197784. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus űtőmechanizmus
197784 gyobb, mint elülső végének átmérője, a hengeres 9 dugattyúra aktív rásegítőerő hat az ütés irányában, így a hengeres 9 dugattyú akár a hengeres 5 elosztóhüvely reverzálása alatt is mozgási energiájának csökkenése nélkül gyorsulva mozog. A hengeres 5 elosztóhüvely szabaddá vált térfogata hatására a 9 dugattyú lényeges utat tesz meg visszafelé, mielőtt a hengeres 5 elosztóhüvely elülső pereme kitakarja a hátsó 47 gyűrűhornyot és összeköti az első 54 munkateret az első 22 nyomáskamrával. Ebben a periódusban üt rá a hengeres 9 dugattyú a 24 szerszámra, így a mozgási energia nem vész kárba. Az 5 elosztóhüvely reverzálása után a helyzet a következő: Az elülső 54 munkatér az elülső 22 nyomáskamrával van összekötve, az 5 elosztóhüvely elülső 8 kiömlőnyílásai el vannak takarva, a középső 7 kiömlőnyílások a középső 40 gyűrűhorony révén a középső 43 nyílások és a közös 45 gyürűhorony a 21 olajtartállyal, a hátsó 6 kiömlőnyílások a hátsó 41 gyűrűhornyon át és a hátsó 44 nyílások és a közös 45 gyürűhorony a 21 olajtartállyal össze vannak kötve. Az 5 elosztóhüvely hátsó pereme már túlhaladt az elülső 35 gyűrűhornyon és megszakította az összeköttetést a hátsó 53 munkatér és a hátsó 20 nyomáskamrához vezető hornyok és nyílások között. A nagy, hátrafelé ható aktív erő következtében a hengeres 9 dugattyú ekkor hátrafelé kezd mozogni. A hengeres 9 dugattyú leghátsó helyzetében az ütőmechanizmus egyes elemei közötti kapcsolat a következő: A hengeres 9 dugattyú elülső 15 peremes bevezető szakaszának pereme túlhaladt az elülső 3 vezetőhüvely elülső peremén és megszakította a munkaközeg belépését az első 54 munkatérbe. A hengeres 5 elosztohüvely elülső 8 kiömlőnyílásai el vannak takarva, a hengeres 9 dugattyú elülső és hátulsó 11,10 peremes középső vállának elülső 11 peremes középső válla túlhaladt a hengeres 5 elosztóhüvely középső 7 kiömlőnyílásain, így az elülső 54 munkatér összeköttetésben áll a 21 olajtartállyal. A 9 dugattyú központi munkagyűrűjének hátsó 10 peremes középső válla túlhaladt'az 5 elosztóhüvely hátsó 6 kiömlőnyílásain, ily módon elszigeteli a hátsó 53 munkateret a 21 olajtartálytól, a 9 dugattyú hátsó 12 peremes bevezető szakaszának pereme túlhaladt a hátsó 4 vezetőhüvely peremén, így ily módon lényegesen korábban, a hátrafelé mozgás meginduláskor összeköti a hátsó 20 nyomáskamrát az elülső 35 gyűrűhoronnyal, amelyet eddig a perióduspontig az 5 elosztóhüvely lezárt. A hátsó 53 munkatérben keletkező impulzus következtében, amelyet a tehetlenül mozgó 9 dugattyú és az elülső 54 munkatér nyomásesése idéz elő, a hengeres 5 elosztóhüvely előre mozdul és újra az ábrán látható helyzetet veszi fel. A heneres 9 dugattyú hátrafelé történő mozgása megszakad és megkezdődik a következő munkaütem. Miután a 9 dugattyú elfoglalta az 1. ábrán látható 4 5 helyzetét, további mozgása az imént leírt módon történik, és a ciklus is az előbb leírtak szerint ismétlődik. A találmány szerinti ütőmechanizmus jellegzetes szerkezeti eleme a 24 szerszám kialakítása, elhelyezkedés és működése, amelyet a 24 szerszám a hengeres 9 dugattyú ütését felfogó vége aktív felületének — amelyet a 29 tömítés zár le hermetikusan — valamint az elülső 28 tömítéssel hermetikusan tömített 33 támkamra felületének egymáshoz viszonyított aránya határoz meg. A 24 szerszám végében kiképezett 31 központos fura.t és ferde 32. nyílás révén a 33 támkamra állandó összeköttetésben áll az elülső 22 nyomáskamrával. így a felhasználás módjától függően két variáció válik lehetségessé: a) A 33 támkamra aktív felülete nagyobb, mint a 24 szerszám hengeres végének aktív felülete, amely az elülső 22 nyomáskamrába nyúlik be. Ilyen felületi arány esetében az elülső 28 tömítés az elülső 27 tárcsán át a 24 szerszámot leghátsó helyzetbe tolja; és a 25 határolóváll meghatározott erővel az említett felületek arányától függő erővel 26 hüvelyhez szorítja. A 24 szerszám felveszi a hengeres 9 dugattyú ütéseit és az ütési energiáját az 1. ábrán nem látható vésőhegyre viszi át gyakorlatilag mozgás nélkül, a 25 határolóváll 26 hüvelytől történő lényegtelen kisméretű elszakadásától kísérve. Ebben az esetben szükségtelenné válik a gép tengelyirányú nyomása, erőltetése, ami rendkívül előnyös mindenféle kézi ütő- vagy vésőszerszámnál, mivel ezeknél a követelmény, hogy kis erőkifejtéssel viszonylag nagy teljesítményű munkavégzés legyen biztosítható lehetőleg kis remegés, rázkódás mellett. b) A 33 támkamra aktív felülete kisebb, mint a 24 szerszám hengeres végének felülete Ilyen felületi arány mellett a 24 szárszám szélsőségesen elülső helyzetben van és nem érzékeli a 9 dugattyú ütéseit mindaddig, amíg a találmány szerinti ütőmechanizmust tartalmazó szerszámra nem hat járulékos tengelyirányú erő. Ez a változat előnyösen hidraulikus törőkalapácsok esetében előnyös, amelyek automatikus hozzávezető berendezéseken vannak felszerelve, és az alábbi előnyökkel jár: a szerszám a hozzácsatlakoztatott törőszerszámokkal (rudakkal és koronákkal) önálló rendszert alkot, amely mindig a fúrt lyuk homlokához nyomódik és gyakorlatilag nem függ a törőgép ingadozásaitól. Ez lehetővé teszi, hogy a 9 dugattyú úgy fejtsen ki ütéséket a célszerszámra annak a széttörendő kőzettel való állandó érintkezése mellett, hogy egyrészt az ütési energia a szerszám minimális terhelése mellett optimálisan kihasználható legyen, másrészt — és ezt az elvégzett vizsgálatok is igazolták — az ütőmechanizmushoz csatlakoztatott törőszerszámok élettartama rendkívüli mértékben megnő. Ezen túlmenően a célszerszám a munkavégzés alatt szinte lebeg, így az ütések által keltett rezgések gyakorlatilag nem adódnak 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
