197733. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-oxo-prosztaciklin származékok efedrin sóinak előállítására

197733 vízmentes körülmények között, vagy víz jelenlétében oldószerben, előnyösen, alkoho­lokban, legelőnyösebben vízmentes metanol­ban eltávolítjuk, majd szükség esetén — ha R5 jelentése nem hidrogénatom — R5 csoportot az irodalomban jól ismert módszerek szerint bá­zissal előnyösen alkálifém-hidroxidokkal, leg­előnyösebben nátrium-hidroxiddal, vízzel ele­gyedő oldószerekben, előnyösen alkoholokban, legelőnyösebben metanolban víz jelenlétében hidrolizáljuk. Az ily módon nyert reakcióele­­gyet szervetlen savval, előnyösen sósav, kén­sav, foszforsav, nátrium-hidrogénszulfát, pH=3—6 értékek közé savanyítjuk és az így képződő (II) általános képletű vegyület víz­mentes oldatát tisztítás nélkül visszük a só­képzési reakcióba az előzőekben leírt eljárás­sal azonos módon. A fenti eljárásokban kiindulási anyagként használt (II) általános képletű vegyületek az irodalomban ismertek (Id. pl. J. Med. Chem. 25, 105, (1982); 182.012 és 182.013 sz. magyar szabadalmi leírások 890 390 sz. belga szaba­dalmi leírás). A fentiekben ismertetett eljárással elő­állítható (I) általános képletű vegyületek, a 7-oxo PGI2-származékok efedrin sói vegyüle­tek stabilis, vízben jól oldható, könnyen kezel­hető kristályos vegyületek. Eredményesen használható 7-oxo PGI2 analógok tisztítására, mivel savas kezelés­sel a vegyületekből szabad sav, lúgos kezelés­sel pedig a megfelelő só képződik. A találmányunk cím szerinti vegyületei eredményesen hasznosíthatók gyógyászati ké­szítmények hatóanyagaként is. A vegyületek farmakológiai hatásait a következőkben adjuk meg. A találmányunkban leírt vegyületek far­makológiai profilja megegyezik az alap prosz­­taciklinével, hatékonyságukban pedig meg­egyeznek a megfelelő 7-oxo-PGI2 analógok egyéb formáinak (pl. sav, nátrium só stb.) hatékonyságával. így pl. a 7-0X0-16,17,18,19,20-pentanor­­-15-cikIopentiI PGI2-nek in vitro véraggregá­­ció-gátló hatása 2 pM ADP-vel szemben mind nátriumsó, mind pedig efedrinsó formájában 0. 003 nmol/ml IC50 értéket ad humán vérle­­mezke-dús plazmán mérve Born módszere sze­rint. Hasonlóan megegyező értékeket mér­hetünk hemodinámiás tulajdonságaikra is. 1. v. bolus adagolás mellett macskán a vér­nyomást a fenti nátriumsó 21,2 pg/kg, 40,3 nmol/kg az efedrinsó pedig 42,5 nmol/kg ED50 értékkel csökkenti. A fenti eredmények alapján megállapít­ható, hogy az I általános képletű vegyületek ugyanolyan dózisban azonos farmakológiai hatást fejtenek ki, mint az egyéb só formák. A találmányunkban leírt vegyületek a fen­tieken túlmenően a gasztrointesztinális rend­szerben patkányon gátolják a gyomorsav szekréciót, valamint citoprotektív hatást fej­tenek ki, vagyis az alkohollal, stresszhatás­3 4 sál, indometacinnal kiváltható fekélyek számát és súlyosságát csökkentik. A keringési rendszerben kutyán szívelég­telenség esetén csökkentik a szív oxigénigé­nyét, ezáltal gátolják az anginás rohamok kialakulását, illetve csökkenti a rohamok erős­ségét. Patkány májon végzett vizsgálatok szerint a szén-tetrakloriddal kiváltott károsodást megszüntetik, illetve megakadályozzák a ká­rosodás kialakulását. A fenti farmakológiai profilnak megfele­lően a vegyületek sikeresen alkalmazhatók mindazokon a gyógyászati területeken, ahol a prosztaciklin nátriumsója, ill. a 7-oxo-prosz­­taciklin ismert sói. így a cím szerinti vegyületek alkalmasak extrakorporális keringéseknél a vér aggre­­gációjának megakadályozására. A cím szerinti vegyületek sikeresen alkal­mazhatók olyan betegségek megelőzésére, mint perifériális érbetegségek, a végtagok ke­ringésének javítása, szívinfarktusban az in­farktus súlyosságának és ezzel a halálozási aránynak a csökkentésére. Alkalmasak bizo­nyos anginás betegségeknél a rohamok számá­nak és erősségének a csökkentésére. A különböző egyéb citoprotektív hatások kihasználhatók a gasztrointesztinális fekély­betegségek, az akut ill. a krónikus májkároso­dások gyógyítására és megelőzésére. A cím szerinti vegyületek tumoros bete­geknél metasztázist gátló hatása révén növelik a túlélést. Az (I) általános képletű 7-oxo-prosztacik­­lin efedrinsók mind intravénásán, mind szub­­kután módon vagy orálisan (gasztrointeszti­­nálisan) adagolhatok. A hatásos dózis 0.0001- -10mg/kg, a beteg korától, tömegétől, nemétől betegségének fajtájától, súlyosságától füg­gően. A cím szerinti vegyületek alkalmazhatók tablettaként, kapszulaként, likvid formában vagy a gyógyszerkiszerelésben ismert és alkal­mazott bármely más módon formulázva a szokásos töltő-, vivő- és kötőanyagokkal. A találrnány szerinti vegyületek használha­tók egyedüli hatóanyagként vagy más ható­anyaggal történő kombinációban. 1. Példa 7-oxo-prosztaciklhti-efedrinsó ((1) általános képlet, ahol A=transz-vini­­lén-csoport, B=kémiai kötés, R4 = -CH2-CH2- -CH2-CH2-CH3 csoport) 1.83 g (5.0 mmól) 7-oxo-prosztaciklint ((II) általános képlet, ahol R5=R6=H-atom, A=transz-vinilén-csoport, B=kémiai kötés, R4=-CH2-CH2-CH2-CH2-CH3 csoport) felol­dunk 15 ml abszolút etil-acetátban és keverés közben 0.825 g (5.0 mmól) efedrint adunk hozzá — vagy ennek 5 ml abszolút etil-acetát­­tal készült oldatát. 1 óra hosszat kevertetjük a reakcióelegyet, majd hűtőszekrényben állni hagyjuk 10—12 órát. Ezután a kivált anyagot 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom