197791. lajstromszámú szabadalom • Flexibilis csőkötés lég- és gáznemű közeg továbbítására alkalmas flexibilis csövekhez

197791 A találmány tárgya flexibilis csőkötés lég- és gáznemű közeg továbbítására alkalmas flexibilis csövekhez. Ismeretes, hogy különböző — pl. mezőgaz­dasági, kommunális, bányászati, ipari stb. — terek szellőztetésére, a terekben keletkező vagy oda bejutó gáznemű,adott esetben mér­gező és/vagy tűzveszélyes anyagok eltávolí­tására, adott esetben pl. friss levegő összeté­telű gázelegyeknek a terekbe való bejuttatá­sára különböző gázszállító, szellőztető csőve­zeték hálózatot fejlesztettek ki. E csővezeték hálózati kialakítások vagy a terek létesítésé­vel együtt készülnek, s ez esetben általában a csövek merev falúak és beépített kivitelűek. Az esetek másik, s adott esetben mind nagyobb terjedelemben, mind gazdaságilag jelentősebb területeken a hálózati rendszerek kiépítése — még ha a terület kiépítésével együtt is törté­nik — nagy variábilitású, flexibilis elemekből, csövekből valósul meg. Az ún. flexibilis lég­szállító csövek — éppen nagy variábilitásuk és az azzal párosuló gazdasági-műszaki elő­nyeik miatt — egyre inkább tért hódítanak. A szellőztetésre — elszívásra vagy befú­­vásra alkalmazott csövek általában jelentős, adott esetben óránként több ezer köbméter gáz­nemű anyag szállítására kell alkalmasnak len­niük. Átmérőjük általában 600—1200 mm. Kö­vetelmény velük szemben a túlnyomással (mintegy 1 m vízoszlopnyomás), ill, a hason­ló feszültségű szívással szembeni ellenállás, az ilyen feltételek közötti gázzáróság, a vi­szonylag kis tömeg stb. Anyaguk ezért általá­ban szintetikus alapanyagú szövetre vagy nem szőtt kelmére felkent vagy kasírozott pvc, poli­etilén, -propilén stb. A több ezer köbméter leve­gő vagy. egyéb, adott esetben az egészségre * nem káros gáz szállítására szolgáló flexibilis légszállító csövek hálózata különböző hosszú­ságú elemekből (egyenes szakasz, ívek,elága­zások, szűkítők stb.) épül össze. Az egyes ele­mek összekapcsolása a hálózat flexibilitása, ill. a kiépítésnek sokszor mostoha körülményei, valamint a rendszerrel szemben támasztott igények miatt igen lényeges feladatot jelent. A flexibilis vezetékek összekapcsolásának többféle kritériumot is teljesítenie kell. így fel­adata a csőhálózatban fellépő nyomásviszo­nyokból adódó erőhatások biztonságos felvé­tele, főleg horizontálisan, a vezeték tengelye irányában; azaz előírás, hogy a csőkapcsola­tok szét ne húzódjanak. Igény, hogy a kötések minél tökéletesebb légzáróságot eredményez­zenek. Ugyanígy előírás, hogy a csőkapcsolat könnyen, nehéz körülmények között is (pl. bányajáratokban stb.) gyorsan, megbízható­an, egyszerű eszközökkel létrehozható legyen. A fentiek mellett elvárás, hogy a létesített cső­kapcsolat légtechnikailag minél kisebb ellen­állást okozzon, s indokolatlanul ne szűkítse le a cső belső átmérőjét. A bemutatott flexibilis csövekkel létreho­zott ún. szellőző rendszereknek a műszaki és gazdasági előnye igen jelentős, ezért a techni-1 2 ka állása is számos megoldást mutat be cső­kötések kialakítására. A legismertebb, legjelentősebb és legelter­jedtebb megoldások szerint a flexibilis adott 5 esetben pl. textilbetétes, műanyag vagy gumi — csövet végeikkel a merev, általában acél­ból készült, belső, merevítő, kitámasztó, meg­felelően kiképzett gyűrűre húzzák fel, amelyek­re a csövet külső merevítő pánt és/vagy heve­it) der rögzíti rá. A csőkötés kialakítható úgy is, hogy a flexi­bilis tömlők visszahajtott végén hegesztéssel, ragasztással, varrással stb. fixen rögzített mo­no- vagy multifilamens, acél vagy műanyag gyűrű van elhelyezve. Az ilyen módon ún. vég­karikákkal ellátott flexibilis csövek végeit egy­máshoz illesztik, majd beépített sodronyt tar­talmazó, oldható kötéssel ellátott, a megnyú­­, _ lást megakadályozó, merevítő abronccsal szo­­“ rítják azokat egymáshoz. A fentiekben vázolt ismért megoldások egyi­ke a 30 22 222 lajstromszámú NSZK szabada­lom, amely szerint a csőkötést a véggyűrűk ki­­„ alakításával és egy abroncs közbeiktatásával alakítják ki, ahol egy külső karmos szorító gyű­rűvel feszítenek egymáshoz. Tehát a kapcsolat merevségét egy rásegítő szorító elemmel hoz­zák létre, amely révén ez esetben is kívülről befelé való tömítés valósul meg. 30 A bemutatott megoldások mindegyikénél a kívülről befelé való szorító tömítés, ill. a ho­rizontális erőhatással szembeni megoldás a jellemző. A kívülről befelé történő szorítás 35 csak akkor lehet hatásos, ha a külső szorító hatásnak valamilyen megfelelően merev ellen­­tartást adnak. A gyakorlatból ismert megol­dások mind ezt az elvet követik. A bemutatott példákból jól látható, hogy csőkötések kiala- 40 kítása meglehetősen bonyolult. Hátrányuk, hogy a flexibilis, tehát gyártásilag természe­tesen pontatlanabb csőméretek esetén a befe­lé való szorítás csőátmérő csökkenést idéz elő, amely csak az összeszorítandó flexibilis anyag (célszerűen ponyvaanyag) gyűrődése árán le- 5 hetséges, amely utóbbi automatikusan a tömí­­tetlenség felé vezet (ilyen tulajdonságú anya­goknál a csőméretek fémszerű pontosságának megkövetelése elképzelhetetlen). A bemuta- 50 tott, bonyolultabb szerkezetű csőkötések hely­színi — pl. bányában való — kialakítása is meglehetősen körülményes. A technika állásának elemzése mutatja, hogy vagy kialakítása, vagy funkcionálása. 55 vagy gazdasági megfontolások miatt nem egé­szen kielégítő a jelenleg ismert csőkötések meg­oldása. Minden visszavezethető arra, hogy a flexibilis anyagtól idegen, merev csőkötés ki­alakítására törekszenek. Találmányunk célja a fentiekben bemuta­tott megoldások hiányosságainak kiküszöbö­lése olyan egyszerű csőkötés kifejlesztése, amely kevés anyag ráfordítás mellett a legmos­tohább körülmények között is könnyen kiala­kítható, jó szilárdságú és megfelelő az előírt 65 gázzáróságot eredményezi. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom