197739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidin származékok és hatóanyagként ezen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

197739 szénláncú alkil) halogeniddel, így például me­­til-jodiddal vagy benzil-kloriddal végezhetünk. A savaddíciós sókhoz tartoznak a gyógyá­szati szempontból elfogadható savakkal al­kotott sók, például a sósavval, kénsavval, salétromsavval brómhidrogénsavval, jódhid­­rogénsavval, ecetsavval, citromsavval, bor­kősavval, íoszforsavval, fumársavval, malon­­savval, hangyasavval és maleinsavval képe­zett savaddíciós sók. A találmány azoknak a gyógyszerkészít­ményeknek az előállítására is vonatkozik, amelyek hatóanyagként egy (I) általános kép­­letű vagy annak gyógyászati szempontból elfogadható sóját gyógyászati szempontból elfogadható vivőanyaggal összekeverve tar­talmazzák. Az ilyen gyógyászati készítmények előállítására bármely ismert, alkalmas vivő­anyagot felhasználhatunk. Az ilyen készít­ményekben a vivőanyag általában valamilyen szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyag, vagy szilárd és folyékony anyag keveréke. Szilárd gyógyszerformák a porok, szem­csék, tabletták, kapszulák (például a kemény- és lágyzselatin-kapszulák), végbélkúpok és pesszáriumok. A szilárd vivőanyag egy vagy több alkotórészből állhat, és egyszersmind ízesítőszerként, kenőanyagként, szolubilizá­­lószerként, szuszpendálószerként, töltőanyag­ként, csúsztatószerként, a sajtolást elősegítő szerként, kötőanyagként és a tabletta szétesé­sét elősegítő szerként is szolgálhat, valamint kapszulaanyag is lehet. A porok vivőanyaga fi- ' nőm eloszlású szilárd anyag, amelyet a finom eloszlású hatóanyaggal (aktív komponenssel) összekeverünk. Tablettákban a hatóanyagot olyan vivőanyaggal keverjük, amelyet meg­felelő arányban alkalmazva kielégítő komp­­ressziós sajátosságokat érhetünk el, majd a keveréket a kívánt formára és méretre pré­seljük. A porok és a tabletták előnyösen 99%­­ig terjedő mennyiségben, például 0,03%-tói 99%-ig, előnyösen 1 %-tói 80%-ig terjedő mennyiségben tartalmazzák a hatóanyagot (aktív komponenst). Előnyösen alkalmazha­tó szilárd vivőanyag például a kálcium-fosz­­fát, magnézium-sztearát, talkum, cukrok, lak­­tóz, dextrin, keményítő, zselatin, cellulóz,me­­til-cellulóz, a karboxi-metil-cellulóz nátrium­sója, a poli(vinil-pirrolidon), az alacsony ol­vadáspontú viaszok, valamint az ioncserélő gyanták. A „ készítmény” meghatározása magában foglalja a hatóanyagnak kapszulázó anyag­gal végzett formulázását is, aminek során olyan kapszulát kapunk, amelyben a ható­anyagot (vivőanyaggal vagy anélkül) egy vivőanyag veszi körül, amellyel ennek követ­keztében kapcsolatban áll. A készítmények körébe tartoznak az ostyák is. A folyékony készítmények például olda­tok, szuszpenziók, emulziók, szirupok, elixi­­rek és nyomás alá helyezett készítmények lehetnek. A hatóanyagot például egy gyógyá­szati szempontból elfogadható folyékony vivő­­anyagban, például vízben, valamilyen szer­7 vés oldószerben, vagy e kettő keverékében, vagy gyógyászati szempontból elfogadható olajokban vagy zsírokban feloldhatjuk vagy szuszpendálhatjuk. A folyékony vivőanyag egyéb, gyógyászati szempontból alkalmas adalékokat — például szolubilizálószereket, emulgeálószereket, pufferanyagokat, tartósí­tószereket, édesítőszereket, ízesítőszereket, szuszpendálószereket, sűrítőszereket, színező­szereket, a viszkozitást szabályozó anyagokat, stabilizálószereket és az ozmózisnyomást sza­bályozó anyagokat — is tartalmazhat. Orá­lis és parenterális adagolás céljára alkalmas, folyékony vivőanyag például: a víz (különö­sen adalékanyagokkal együtt, amilyenek pél­dául a cellulózszármazékok, előnyösen a karb­oxi-metil-cellulóz nátriumsójának a vizes ol­data); alkoholok (így az egyértékű és többér­tékű alkoholok, például a glicerin és a gliko­­lok), valamint ezek származékai; továbbá az olajok (például a frakcionált kókuszdióolaj és az arachiszolaj). Parenterális adagolás céljára vivőanyagként valamilyen olajszerű észtert, például etil-oleátot és izopropil-mi­­risztátot is használhatunk. A parenterális ada­golás céljára szolgáló steril, folyékony ké­szítményekben steril, folyékony vivőanyagokat alkalmazunk. Azok a folyékony gyógyászati készítmé­nyek, amelyek steril oldatok vagy szuszpen­ziók, például intramuszkulárisan, intraperito­­neálisan vagy szubkután úton fecskendez­hetek be. A steril oldatokat intravénásán is adagolhatjuk. Ha a készítmény hatóanyaga orális úton is hatásos, akkor orálisan akár folyékony, akár szilárd készítmény alakjá­ban adagolható. A gyógyászati készítményeket előnyösen az adagolási egység — például tabletták vagy kapszulák — alakjában állítjuk elő. E for­mában a készítményt olyan adagolási egy­ségekre osztjuk, amely a hatóanyag megfe­lelő mennyiségét tartalmazza; az adagolási egységforma lehet csomagolt készítmény, például csomagolt por, ampulla, fiola, előre megtöltött injekciós fecskendő vagy folyadé­kot tartalmazó zacskó is. Az adagolási egy­ségforma lehet maga a kapszula vagy tab­letta, vagy lehet megfelelő számú ilyen ké­szítmény csomagolt formában. A hatóanyag mennyisége a készítmény adagolási egységé­ben 0,5 mg-tól — vagy ennél kisebb mennyi­ségtől — 750 mg-ig vagy annál nagyobb menyiségig is terjedhet, egyrészt a különbö­ző igények, másrészt a hatóanyag aktivitása szerint. A találmány körébe tartoznak az olyan adagolási egységformák is, amelyekben a ta­lálmány szerinti hatóanyagok vivőanyag nél­kül vannak jelen. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa N- [ [ [1- [ (6-Fluor-2-naftil)-metil] -4-pipe-ridilj -amino] -karbonil] -3-piridin-karbon-savamid előállítása 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom