197766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szérumtól független sejtvonalak előállítására

197766 A plazminogén aktivátorok egy másik cso­portjáról, amelyeket szöveti plazminogén ak­­tivátornak (ezután „TPA") neveznek, isme­retes, hogy jelen vannak legtöbb emberi szö­vetben. A különböző szövetekből eredő TPA-k esetleg különböznek egymástól kémiai tulaj­donságaikat illetően, de immunológiailag ha­sonlók. Ezek az urokináztól különböznek ké­miai és immunológiai tulajdonságaikat ille­tően, nagy mértékben megnövekedett íibro­­nolitikus tevékenységükben fibrin jelenlété­ben, valamint fibrinhez való nagy affinitá­sukban [Thorsen és munkatársai: Thromb. Diath. Haemorrh. 28, 65—74 (1972); Rijken D. C. és Collen D.: J. Bioi. Chem. 256, 7035— 7041 (1981)]. A fibrinhez való nagy affini­tás miatt a TPA tevékenysége a rög környe­zetére korlátozódik, ezáltal jelentősen csök­ken a nem szabályozott vérzés veszélye. Az alábbi vázlat a plazminogén, plazmin, fibrin, és a különböző plazminogén aktivá­torok kapcsolatát mutatja be. UROKINÁZ SZTREPTOKINAZ Plazminogén (inak-—-——------► Plazmin-----— tív prekurzor a (aktív enzim a vér­vérben ben, amely felold­ja a vérrögöket és aktiválja a pro­­-TPA-t) SZÖVETI PLAZMINOGÉN AKTIVÄTOR | FIBRIN---------------*-f*----------------————* ELO-SZÖVETI PLAZMINOGÉN AKTIVÄTOR Nemrégiben két olyan beteget, akik vér­alvadási rendellenességekben szenvedtek, ke­zeltek eredményeseit humán melanoma sejt­­vonal tenyészfolyadékából izolált TPA-val [Weimar W. és munkatársai: The Lancet, 1018—1020 (1981)]. A TPA-nak két mole­kuláris formája van: az aktív kétláncú for­ma, és az inaktív egyláncú forma (prekur­zor TPA vagy pro-TPA) [Rijken D. C. és Col­len D., korábban idézett munka; Rijken D. C. és munkatársai: J. Bioi. Chem. 257, 2920— 2925 (1982); és Wallin P. és munkatársai: Progr. Fibrin. 5, 16—23 (1982)]. A pro-TPA-t át lehet alakítani aktív TPA-vá fibrinnel vég­zett inkubálással vagy plazmin hatásával, amely ezzel a többlépcsős, vízesésszerü reak­cióval beindítja saját szintézisét. A humán TPA forrásai közt találjuk a kü­lönböző emberi szöveteket (amelyek nem áll­nak rendelkezésre kereskedelmi felhaszná­lásra) és különböző emberi tumorsejteket, amelyekről kimutatták, hogy különböző mér­tékben TPA-t bocsátanak ki [Wilson E. L. és munkatársai: Cancer Research 40, 933— 938 (1980); Wilson E. L. és munkatársai: Blood 61, 568—574 (1983)]. Egy nemrégiben benyújtott szabadalmi bejelentésben (EP 41766, feltalálók: Collen D., Rijken D. C. és Matsuo O.) egy 72000 mole­kulatömegű TPA-t ismertetnek, amelyet te­nyésztett humán melanoma sejtvonalból (Bo-3 wes) izoláltak, és amely valószínűleg azo­nos a már korábban leírt TPA-val [Wilson E. L.: Cancer Research, 40, 933—938 (1980) j. Más, eddig ismert sejtvonalakhoz hasonló­an ez a Bowes humán melanoma sejtvonal szérum, pl. borjúembrió szérum jelenlétét igényli a növekedéshez. A szérum azonban nagyon drága és olyan fehérje-szerű kompo­nenseket tartalmaz, amelyek szennyezik az így termelt TPA-t, és gátolják a nagy meny­­nyiségü pro-TPA izolálását. Ez fárasztó és munkaigényes tisztítási eljárásokhoz vezet mind a TPA-nál, mind a pro-TPA-nál. A jelen találmány legyőzi az eddig ismert sejtvonalak hátrányait és lehetővé teszi olyan új emberi sejtvonalak előállítását, amelyek növekszenek szérum vagy bármilyen külső makromolekuláris növekedési faktor távol­létében is. Az utóbbiakban részletesen ismertetjük a találmány szerinti eljárást. Szérumtól függetlenül humán sejtvonalak eiőáflítása A jelén találmány olyan új humán sejt­vonalakat nyújt, amelyek növekednek szérum, vagy más exogén, makromolekuláris növe­kedési faktor, pl. inzulin, transzferin, epider­­mális növekedési faktor, stb. távollétében is. A jelen találmány szerinti sejtek képesek a tenyésztő edényhez tapadni még szérum vagy íibronektin távollétében is. Az új sejtvona­lak előnyei az alábbiak. — a költségek rendkívüli csökkenései, mi­vel a borjúembrió szérum rendkívül drága; — az új sejtvonalak által termelt termé­kek nagyon olcsó és egyszerű tisztítása, mi­vel szérum-szennyezések nincsenek a tápkö­zegben és a terméket könnyen lehet tisztíta­ni szérummentes tápközegben; és — olyan fehérjék termelésének lehetősé­ge, amelyek a szérumban levő proteázok je­lenlétének következtében nem kaphatók meg (vagy csak igen szerény kitermeléssel kap­hatók meg) szérum-függő sejtvonalakból. Az új, szérumtól független humán sejt­­vonalak előállításának művelete az alábbi lépésekből áll: a. ) a szérum-tartalmú tápközeget eltá­volítjuk egy szérumfüggő humán sejtvonal tenyészetéből és szérum-mentes tápközeg­gel helyettesítjük; b. ) tapadó vagy nem tapadó sejteket táp­lálunk be szérummentes tápközeggel; és c. ) a sejteket addig hagyjuk növekedni, amíg egy szérumtól független sejtvonal ki­alakul. A „szérummentes tápközeg'', ahogy eddig használtuk és ezután használjuk, olyan táp­közeget jelöl, amely nem csupán a szérum­tól van megfosztva, hanem mindenféle mak­romolekuláris növekedési faktortól is. Követ­kezésképpen egy olyan sejtvonalat, amely mind szérum, mind exogén, makromoleku­láris növekedési faktorok távol létében növek­szik, „szérumtól független sejtvonal"-nak nevezünk. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom