197779. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és létesítmény térszínen elhelyezett szennyező anyagok környezetkárosító hatásának a kiküszöbölésére vagy csökkentésére

197779 alatt szivárgó talajvíz áteresztésére alkal­mas) geológiai felépítésű területek talajvíz­készlete és mezőgazdasági termelésre alkal­mas talaja minőségének meghatározó meg­óvása. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a zárófalon belüli és kívüli talajtömegből a felduzzadó vizeket a zárófal mentén vezetett, a térszín alatti fenékszintű belső övárok, valamint külső övárok segít­ségével gyűjtjük össze; a belső övárokkal összegyűjtött szennyezett vizet kezelési helyre vagy/és felhasználási helyre — például retur­­vízként a szennyező anyag hidromechanizá­­ciós szállítási rendszerébe — továbbítjuk, vagy/és a szennyező anyag felszínére juttat­juk vissza, a külső övárokkal összegyűjtött vi­zet pedig élővíz-recipiensbe, például folyóba, vagy/és felhasználási helyre. A találmány szerinti létesítményre az jellemző, hogy a szennyezett anyag alatt levő talajtömeget részben vagy teljesen kö­rülhatároló, a térszín tartományától kiinduló, az alsó végével vízzáró talajba (fekübe) be­kötött, legalább részben vízzáró tulajdonságú zárófala; a zárófalon belül annak mentén vezetett belső övárka, valamint a zárófalon kívül annak mentén vezetett külső övárka van, amely övárkok fenékszintje a térszint alatt húzódik, és mind a belső övárok, mind a külső övárok gyüjtőtérrel áll kapcsolat­ban. Egy előnyös kiviteli példa szerint a szennyezett víz gyűjtőterét szivattyúval vagy szivattyúteleppel rendelkező medence alkotja, amelyből kezelési, például tisztítási helyre vagy/és felhasználási helyre, például a szeny­­nyezett vizet a szennyezett anyag hidro­­mechanizációs szállítási rendszerébe vezetett gravitációs vagy/és nyomott vezeték lép ki. Célszerű továbbá, ha a külső övárokhoz csat­lakozó gyűjtőteret szivattyúval vagy szi­vattyúteleppel rendelkező medence vagy/és más műtárgy alkotja, amely gravitációs vagy/és nyomott vezeték útján élővíz-reci­­pienssel vagy/és felhasználási — például ipari víz-felhasználási — hellyel van össze­kötve, valamint ha a belső övárok és a külső övárok a zárófaltól oldalirányú távköz­zel, a zárófallal párhuzamosan, vagy lényegében párhuzamosan vannak vezetve. Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően a zárófal környezetében belül és kívül talaj­víz-megfigyelő kutak vannak. A zárófal rend­szerint függőleges, de lehet — részben vagy egészben — ferde is, és általában utószilár­duló anyagból vagy anyagból készült rés­fal, vagy/és utószilárduló anyagból készült függönyfal vagy/és szádfal alkotja. A kvázi vízzáró funkció betöltésére szánt szádfalak, résfalak, függönyfalak és hasonlók építési módja, kivitelezési technológiája egyébként önmagában ismert. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, ame­lyek a létesítmény egy előnyös kiviteli példá­ját tartalmazzák. A rajzokon 3 áz 1. ábrán a létesítmény vázlatos felül­nézetben látható; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A—A vonal mentén vett, kissé részletesebben ábrázolt függőleges metszet. Az 1. és 2. ábrán 2 hivatkozási szám­mal jelöltük a _t térszínen deponált szennyező anyagot, amely a jelen kiviteli példa eseté­ben az a. nyílnak megfelelően hidromechani­­zációs úton beszállított vörösiszap, amely­ből — egyébként önmagában ismert módon — hányót készítünk. A 2 szennyező anyag depóniájának a körvonalát felülnézetben az 1. ábrán a k_ pontozott vonallal jelöltük. Az a terület, amelyen a 2 szennyezett anyag elhelyezkedik, a _t_térszín alatt húzódó, rendszerint 1—20 m mélységben található (és előzőleg kutató-fúrásokkal részletesen fel­tárt) 11 vízzáró talajba (fekübe) (pl. agyag­talajba) bekötött 3 zárófallal van körülzár­va, amely a jelen kiviteli példa esetében füg­gőleges, és amelynek az 1. ábrán csak a nyom­vonalát — amely egyben az altalaj-szennye­ződés feltételezett kiterjedésének a határ­vonala — jelöltük be folytonos kihúzott vonallal. A 3 zárófal a talajvíz átszivárgását állandó jelleggel, vagy legalábbis hosszú (előre meghatározott) időtartamon át meg­akadályozó, vagy jelentős mértékben lecsök­­kentő anyagból készül, amely ily módon kvázi­­-vízzáró tulajdonságú. A 3 zárófalat pl. utó­szilárduló anyagból vagy/és agyagból készült résfal vagy függönyfal alkothatja, amely cél­szerűen a 2 szennyező anyagbői kiváló oldat korróziós hatásának ellenáll. A 3 zárófallal körülvett terület egyrészt a hidromechanizációs úton beszállított 2 szennyezett anyaggal, másrészt a térszínre hullott csapadékból gyakorlatilag folyamato­san vízutánpótlást kap, aminek következtében a körülzárt, és rendszerint vízáteresztő 10 talajtömegben a talajvízszint megemelkedik. Másrészt a 3 zárófal általában olyan nagy kiterjedésű, hogy jelentősen akadályozza a körülzárt 10 talajtömeget környező 16 talaj­tömegben levő talajvíz 1 nyíllal jelölt áram­lását (amint ismeretes, a térszín alatt a talajvíz rendszerint meghatározott irányban áramlik), ezért a felszín alatti áramlás útjá­ban akadályt képező 3 zárófal torlasztó hatása következtében a talajvízszint kívül, a 16 talajtömegben is megemelkedik. Annak érdekében, hogy egyrészt a leha­tárolt 10 talajtömegben, másrészt a 3 záró­falat körülvevő külső talajtömegben emel­kedő talajvizek ne juthassanak a _t_ terep­szintre, és egymással ne keveredhessenek, e különböző minőségű talajvizeket egymás­tól úgy választjuk szét, hogy a 3 zárófal nyom­vonalával párhuzamosan, vagy lényegében párhuzamosan az 1. ábrán pontvonallal jelölt 4 belső övárkot és szaggatott vonal­lal jelölt 5 külső övárkot létesítünk; ezek­nek az övárkoknak a szelvénye a 2. ábrán látható. A 4 belső övárok a 3 zárófal és a 2 szennyező anyag depóniájának a k körvo-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom