197758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az L 17392 antibiotikum (deglukoteikoplanin) előállítására
197758 sett sóját kicsapjuk oly módon, hogy egy nem-oldószert, pl. etilétert adunk a szerves fázishoz. A vizes rövidszénláncú alkanolra egy kitüntetett példa a vizes butanol. A kitüntetett víz/butanol arány kb. 30:70. 5 Az L 17392 antibiotikum bázisokkal képezett sóira jellemző példák az alkálifémekkel — így nátriummal vagy káliummal — képezett, valamint az ammonium- és az alkilammónium-sók. Ezekhez a bázisokkal képezett sókhoz 10 tartoznak a bázisos aminosavakkal— így lizínnel vagy argíninnel — alkotott sók is. Az L 17392 antibiotikum savakkal képezett sóira jellegzetes példák a következő savakkal alkotott addíciós sók: sósav, hidrogérf- 15 bromid, kénsav, foszforsav, glikolsav, tejsav, piroszőlősav, malonsav, borostyánkősav, fumársav, almasav, borkősav, citromsav, aszkorbinsav, maleinsav, hidroximaleinsav, benzoesav, hidroxibenzoesav, fenilecetsav, fahéj- 20 sav, 2-fenoxi-benzoesav, metánszulfonsav és 2-hidroxi-etánszulfonsav. Az L 17392 antibiotikum in vitro antibakteriális aktivitása meghatározását mikrotitrá!ó rendszerben, a kétszeres hígításos módszer 25 alkalmazásával végeztük el. Todd-Hewitt (Difco) levest használtunk a streptococcusok és Isosensitest (Oxoid) levest a staphylococcusok és a gramm-negatív baktériumok esetében. Az egy éjjelen át tenyésztett leves-kul- 30 túrákat úgy hígítjuk, hogy a végső inokulum kb. 104 telepképző egységet (tke) tartalmazzon milliliterenként. Minimális gátló koncentrációnak (MIC) azt a legalacsonyabb koncentrációt tekintjük, amely mellett 18—24 35 órai, 37°C-on történő inkubálás után nem lép fel látható növekedés. A kapott eredményeket az I. Táblázatban mutatjuk be. I. Táblázat 40 Az L 17392 antibiotikum in vitro antibakteriális aktivitása 3 Organizmus MIC (pg/ml) Staphylococcus aureus ATCC 6538 0,025 45 Staphylococcus aureus Tour 0,05 Staphylococcus aureus Toura) 0,2 50 Staphylococcus aureus Tour*) 0,2 Staphylococcus epidermidis ATCC 12228 0,0125 Streptococcus pyogenes 55 C 203 0,05 Streptococcus pneumoniae UC 41 0,05 Streptococcus facalis ATCC 7080 0,1 60 Escherichia coli SKF 12140 25 Proteus vulgaris X 19 H ATCC 881 50 Pseudomonas aeruginosa ATCC 10145 100 felett 65 a) inokulum: 106 tke/ml b) 30% szarvasmarhaszérum jelenlétében meghatározva Azt találtuk, hogy az L 17392 antibiotikum nagyon aktív staphylococcusokkal (S. aureus, S. epidermidis) szemben. Különösen nagyon hatásosnak bizonyult különböző klinikai izolátamokból kinyert meticillin-rezisztens staphylococcusokka! (S. aureus, S. epidermidis) szemben. Néhány kísérleti eredményt a II. Táblázatban mutatunk be. 11. Táblázat 4 Oi ganizmus S. aureus L 1096 S. aureus L 1087 S aureus L 1524 S. aureus L 1526 S epidermidis L 785 S epidermidis L 835 S epidermidis L 1142 S epidermidis L 1372 S epidermidis L 1378 MIC (|xg/ml) 0,05 0,05 0,1 0,05 0,05 0,05 0,05 0,2 0,05 Ismeretes, hogy valamennyi cukor-maradék eltávolítása egy bonyolult molekulából — amilyen egy glukopeptid antibiotikum — mindig számos nehézséggel jár. Az enyhén savas körülmények valójában rendszerint a cukor-maradékok csak részleges eltávolítását eredményezik, míg az erősen savas hidrolízis-köri lmények elősegíthetik a szubsztrátum részleges elbomlását és/vagy változásokat idézhetnek elő a sztereokémjai konfigurációban., a királis centrumokon. Így pl. az avoparcin néven ismert glukopeptid antibiotikum valódi aglukonját még nem sikerült elkülöníteni, n ivei ennek az anyagnak — mint más hasonló anyagoknak a vonatkozásában — még nem s került olyan szelektív hidrolízis körülményeket meghatározni, amelyek alkalmasak valamennyi cukor maradék eltávolítására, a „peptid mag" szerkezetének megváltoztatása nélkül. Az előbbi megfontolásokat a tudományos i odalomból vett következő helyekre alapozzuk: G.A. Ellestad et- a 1., J. Antibiotics 36, 1683, (1983); C. M. Harris et ah, J. Am. Chem. Soc. 105, 6915, (1983); W. J. McGahren et ah, J. Antibiotics 36, 1671, (1983). Az előbbi irodalmi hivatkozásokban semmiféle olyan utalás nem található, amely különleges hidrolízis-körülményeket javasolna a teikoplanin vegyületnek vagy egy teikoplaninhoz hasonló vegyületnek a megfelelő íeikoplanin aglukonná (ez az L 17392 antibiotikum vagy deglukoteikoplanin) való átilakítására. Ezenkívül figyelemre méltó, hogy a (következőkben meghatározandó) teikopanin szerű vegyületből az összes cukor-maraiék eltávolításának — az L 17392 antibiotikum előállítására — anélkül kell megtörténnie, hogy egyidejűleg bármiféle változás következzék be a szubsztrátum kémiai szerke-3