197791. lajstromszámú szabadalom • Flexibilis csőkötés lég- és gáznemű közeg továbbítására alkalmas flexibilis csövekhez
197791 A találmány tárgya flexibilis csőkötés lég- és gáznemű közeg továbbítására alkalmas flexibilis csövekhez. Ismeretes, hogy különböző — pl. mezőgazdasági, kommunális, bányászati, ipari stb. — terek szellőztetésére, a terekben keletkező vagy oda bejutó gáznemű,adott esetben mérgező és/vagy tűzveszélyes anyagok eltávolítására, adott esetben pl. friss levegő összetételű gázelegyeknek a terekbe való bejuttatására különböző gázszállító, szellőztető csővezeték hálózatot fejlesztettek ki. E csővezeték hálózati kialakítások vagy a terek létesítésével együtt készülnek, s ez esetben általában a csövek merev falúak és beépített kivitelűek. Az esetek másik, s adott esetben mind nagyobb terjedelemben, mind gazdaságilag jelentősebb területeken a hálózati rendszerek kiépítése — még ha a terület kiépítésével együtt is történik — nagy variábilitású, flexibilis elemekből, csövekből valósul meg. Az ún. flexibilis légszállító csövek — éppen nagy variábilitásuk és az azzal párosuló gazdasági-műszaki előnyeik miatt — egyre inkább tért hódítanak. A szellőztetésre — elszívásra vagy befúvásra alkalmazott csövek általában jelentős, adott esetben óránként több ezer köbméter gáznemű anyag szállítására kell alkalmasnak lenniük. Átmérőjük általában 600—1200 mm. Követelmény velük szemben a túlnyomással (mintegy 1 m vízoszlopnyomás), ill, a hasonló feszültségű szívással szembeni ellenállás, az ilyen feltételek közötti gázzáróság, a viszonylag kis tömeg stb. Anyaguk ezért általában szintetikus alapanyagú szövetre vagy nem szőtt kelmére felkent vagy kasírozott pvc, polietilén, -propilén stb. A több ezer köbméter levegő vagy. egyéb, adott esetben az egészségre * nem káros gáz szállítására szolgáló flexibilis légszállító csövek hálózata különböző hosszúságú elemekből (egyenes szakasz, ívek,elágazások, szűkítők stb.) épül össze. Az egyes elemek összekapcsolása a hálózat flexibilitása, ill. a kiépítésnek sokszor mostoha körülményei, valamint a rendszerrel szemben támasztott igények miatt igen lényeges feladatot jelent. A flexibilis vezetékek összekapcsolásának többféle kritériumot is teljesítenie kell. így feladata a csőhálózatban fellépő nyomásviszonyokból adódó erőhatások biztonságos felvétele, főleg horizontálisan, a vezeték tengelye irányában; azaz előírás, hogy a csőkapcsolatok szét ne húzódjanak. Igény, hogy a kötések minél tökéletesebb légzáróságot eredményezzenek. Ugyanígy előírás, hogy a csőkapcsolat könnyen, nehéz körülmények között is (pl. bányajáratokban stb.) gyorsan, megbízhatóan, egyszerű eszközökkel létrehozható legyen. A fentiek mellett elvárás, hogy a létesített csőkapcsolat légtechnikailag minél kisebb ellenállást okozzon, s indokolatlanul ne szűkítse le a cső belső átmérőjét. A bemutatott flexibilis csövekkel létrehozott ún. szellőző rendszereknek a műszaki és gazdasági előnye igen jelentős, ezért a techni-1 2 ka állása is számos megoldást mutat be csőkötések kialakítására. A legismertebb, legjelentősebb és legelterjedtebb megoldások szerint a flexibilis adott 5 esetben pl. textilbetétes, műanyag vagy gumi — csövet végeikkel a merev, általában acélból készült, belső, merevítő, kitámasztó, megfelelően kiképzett gyűrűre húzzák fel, amelyekre a csövet külső merevítő pánt és/vagy heveit) der rögzíti rá. A csőkötés kialakítható úgy is, hogy a flexibilis tömlők visszahajtott végén hegesztéssel, ragasztással, varrással stb. fixen rögzített mono- vagy multifilamens, acél vagy műanyag gyűrű van elhelyezve. Az ilyen módon ún. végkarikákkal ellátott flexibilis csövek végeit egymáshoz illesztik, majd beépített sodronyt tartalmazó, oldható kötéssel ellátott, a megnyú, _ lást megakadályozó, merevítő abronccsal szo“ rítják azokat egymáshoz. A fentiekben vázolt ismért megoldások egyike a 30 22 222 lajstromszámú NSZK szabadalom, amely szerint a csőkötést a véggyűrűk ki„ alakításával és egy abroncs közbeiktatásával alakítják ki, ahol egy külső karmos szorító gyűrűvel feszítenek egymáshoz. Tehát a kapcsolat merevségét egy rásegítő szorító elemmel hozzák létre, amely révén ez esetben is kívülről befelé való tömítés valósul meg. 30 A bemutatott megoldások mindegyikénél a kívülről befelé való szorító tömítés, ill. a horizontális erőhatással szembeni megoldás a jellemző. A kívülről befelé történő szorítás 35 csak akkor lehet hatásos, ha a külső szorító hatásnak valamilyen megfelelően merev ellentartást adnak. A gyakorlatból ismert megoldások mind ezt az elvet követik. A bemutatott példákból jól látható, hogy csőkötések kiala- 40 kítása meglehetősen bonyolult. Hátrányuk, hogy a flexibilis, tehát gyártásilag természetesen pontatlanabb csőméretek esetén a befelé való szorítás csőátmérő csökkenést idéz elő, amely csak az összeszorítandó flexibilis anyag (célszerűen ponyvaanyag) gyűrődése árán le- 5 hetséges, amely utóbbi automatikusan a tömítetlenség felé vezet (ilyen tulajdonságú anyagoknál a csőméretek fémszerű pontosságának megkövetelése elképzelhetetlen). A bemuta- 50 tott, bonyolultabb szerkezetű csőkötések helyszíni — pl. bányában való — kialakítása is meglehetősen körülményes. A technika állásának elemzése mutatja, hogy vagy kialakítása, vagy funkcionálása. 55 vagy gazdasági megfontolások miatt nem egészen kielégítő a jelenleg ismert csőkötések megoldása. Minden visszavezethető arra, hogy a flexibilis anyagtól idegen, merev csőkötés kialakítására törekszenek. Találmányunk célja a fentiekben bemutatott megoldások hiányosságainak kiküszöbölése olyan egyszerű csőkötés kifejlesztése, amely kevés anyag ráfordítás mellett a legmostohább körülmények között is könnyen kialakítható, jó szilárdságú és megfelelő az előírt 65 gázzáróságot eredményezi. 2
