197684. lajstromszámú szabadalom • Öntőpor kompozíció folyamatos acélöntéshez

197684 száraz kokszgyártási eljárás ciklonporának alkalmazása. Az elemi széntartalmú kom­ponens általában elegendő, ha 5—8 t%-ban van jelen. Ez a karbon tartalmú komponens a megolvadt, tehát folyékony üvegréteg felett helyezkedik el a még por alakú kom­pozícióban, növelve annak hőszigetelő ké­pességét, ugyanakkor gázokat is fejleszt. A salak igazán csak akkor válik folya­dékká, ha az egész karbonmennyiség tá­vozott, tehát mennyiségének változtatásá­val az olvadási sebesség befolyásolható. A termikus szigetelés a folyamatos acél­öntésnél azért is fontos követelmény az ön­tőporokkal szemben, mert pl. az olvadt acél felülete megszilárdulását el kell kerülni, ugyanis, ha a felületi szilárdulás lépne fel a fémben, abban az esetben a fémfürdőből kiemelkedő összes zárványt pl. a vaskris­tályok befognák, ami a fémből és oxidból álló kéreg képződéséhez vezetve üzemzavart okoz az öntésnél, ill. hibás terméket eredmé­nyez. Az öntőforma és olvadt fém határfelüle­tén a kenés biztosítása fontos követelmény ahhoz, hogy a súrlódás elkerülhető legyen, mert ez utóbbinál pl. az acél megszilárdulá­sakor keletkező kéregben káros mértékű nyíró feszültségek keletkeznek, amelynek következ­ménye a buga elszakadása lehet, vagy felüle­ti hiba az öntvényen. E cél érdekében, mármint hogy a kenés biztosítható legyen, a találmány szerinti kom­pozíció viszkozitását úgy állítjuk be, hogy az 1500°C-on legfeljebb 0,15 Pa-s előnyösen legfeljebb 0,035 Pa-s, míg folyáspontja 1350°C alatt legyen. Ezt a kívánalmat úgy érhet­jük el, hogy komponensekként a kompozíció­ba folypát és alkália tartalmú anyagokat sze­repeltetünk, amelyekkel szabályozni tudjuk előbbi fizikai tulajdonságokat. Anélkül, hogy a találmány szerinti kom pozíció viszkozitása csökkenne, gyorsítani tud­juk annak leolvadását, amely tulajdonság az ismert poroknál, azaz ún. öntőporokná! nem tapasztalható. A kívánt leolvadási gyor­sítás mértéke alkáliszegény mész-szilikát, vagy alkáli-mész-szilikát, vagy boro-szilikát üveg komponenskénti szerepeltetésével érhe­tő el. Emellet megállapítottuk azt is, hogy a találmány értelmében a megfelelő viszko­zitás beállításához alkáli-oxidok és fluoridok együttes használata is célra vezető. Mind­azonáltal felismertük, hogy üveg adagolás — természetesen az előbbiekben specifikált tí­pusnak megfelelően — a kompozíció alkáli tartalmát ez utóbbiak arányának növekedé­se irányában tolja el, s ilyenkor, ha az olvadt kompozíciót a liquidus görbe hőmérséklete alá hűtjük, még nem lép fel azonnali kris­tálykiválás, ezért a kompozíció alkalmazha­tósági hőmérséklet határa kiszélesedik. Egy­ben az olvadt anyag üveges állapota stabi­labbá vált és folyási tulajdonságai is javul­nak. 5 A kezdeti olvadékképződéshez, illetve míg a komponensek megolvadnak és így jön lét­re az olvadék, a kompozíció üvegport tar­talmaz a szükséglethez igazodó mennyiség­ben, melynek nem megolvadnia kell, hanem meglágyul, ami ismét csak kevesebb hőener­giát von el az acélból, mint az olvadás. Gyakorlatban jól alkalmazhatók olyan, a találmány szerint készült kompozíciók, amikor egy alapporhoz — melynek oxidos összeté­telét az előzőekben már körülírtuk — üveg­­p.art adunk egészen 25 t%-ig terjedő meny­­nyiségben. A kompozíció kémiai homogenitását azáltal is biztosítani tudjuk, hogy az alkotó kom­ponensek egyikét sem alkalmazzuk túlsúly­ban, másrészt az eddig ismert és ilyen porok­ban alkalmazott komponenseken kívül újakat is szerepeltetünk. Általában kielégítő ered­mény érhető el az alábbi komponensek al­kalmazásával: folypát, CaF2-tartalmú vegyipa­ri melléktermékek, ill. hulladék iszapok, port­­landcement, erőművi pernye, szóda, koksz, grafit vagy száraz kokszgyártási szállópor, üvegcserép. Előnye a találmány szerinti kompozíció­nak, hogy előállítása nem igényel bonyolult technológiát és ahhoz szolgáló berendezése­ké, ugyancsak nincsen szükség nehezen hoz­záférhető ásványi nyersanyagokra nagy tö­megben, mivel másodlagos nyersanyagok, ipari hulladékok felhasználhatók. Találmányunk részleteit kiviteli példákon keresztül ismertetjük. I. Példa Portlancement, pernye, szóda, folypát, ill. CaF2 tartalmú ipari melléktermék, timföld ill bauxit, koksz, grafit ill. kokszgyártási szállópor felhasználásával olyan alapport ké­szítünk, amely a következő oxidos összeté­telnek felel meg, tömeg%-ban kifejezve: Si02=32,41 t%, Al203=15,52 t%, Fe203= =5,63 t%, TiO2=0,77 t%, CaO=25,58 t%, MgO=l,80 t%, K20=1,02 i %, Na20=4,77t% S03=l,51 t%, CaF2=ll,0 t%. Ezt az ösz­­szetételt 28 t cement, 55 t bánhidai erőmű vi pernye, 12,3 t ásványos folypát, 7,7 t szó­da összekeverésével kaptuk, amely alapkeve­rékhez, annak 100 tömegrészére számítva 8 tömegrész kokszot (por alakban) kever­ve szárazon homogenizáltunk. Az így nyert ömőpor kompozíciót folyamatos acélöntéshez felaasználva az alábbi adatokat kaptuk: 2,5 m/perc húzási sebességnél fogyás 1,07 kg/ /tcnna acél; acélbuga minősége „HH“, azaz hideghengerelésre alkalmas; „HH“ felszaka­dás 7,8%, ami jó minőségnek felel meg; ke­nőképessége és szigetelőképessége jó; bugá­kon repedés nem volt, feldolgozhatóságuk jó­összehasonlító vizsgálatként azonos hú zási sebesség mellett folyamatos acélöntés­nél ismert öntőporokat alkalmazva a követ­kező eredmények adódtak: NSZK közzététe-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom