197711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív alfa-aril-alkánsavak és új köztermékeik előállítására

197711 „Optikailag aktív“ olyan rendszerre vagy vegyületre utal, amely a polarizált fény su­garát elforgatja. Az „epimerek“ olyan diasztereomerek, ame­lyek egy királis centrum körül különböző konfigurációval rendelkeznek. A „diasztereomerek“ olyan sztereoizome­­rek, amelyek egymással nem hozhatók tü­körképi fedésbe. Ugyanolyan konfigurációval rendelkeznek legalább egy aszimmetrikus szénatom körül, és ugyanakkor különböző konfigurációval legalább egy aszimmetrikus központ körül. „Diasztereotópiás“ olyan esetre vonatkozik amikor például egy CX2WY általános kép­­letű molekulában két atom vagy csoport olyan helyzetben van, hogy ha mindkettőt Z cso­porttal helyettesítjük, akkor diasztereomere­­ket kapunk. A „sztereoszelektív szintézis“ olyan reak­cióra vonatkozik, amelyben a sztereoizome­­rek közül kizárólagosan egy keletkezik, vagy dominánsan az keletkezik. Az „enantioszelektív szintézis“ olyan reak­cióra utal, ahol a két enantiomer közül az egyik kizárólagosan vagy dominánsan képző­dik. A „racemizáció“ a molekulák olyan átala­kítására utal, amikor a molekulának egyik enantiomerjét mindkét enantiomer racém ele­­gyévé alakítjuk. Az új (A) általános képletű alkil-aril­­-ketonok ketáljait állítottuk elő, ahol az ál­talános képletben Ar jelentése halogénatommal vagy 1—4 szén­atomos alkilcsoporttal szubsztituált fenil­­csoport, vagy halogénatommal, és/vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal és/vagy hidroxilcsoporttal szubsztituált naftilcso­­port, R jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport; R, ésR2 jelentése OR3 vagy NR4R5, ahol R3 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, hidrogénatom vagy alkálifém-kation, R4 és R5 jelentése 1—4 szénatomos alkilcso­port, X jelentése brómatom. A csillaggal jelölt szénatomok R vagy S konfigurációjúak lehetnek, fgy az (A) álta­lános képletű ketálok optikailag aktívak. Az (A) általános képletű ketálok eleggé nem­várt tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek révén a találmány szerinti új eljárás meg­valósítható. Kísérleteink során azt találtuk, hogy ami­kor az (A) általános képletű ketálokat, me­lyek képletében X jelentése hidrogénatom, aki­­rális halogénezőszerekkel reagáltatjuk, szte­reoszelektív halogénezés játszódik le nagy ki­termeléssel a ketálcsoporthoz alfa-helyzetben lévő diasztereotópiás szénatomon, és az így kapott alfa-halogén-ketálok (A általános kép­let, X=Br) közül csak az egyik epimer kép­ződik vagy nagy többségben az képződik. Természetesen a kiindulási (A) általános kép-3 letű ketálokban (X=H) lévő királis közpon­tok abszolút konfigurációja (R,R vagy S,S) változatlan marad. Tudomásunk szerint a ketálok alfa-hely­zetű sztereoszelektív halogénezését idáig nem írták le. Ezen kívül azt is felfedeztük, hogy az olyan (A) általános képletű ketálok, me lyek képletében X=Br, nagy kitermeléssel alakíthatók át alfa-aril-alkánsavakká, ame­lyekben az enantiomer arány a kiindulási ketálok epimer arányának megfélelő vagy az átrendezés körülményeitől függően a sav enan tiomer aránya nagyobb, mint a kiindulási ketálok epimer aránya. Tudomásunk szerint a ketálok átrende­zését, amely révén kémiailag tiszta alfa-aril­­-alkánsavak, ahol az enantiomer aránya na­gyobb, mint a ketálok epimer fölöslege, elő­ször mi írtuk le. Ezért a találmány további tárgya enan­­tioszelekt.ív eljárás alfa-aril-alkánsavak elő­állítására, (A) általános képletű optikailag aktív ketálok, mely képletben X jelentése hid­rogénatom, ketálcsoporthoz képest alfa-helyze­tű diasztereoszelektív halogénezésével és az így kapott halogén-ketálok sztereoszelektív átrendezéssel a megfelelő alfa-aril-alkánsa­­vakká. Optikailag aktív alfa-aril-alkánsavak elő­állítására szolgáló enantioszelektív eljárás teljesen új. A találmány szerint előállított (I) álta­lános képletű aril-alkánsavak képletében R jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport; Ar jelentése halogénatommal, 1—4 szénato­­mos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcso­­port, vagy halogénatommal és/vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal és/vagy hidr­­oxicsoporttal szubsztituált naftilcsoport, Az ilyen szubsztituált arilcsoportokra pél­daként a 4-izobutil-feniI; 6'-metoxi-2-naftil; 5-klór-6-metoxi-2-naftil- és az 5-bróm-6-met­­oxi-2-naftil-, 4-klór-fenil-, 6-hidroxi-2-naftil-, és az 5-bróm-6-hidroxi-2-naftil-csoportokat em üthetjük. Az (A) általános képletű ketálokat, ame­lyet a találmány szerinti új eljárás kiindu­lási vegyületeként alkalmazunk, (X=H), a (II) általános képletű keton ketálozásával állítjuk elő, mely képletben Ar és R jelen­tése a fentiekben megadott, L(-f-)-borkősav (2R, 3R-dihidroxi-vajsav) vagy D(—)-borkő­sav (2S, 3S-dihidroxi-vajsav) vagy ezek szár­mazékainak segítségével. A (II) általános képletű ketonok ismert vegyületek vagy ismert eljárásokkal könnyen előállíthatok, például Friedel-Crafts acilezés­­sel. A ketálozás szokványos módszerekkel végrehajtható, például egy savkatalizátor vagy egy ortóészter jelenlétében. A reakció során képződött vizet azeotróp desztilláló­val, például benzollal, toluollal, xilollal, hep­­tánnal vagy egyéb megfelelő oldószerekkel eltávolíthatjuk. Az (A) általános képletű ke­tálok optikai tisztasága és abszolút konfigu­rációja (X=hidrogénatom) ugyanolyan, mint 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom