197709. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénbányászati melléktermék felhasználásával magas hatóanyagtartalmú kémiai talajjavításra
197709 hogy a talaj savanyú kémhatásának csökkentésére szénbányászati melléktermékként keletkező — szükség esetén előzetesen kiégetett — olyan meddőt használunk fel, amely mésztartalmának legalább 50%-a CaO-alakban van jelen és amely meddő mésztartalma CaC03- -ban kifejezve legalább 80%. A meddőt 1 — 5 mm szemcsenagyságúra aprítjuk és a javítandó talajra egyenletes terítéssel, a talaj minőségétől függően hektáronként 1,5—10 tonnát kijuttatunk. Az eljárás célszerű megoldása esetén mintavételezések útján megállapítjuk a javítandó talaj minőségi jellemzőit, a talaj kötöttségét (kA), hidrolitos aciditását (y,) Minta száma: Kalciumtartalom % CaCO^-ban.kifejezve A Magnéziumtartalom % MgCO^-ban kifejezve % Az ismertetett meddőminták a tárolási idő és a kiégési idő függvényében különböző arányban tartalmazhatnak CaO-t, valamint CaC03- -t és ezek összetételének függvényében különböző célú talajjavítási feladatokra alkalmasak. A béltartalom CaO, valamint CaC03 arányának változása alapvetően a talajjavító meddöanyag összértékét nem változtatja, viszont a felhasználási célirányt igen, mert a kálcium-formáknak a jelenléte kihatással van a hatásmechanizmusra. Abban az esetben, ha egy területre, vagy egy növény számára gyorsabb kémhatást alakító, vagy kálcium-tápanyagot biztosító hatást akarunk elérni, akkor magasabb CaO-tartalmú talajjavító anyagot kell biztosítani, míg egy stabilabb, kedvezőbb kémhatás-állapot megtartása, megőrzése mellett alacsonyabb CaO és magasabb CaC03 tartalmú anyagot alkalmazunk. Ebből a szempontból igen előnyös az ajkai térség szénbányái meddőinek, az ajkai kémiai talajjavításra történő felhasználása. A savanyú talajok javításánál a kilúgozott, például 5 pH alá süllyedt, talajoknál a kémhatás kedvező irányba történő mozdítása (7 pH felé) egy gyors hatásmechanizmusú anyagot igényel, ebben az esetben olyan meddőt alkalmazunk, amelyet előtte megfelelően kiégettünk, melynek CaO-tartalma 50% felett, például 60—70% között van. Amennyiben viszont egy megelőző rrielioratív szintű meszezéssel már kedvező javulást értünk el a kémhatás vonatkozásában, a kedvező állapot fenntartására már nincs szükség ilyen magas CaO-tartalomra. Amennyiben a termesztett növény igényeit vesszük figyelembe, akkor például lucernatelepítésnél, vagy más egyéb pillangós telepí-3 és pH-értékét, majd ezen értékek alapján, önmagában ismert módon meghatározzuk a hektáronként szükséges talajjavító anyag pontos mennyiségét az elérni kívánt hatás figyelembevételével. A szénbányászati melléktermékként keletkező meddőt melioratív meszezésen kívül felhasználhatjuk vetést követő időszakban növények részére tápanyagként történő adagolásra is. Az alábbiakban példaként a Veszprémi Szénbányák Ajkai Bányaüzemének térségében képzett meddőhányókból vett meddőminták adatait ismertetjük: 4 1 2 3 32,60 38,80 38,10 81,4 96,8 95,10 0,91 0,90 0,91 3,1 3,1 3,1 tűsnél (vörös-here, szarvaskerep, bükkönyök stb.) gyorsabb hatásmechanizmusú, magasabb CaO-tartalmú meddőre van szükség, míg például a kálciumot szintén igénylő gabonafélék, kukoricák és egyéb takarmánynövények esetében a magasabb CaC03-tartalmú, lassúbb hatásmechanizmusú talajjavító meddőanyagot alkalmazzuk. Az alábbiakban egy példát ismertetünk a Veszprémi Szénbányákban kitermelt 85,3% CaC03-ban kifejezett mésztartalmú meddő tesztnövénnyel végzett vizsgálatára. Eljárásunk értelmében különböző, egyre emelkedő hektáronkénti mennyiséget juttatunk ti a területre, amely meddő legalább 80%-a 1 mm alatti szemcseméretű, további kb. 15%-a 1—2 mm közötti, a maradék 5% pedig efeietti, de legfeljebb 5 mm szemcsenagyságú volt. A kezelést hektáronként 0, 4, 8, 10 tonna/ /hektár mennyiségben végeztük. A kijuttatást követő 1 éven belül talajmintákat vettünk a területekről. A vizsgálati eredmények egyértelműen bizonyítják a meddőanyag talajjavító hatását, még 1 év eltelte után is. Az 1 hektár területre kijuttatott anyag mennyiségének növelésével növekedett a KCI-os és a vizes pH es csökkent a hidrolitos aciditás (y,) értéke úgy a 0—20 cm-es, mint a 20—40 cm-es talajrétegben. Kísérleti eredményeink adatainak rövid összefoglalását az 1 sz. táblázatban ismertetjük. A találmány szerinti eljárás, mint azt az ismertetett példa is bizonyítja, előnyösen alkalmas kémiai talajjavításra. Megoldásunk előnye, hogy az eddig káros, elhelyezési igénye miatt környezetszennyező és a területet génylő szénbányászati melléktermékként ke'etkező meddő — célszerűen ajkai mész — nasznos anyagként kerül felhasználásra. 5 10 25 30 35 40 45 50 55 60 3
