197753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás primer heterogyűrűs aminokból képezett új diszeleno-bisz-benzoesav amidok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

197753 A találmány tárgya eljárás primer hetero­­gyürűs aminok új, értékes gyógyászati hatá­sokkal bíró diszeleno-bisz (benzoesav-amid)­­jainak, valamint az ezeket hatóanyagként tar­talmazó gyógyászati készítményeknek az elő­állítására. A fenti hatóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmények főként olyan beteg­ségek kezelésére használhatók, amelyek az ak­tív oxigén-metabolitok megnövekedett képző­désével járó sejtkárosodás következményeként lépnek fel, így májkárosodás, szívinfarktus, fertőzések, pszoriázis vagy sugárzás okozta károsodások esetén. A találmány szerint előállított vegyületek az (I) általános képlettel jellemezhetők. A kép­letben R3 jelentése 2-furil-, 2-piridil-, 3-piridiF, 4-piridiI-, 2-tienil-, 2-tiazolil- vagy 5- (1 vagy 2 szénatomos alkil)-3-izoxa­­zolil-csoport és n értéke 0 vagy 1. A találmány szerint előállított vegyületek körébe tartoznak például a következők: 2.2- diszeleno-bisz (N-2-píridil-benza mid), 2.2- diszeleno-bisz (N-3-pi r í d i 1 -benza mid), 2.2- diszeleno-bisz (N-4-piridil-benzamid), 2.2- diszeleno-bisz (N-2-triazolil-benza mid), 2.2- diszeleno-bisz (N-2-piridil-metil-benz­­amid), 2.2- diszeleno-bisz (N-3-pi ridil-met il-benz­­amid), 2.2- diszeleno-bisz (N-4-piridil-metil-benz­­amid), 2.2- diszeleno-bisz (N-2-tienil-benzamid), 2.2- diszeleno-bisz (N-furfur il-benzamid), 2.2- diszeleno-bisz [N-3- (5-metil-izoxazolil) - benza mid]. A találmány szerint előállított vegyületek a glutation-peroxidáz tulajdonságaihoz hason­ló tulajdonságokkal bírnak, ezért ezt az enzi­met helyettesíthetik, és a fenti enzimhez hason­lóan egy merkaptánnal együtt gátolhatják vagy kiküszöbölhetik az aktív oxigén-metabo­litok károsító hatását. A glutation (GSH)-peroxidáz (Px), amely elemi szelén vagy szeléntartalmú vegyületek jelenlététől függő, a hidrogén-peroxid és a szer­ves hidrogén-peroxidok redukálódását katali­zálja: GSH-Px 2 GSH + H202 --------------» GSSG GSH-Px 2 GSH + ROOH--------------->GSSG + + ROH + H20 A szeléntartalmú enzim védi a sejtet a per­oxidációtól, így fontos része van az arachidon­­sav metabolizmus modulálásában. [Lásd a C. C. Reddy és E. J. Massaro; Fundam. and Appi. Toxicology (3), 9—10, 431—436 (1983) és az L. Flohe; Free Radicals is Biology, V. kö­tet, kiadó: W. A. Pryor 1982, Academic Press, 223—254. old. szakirodalmi helyeken.] A glutation-peroxidáz fontos szerepet ját­szik mindazokban a betegségekben, amelyek­nél a peroxidok formájában jelenlévő, aktiv oxigén-metabolitok (például lipid-peroxidok 2 1 és hidrogén-peroxid) megnövekedett képződé­se folytán az érintett szövetek sejtjei károsod­nak, végül elhalnak. Ez az ún. „oxidativ stressz" figyelhető meg például a gyulladásos vagy autoimmunogén reakciók, alkohol- vagy gyógyszerhatás által kiváltott májbetegségek esetén, de más betegségeknél, például szívin­farktusnál is. Ismeretes, hogy szívinfarktust követően a leukociták a károsodott szövetbe vándorolnak, és a sejtszövet elhalása az elő­zőekben említett aktív oxigén-metabolitok meg­szaporodott képződésével kapcsolatos. Ez vé­gül a szövet meggyorsult bomlásához vezet. Ilyen esetekben a károsodást kivédő, a peroxi­dok és az aktív oxigén elbontására képes kü­lönböző enzimekből álló természetes védeke­zőrendszer túl van terhelve. A fenti védekező­­rendszer működő enzimek közé tartoznak pél­dául a szuperoxid-diszinutáz, a kataláz és fő­ként a glutation-redoxrendszer a benne részt­vevő glutation-peroxidáz enzimmel. Ez az utóbbiként említett enzim különösen fontos, mivel a szerves peroxidoktól és hidrogén-per­­oxidoktól detoxikálhaíja a szövetet. Ismeretes, hogy ez az enzimrendszer a máj jó működése szempontjából különösen fontos [lásd a Wen­del és munkatársai: Biochemical Pharmaco­logy, 31, 3601 (1982); Remmer: Deutsches Ärz­­teb’att — Ärztliche Mitteilungen 79, (26), 42 (1982) szakirodalmi helyen]. Egy kísérletileg előidézett májkárosodás mértéke éppen ettől az enzimrendszertől függ, azaz egyrészt a máj glmation-tartalmától, másrészt a glutation­­-peroxidáz enzim aktivitásától. Egy általános gyulladás jelentősen csökkenti a májnak ezt a védekező mechanizmusát [lásd a Bragt és munkatársai: Agents and Actions, Supp. 17, 214 (1980) szakirodalmi helyen], így a máj­nak erősen megnövekedett „oxidativ stresszt" kell kiállnia. A reaktív oxigén-metabolitok mediátorok­­ként a gyulladások igen fontos tényezői. Ezek nyilvánvalóan fontos tényezők a leukotaxis­­ban , a véredények permeabilitásában. a kötő­szöveteknek immunkomplex/komplement ha­tásra fellépő károsodásában, valamint az isché­­miás területekre való ismételt behatolásuk so­rán jelentkező károsodásokban (lásd L. Flo­he és munkatársai: The Pharmacology of In­flammation, I. kiadás; L. Bonta és munkatár­sai: Handbook of Inflammation, 5. kötet El­sevier, Amszterdam, előkészületben, szakiro­dalmi helyen). Az ionizáló sugárzást követően fellépő ká­rosodások ugyancsak gyökök és aktív oxigén­­-metabolitok képződésének hatására következ­nek he. Ennek megfelelően a kémiai sejtvéde­lem egyik lehetséges módja a glutation/glu­­tation-peroxidáz rendszer aktivitásának foko­zása (lásd a H. Rink: „Glutathione". Pro­ceed ngs of the 16th Conference of the German Society of Biological chemistry 1973, kiadó: Flohe, Benöhr, Sies, Walter és Wendel, 206. old. szakirodalmi helyen). A glutation-peroxidáz-szerű aktivitás mé­rése A. Wendel [Methods in Enzimology. 77. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom