197681. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás szemcsés anyagok, különösen búza őrléssel kapcsolatos osztályozására

197681 1 A találmány tárgya berendezés és eljá­rás szemcsés anyagok, különösen búza őr­léssel kapcsolatos osztályzására, továbbá őrlés után a héj és a magbelső szétválasztá­sára. A berendezés hengerpárt és szitasoro­zatot, és a hengerpárt és a szitasorozatot ösz­­szekötő vezetéket tartalmaz. A búzaőrlő malom alapvető feladata a ga­bona aprítása és aprítás utáni osztályozása, az az a magbelső (liszttest) és a héj (korpa) lehe­tő legtökéletesebb szétválasztása. Ezt a fe­ladatot különböző kialakítású őrlővonalak­kal oldják meg. Az ismert őrlővonalak általában aprító­gépből, és egy-vagy több szitaegységből áll­nak. Ilyen rfrégo'l-dást ismerhetünk meg az 1,210.887 áZámú/szovjet szabadalmi 'eírás­­ból, ámejy.hehgefpárból és a minta ossz gyűj­tésére szolgáló mintavevőből álló hengeres aprítógépet ismertet. A berendezést felszerelték zajcsökkentő burkolattal és ajtóval, amelyen keresztül az aprított anyag kivehető. Rendeltetése köve­zetek és ásványok aprítása tábori körülmé­nyek között. A berendezést körülvevő burko­lat megakadályozza az anyag szétszóródá­sát, a berendezés könnyen telepíthető, a mun­kakörülményeket és a biztonságtechnikai fel­tételeket javítja. Célját tekintve a berendezést főleg kőze­tek törésére és a töretek analitikai vizsgála­tára használják, és geológusok számára hor­dozható kivitelben készítik. A szovjet szabadalmi leírásban szerep­lő gép csak aprítást végez, és összegyűjti a mintahalmazt, ezzel szemben a malomipar­ban szükséges, az aprítást követő többlép­csős osztályzás elvégzésére már alkalmatlan. Az őrlővonalak más esetben aprítógép­ből, szitaegységből és egy vagy több dara­tisztító egységből állnak. Ez utóbbi — dara­tisztítót is tartalmazó — együttes a malom legfontosabb része, ahol az aprítógép által aprított terméket a szitaegység különböző szemcseméretű frakciókra bontja. A daratisz­tító egység a lisztnél nagyobb, 150—1200 mik­­rométeres szemcseméretü nagyobbrészt mag­belsőt tartalmazó darának vagy dercének ne­vezett őrlemény egy-egy részhalmazát bont­ja gyakorlatilag két frakcióra: héjban sze­gény (áteséses) és héjban gazdag (átmenet) frakciókra. A mennyiségileg elenyésző har­madik frakció (az átcsapat) egészen könnyű héjat és finom lisztszemcséket tartalmaz, eze­ket függőleges légáram emeli ki a halmazból. Az általánosan alkalmazott hagyományos daratisztítógép lengőmozgású szitasorozat és függőleges széláram együttesével nagy­ság és fajsúly szerint egyidejűleg osztályoz. A daratisztítógépen nyert frakciókat külön vezetve további aprítás után ismét szitálják, a szita egy-két frakcióját daratisztítón ese­tenként ismét finomítják. Az ismertetett eljárás hátránya, hogy az ismételt aprítás során a búza héja is aprító­­dik, így a magbelsőtől történő elválasztás 2 lehetőségei romlanak. További hátránya az eljárásnak, hogy a magbelső szemcsék túl­zottan finomra aprtódnak, így jelentős há­nyaduk alkalmatlanná válik az alsó és felső szemcseméret korlátokkal jellemzett, a sima­lisztnél értékesebb tészta- vagy édesipari (fo­gós) célliszt előállítására. A hátrány durumbúza őrlése esetén még szembetűnőbb, mert itt az óvatos aprítás, szi­­tálás, osztályozás többször ismétlődik, mint a közönséges búzánál. Az óvatosság célja az, hogy a túlzott aprózódást elkerüljük. A porfinomságúra aprított durumbúza szem­csék értéke ui. töredéke a fogós termékeknek. Az őrlési eljárás tehát itt még hosszadalma­sabb (több lépcsős) és bonyolultabb. A búzaőrlési eljárás hátrányainak oka a jelenleg alkalmazott daratisztító gépek nem kielégítő osztályozó munkája. Az azonos mé­retű héj és magbelső szemcséket rossz hatás­fokkal választja szét. A hatásfok a gép bonyo­lultsága és az elválasztás minőségére ható egyéb tényezők nagy száma miatt rossz. A legfontosabb tényezőnek, az alkalmazott szi­tasorozat lyukméretének módosítása csak fokozatonként és csak üzemen kívüli állapot­ban lehetséges. Ezért az üzemi körülmények változása (nedvességtartalom, aprítási mér­ték, a búza minőségének ingadozása) miatt a tisztítandó dara minőségében és mennyiségé­ben bekövetkező változás a gép utánál 1 ftásá­­val nem követhető. Ideális paraméterek, így jó elválasztásit hatásfok így nem érhető el. A gép­ről távozó, a még megfelelő szemcseméretű tisztított frakciók minősége (korpázottsága) általában nem megfelelő, így e frakciók to­vábbi szeparáló aprításra (szitálásra és fi­nomításra) szorulnak és ezért a szükséges­nél nagyobb mérvű aprítódásuk elkerülhe­tetlen. További hátránya a gépnek, hogy a nehéz­kes beavatkozás miatt a malmok automati­zálását is meggátolja. A találmány célja olyan őrlőberendezés és eljárás létrehozása, amelynek őrlőrendsze­rében az aprított és nagyság szerinti osztá­lyozott szemcsék dara méretű frakciói igen éles határértékkel választódnak szét azáltal, hogy a berendezések üzemi körülményeit me­netközben változtatjuk. A találmány feladata, hogy a kitűzött célt meglévő berendezések átalakításával az őr­lő vonal meghatározott sorrendbe állításá­val oldja meg úgy, hogy ezáltal az őrlővonal kevesebb gépet tartalmazzon és így a beru­házásra fordított összegek csökkenjenek. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a vetőmagtisztításra alkalmas légára­­mos lengőasztal átalakítható úgy, hogy fino­mabb szemcséjű darát is osztályozzon. Ezál­tal éles határértékkel képes szétválasztani a frakciókat, mert a berendezés üzemi körül­ményeit menetközben változtatni lehet. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti berendezés szemcsés anyagok, külö­nösen búza őrléssel kapcsolatos osztályozá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom