyik vezeték csilla­pítási mechanizmusa a fárasztás alatt alap­vetően megváltozik, míg a másik típusú ve­zeték csillapítási mérőszámát leíró logarit­mikus dekrementum alig változik. Az ismertetett' fárasztási elv betartása a szerelvények bekötési, rögzítési módok vizs­gálatát is egyértelműbbé teszi. Ha ugyanis a rezgéskép a hosszú rezgetési idő alatt megváltozik, akkor leggyakrabban a szerel­vény szorító csavarjai lazultak meg, vagy a fárasztás külső körülményei változtak. Találmányunk szerinti műszaki megoldás alkalmazásával mód van annak egyértelmű megállapítására is, hogyan lehet a vezeték­nél az üzembiztonság csökkenése nélkül na- 40 gyobb húzóerővel szerelni. Végső soron a szabad vezetékek szüksé­ges cseréjének az ideje is meghatározható és az üzemeltetési költségek csökkenthetők. 45 SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás sodronyok rezgésvizsgálatára, mi­­koris a sodronyt képező vezeték egyik végét 50 befalazással rögzítjük, másik végét pedig cél­szerűen görgőn át vezetve feszítjük ki és az említett vezetéket legalább két alátámasztás környezetében megfogjuk, azzal jellemezve, hogy a megfogott pontok (A, B) között a 55 vezetéket F feszítőerővel és Q, frekvenciával gerjesztjük, majd az F feszítőerőt F2=XF-re növeljük, így a gerjesztés frekvenciáját £^=V,V£Í}-re módosítjuk, és az ily esetben fel­lépő rezgéskép, azaz a csomópontok helyé- QQ nek megváltozásából a kifáradási határfeszült­séget meghatározzuk. 1 lap rajz, 1 ábra 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom