197778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és réselőszerszám bimembrán injektált résfal építésére
197778 ebben az esetben is többszörösen megahaladja a 11 tartótag a. szélességét (16. ábra). Az 1—6. ábrák szerinti I réselőszerszámmal a munkavégzés a következőképpen történik: az 1 réselőszerszámot önjáró munkagépre, pl. a 20. ábrán látható, és később ismertetésre kerülő felső forgóvázas kotrógépre szerelt kihúzó- és verőállványhoz csatlakoztatjuk, amelyen a réselőszerszámra illeszthető verőszerszám van. Az munkagéppel a létesítendő rés nyomvonalán, vagy e nyomvonallal párhuzamosan egyaránt haladhatunk. A réskészítés módját a 18. ábrán érzékeltettük, ahol az építés előrehaladásának az irányát nyíllal, magát a rést szaggatott vonallal és 28 hivatkozási számmal jelöltük. A 18. ábrán az I réselőszerszám három munkavégzési helyzete látható. Az első (alsó) helyzetben, lévő I réselőszerszámot az említett verőszerszámmal a talajba hajtjuk, amiközben a talajnyomás az automatikusan záródó 7 szelepeket — azok helyzetéből és elrendezéséből következően — a 6 ágvezetékek alsó kilépőnyílására szorítja, tehát az ágvezetékekbe talaj nem kerülhet. A réselőszerszám talajba hajtását az la csúcs és a 13a vágóélek nagymértékben megkönnyítik. Az J_ réselőszerszám a talajba hatolása során a réselés nyomvonalába eső nagyobb kődarabokat, görgetegeket és hasonlókat képes kitéríteni. A 2 vágófej és la csúcs alakja és _a élszöge a lehető legkedvezőbb behatolás biztosítását szolgálja. A 2 vágófej 13 lemezeinek felső 13b élét két oldalról közrefogó 6 ágvezetékek a 13a vágóéi által megnyitott rést tovább szélesíti. A tervezett mélység elérése után a (nem ábrázolt) injektáló szivattyút működésbe hozzuk, és megkezdjük az 1 réselőszerszámnak a 10 szárnylemezeknéi fogva eszközölt felfelé húzását. Ekkor a 7 szelepek (pillangófedelek) automatikusan megnyílnak, és a 3 injektálóvezetéken, az 5 csatlakozócsonkokon és a 6 ágvezetékeken keresztül folyékony injektálóanyagot sajtolunk kényszeráramoltatással a résbe, miáltal kialakulnak a 26 résfal 28 hosszirányú résfal-szakaszai és egy 29 keresztirányú résfal-szakasz; ilyeneket a 18. ábra felső részén szaggatott vonalakkal tüntettük fel. A résfalkészités következő technológiai fázisában az 1 réselőszerszámot — az injektálás abbahagyását követően '— a térszín fölé emeljük, és a munkagéppel egyjdhosszúságnyi fogásnak megfelelően átállunk, és a (szaggatott vonallal feltüntetett) réselőszerszámot a fent elmondottak szerint ismét a talajba hajtjuk. A 18. ábrán jól látható, hogy az újabb lehajtást c_ hosszúságú „visszametszéssel" eszközöljük, vagyis az újabb óhajtáskor a már elkészült résfalba mértékkel bemetszünk, ami a szomszédos ü hosszúságú réstáblák tökéletes vízzáró kapcsolatának a biztosítását célozza. Ugyanez a rendeltetése a 12 vágóelemeknek (metszőkések9 6 nek), amelyek által kimetszett kisszélességű keresztirányú réseken át is injektálóanyag sajtolódik a réstábla — kapcsolódási helyek tartományába. Végül a jó vízzáró kapcsolatok kialakulását segíti elő azi_réselőszerszámnak a résfal síkjára merőleges irányban érvényesülő kedvező inerciája is, ami még nagyobb mélységekben is biztonságot nyújt a réselőszerszám esetleges elmozdulásával, következésképpen a résfal folytonossági hézagainak esetleges kialakulásával szemben. A tervezett mélység elérése után a réselőszerszámot ismét felhúzzuk, miközben injektálunk, majd a munkagéppel újabb fogással továbbállunk, és a leírtak szerint újabb réstáblát készítünk. A 18. ábrán ezt a harmadik helyzetet is feltüntettük (ugyancsak szaggatott vonallal). Könnyen belátható, hogy a fent részletezett technológiai műveletek ismétlésével gyakorlatilag tetszőleges hosszúságú 26 résfal készíthető, amelynek két párhuzamos 28 hosszirányú résfal — szakaszát ü távközönként 29 keresztirányú résfal-szakaszok kötik össze. Ily módon oldalirányban zárt 27 kazetták alakulnak ki. Az ilyen szerkezetű kettős membránu kazettás résfal nyilvánvalóan fokozott vízzáróságot biztosit, illetve a szivárgási sebesség nagyságrendekkel való csökkenését eredményezi, a hagyományos egyrétegű résfalakhoz képest. Ha az injektálóanyag utószilárduló tulajdonságú, a résfalszerkezet merevsége jelentkezik rendkívül előnyös tényezőként, különösen a bevitt anyagmennyiséghez viszonyítva. Amennyiben a talaj áteresztőképessége nagy, az injektálás során bekövetkező diffúzió olyan nagymértékű lehet, hogy a 27 kazetták is teljesen kitöltődnek injektálóanyaggal, vagyis a 28 hosszirányú résfal szakaszok összezáródnak. Ha az injektálóanyag utószilárduló tulajdonságú, a találmány szerint I réselőszerszámmal — korlátozott mélységű— munkagödörmegtámasztó résfal is építhető. Az I réselőszerszám két 2 vágófeje (iker-vágófej) a lefelé haladás során egyébként betömöríti maguk közé a talajt, és ezért, valamint a verési vibráció hatására is a talaj hézagtérfogata csökken, ami önmagában is szivárgáscsökkentő hatású, és a poruskitöltéshez szükséges injektálóanyag szükségletét csökkenti. A 7—9. ábrákon látható II réselőszerszámmal a munkavégzés az 1—6. és a 18. ábra kapcsán a fentiekben részletezett módon történik, mindazonáltal a 19. ábrán érzékeltetjük a II réselőszerszám segítségével készült, egészében 30 hivatkozási számmal jelölt* résfal építésének technológiáját is. Ennek az elsősorban munkagödör — megtámasztásra szolgáló 30 résfalnak 31 hosszirányú résfal-szakaszai, és ezek egyik oldalától merőlegesen kinyúló felülnézetben T-alakú 32 keresztirányú résfa!-sz,akaszai vannak, amelyek egymástól _H távközökkel húzódnák, és a II réselőszerszám II tartótagja 1 gerinclemezének és az egyik (külső) 8 bordájának 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65